Megússzák a műveltségi tesztet a hiánypótló rendőrtanoncok

Rendőröket toborzó felhívást tett közzé hétfőn a Belügyminisztérium. Érettségizett, 18 és 34 év közötti fiatalokat keresnek, a szintidőre teljesített kétezer méteres futás, az erkölcsi feddhetetlenség és a kifogástalan életvitel elengedhetetlen a sikeres pályázathoz, a műveltségi tesztet és a kétéves képzést viszont megússzák a jelentkezők. Az [origo]-nak nyilatkozó rendőrjárőrök szerint az elszántabbakból akár így is lehet jó rendőr, de vigyázniuk kell, nehogy valaki "pofán vágja" őket.

A Belügyminisztérium hétfőn pályázati felhívást adott ki leendő rendőröknek - olvasható a rendőrség honlapján hétfő délelőtt megjelent közleményben. A felhívásban 18 és 34 év közötti érettségizett embereket keresnek, akik 2011. február 1-jétől kapnának munkát.

Lassú futóból nem lehet rendőr

A felvételiző átesik több egészségi és pszichológiai vizsgálaton. Már a jelentkezéskor ki kell töltenie a leendő rendőrnek egy egészségügyi alkalmassági kérdőívet, amelyen többek között arra kell válaszolnia, iszonyodik-e tűztől, víztől, halottól, vértől, volt-e öngyilkossági kísérlete, drogozott-e már, mennyi alkoholt iszik, vizelt-e ágyba, szüleinél fordult-e elő idegbetegség. Az egészségi alkalmasság feltétele a rendőröknél például az is, hogy a jelölt ne legyen túl alacsony: férfiaknál 165, nőknél 160 centiméter testmagasság a minimum.

A fizikai alkalmasságot erőnléti vizsgán kell bizonyítani. Kötelező a 2000 méteres síkfutás, emellett a jelölt eldöntheti, hogy hat választható gyakorlat (fekvőtámasz, felülés, ingafutás, hajlított karú függés, fekvenyomás, helyből távolugrás) közül melyik néggyel szeretne megpróbálkozni. A teljesítményeket pontozzák, a sikeres vizsgához egyik gyakorlatból sem lehet megbukni. Biztosan nem lehet rendőr például abból a huszonéves férfiból, aki nem tudja 13,5 perc alatt lefutni a 2000 métert, nőknél 16 perc a küszöb. A megfelelőséghez kellő minimumpontszám összejöhet úgy is, ha ugyan becsúszik egy gyengébb eredmény valamelyik számból, a többiben viszont jól teljesít a jelölt.

A felhívás szerint azok jelentkezését is várják, akik 2010-ben már felvételiztek rendészeti szakközépiskolákba, de az akkor elért pontszámuk nem volt elegendő a tanulmányok megkezdéséhez. A Belügyminisztérium pályázatára jelentkezők megússzák a műveltségi tesztet (azt nem is említi a felvételi tájékoztató), amelyen pedig a hagyományos, kétéves rendészeti szakképzésre készülőknek át kell esniük. A jelentkezéseket október 22-ig lehet beadni a nyomtatványok kitöltésével a rendőr-főkapitányságok humánigazgatási szolgálataihoz.

12 hónap próbaidő

Az áprilisi országgyűlési választást megelőző kampányban a Fidesz politikusai, köztük Orbán Viktor pártelnök, többször kijelentették, hogy növelnék a rendőrök létszámát, Orbán például azt mondta, legalább háromezer új rendőr munkába állítását tervezik. Az Országos Rendőr-főkapitányság akkor azt közölte az [origo]-val, hogy "a rendőrség létszámnövelése nem egyik napról a másik napra megoldható probléma, hiszen a tényleges rendőri szolgálat megkezdését megelőzően kétéves, komoly követelményszintet felállító, szakközépiskolai képzésen kell átesnie a leendő tiszthelyettes rendőrnek" (erről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat), így akkor nem derült ki pontosan, hogyan akarja megoldani a rendőrhiányt a Fidesz, a Belügyminisztérium hétfői pályázati felhívásából azonban kitűnik, hogyan hidalnák át ezt a problémát.

A felvételt nyert pályázókat 2011. február 1-től próbaidős rendőrnek nevezik majd ki, 12 hónap próbaidővel. A próbaidő első felében felnőttképzés keretében beiskolázzák őket az adyligeti, a körmendi, a miskolci vagy a szegedi Rendészeti Szakközépiskolába, ahol öt plusz egyhónapos felkészülést követően, objektumőr-kísérő rész-szakképesítést szerezhetnek. Ennek birtokában, a próbaidő további hat hónapjában a szakképesítésük jellegének megfelelő szolgálati feladatokat látnak majd el a rendőrség által meghatározott rendőri szerv állományában. Akik sikeresen teljesítik a követelményeket, további lehetőséget kaphatnak a rendőr szakképesítés megszerzésére - áll a felhívásban.

A közlemény szerint olyanok jelentkezését várják, akik egészségesek, megfelelnek a kifogástalan életvitel követelményeinek, vállalják az erre vonatkozó ellenőrzéseket, valamint a későbbiekben a hivatásos állománnyal járó elvárások, követelmények maradéktalan teljesítését, illetve tudomásul veszik alkotmányos jogaiknak - a leendő hivatásos állományviszonnyal összefüggő - törvény szerinti korlátozását.

A jelentkező kapcsolatait és pénzügyeit is ellenőrzik

A "kifogástalan életvitel" követelményét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rögzíti. A jogszabály szerint kifogástalan életvitel alatt azt kell érteni, hogy a jelölt feleljen meg a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárhatóságnak. "Így különösen vizsgálni kell az érintett jogkövető magatartását, családi és lakókörnyezeti kapcsolatainak rendezettségét, bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát, anyagi-jövedelmi viszonyainak rendezettségét" - írja elő a törvény.

A felhíváshoz mellékelt felvételi tájékoztató szerint "különösen szigorúak az erkölcsi tartásra, a feddhetetlenségre, a fizikai állóképességre, az egészségi és pszichikai állapotra vonatkozó előírások". "Aki e sajátos elvárásoknak nem tud eleget tenni, nem kerülhet a Rendőrség hivatásos állományába, és nem kezdheti meg tanulmányait" - figyelmeztet a tájékoztató.

"Milyen lesz az intézkedésük szakszerűsége?"

A magyar rendőrök 2 éves képzése eddig kifejezetten hosszúnak számított, mivel Európában 1 év az átlag - mondta az [origo]-nak Krémer Ferenc rendőrökkel foglalkozó szociológus, a Rendőrtiszti Főiskola oktatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pályázati kiírásban szereplő fél év kevés lehet, szerinte rossz irány, ha a rendőrség lazítani próbálja a bekerülési feltételeket, mivel nem a rendőrök létszámával, hanem képzettségével és hozzáállásával van probléma.

"Magyarországon nincs kevés rendőr, ugyanannyian vannak, mint a szintén 10 millió lakosú Belgiumban vagy Portugáliában; míg azonban a belga rendőrök egy év alatt 1 millió ügyet intéznek el, addig a magyarok 400 ezernél is kevesebbet" - mondta Krémer. A probléma szerinte abból ered, hogy Magyarországon a rendőrök felvételénél csak negatív szűrőt alkalmaznak, azt dobják vissza, aki valamiért nem alkalmas rendőrnek, azt viszont nem nézik, hogy a jelentkezők közül ki való rendőrnek igazán. Saját kutatásai szerint Svédországban a rendőrök közel 40 százaléka diplomás, a rendőrnek jelentkező magyarok viszont 2,3-as érettségi átlaggal rendelkeznek. "Ha ezeket az alulképzett, tanuláshoz nem szokott embereket egy féléves kurzus után utcára küldik, akkor milyen lesz az intézkedésük szakszerűsége?" - kérdezte Krémer, aki a pályázat részletes ismerete nélkül válaszolt kérdéseinkre.

A Belügyminisztérium kíváncsi

A Belügyminisztérium (BM) sajtóosztályának munkatársa az [origo]-nak kedden délelőtt azt mondta, az új toborzó program célja, hogy a létszámhiányt mielőbb enyhítsék. Jelenleg ugyanis 3500 rendőr hiányzik. Egyelőre "kíváncsian várják", hogy hányan érdeklődnek majd az új képzés iránt. A BM azt reméli, hogy nem okoz minőségi romlást az új rendszer, a sajtóosztály munkatársa szerint ennek biztosítéka, hogy továbbra is csak érettségizetteket várnak, akiknek makulátlan az életvitele, ráadásul a szokásos alkalmassági vizsgálatokon az új típusú képzésre jelentkezőknek is át kell esniük. A felhívás szerint a rendőr szakközépiskolákba idén felvételiző, de végül be nem jutott jelentkezőket is várnak, ez a BM szerint azért nem jelent gondot, mert a szakközépiskolákba az idén ötszörös volt a túljelentkezés.

Az új típusú képzés - melyet a BM átmenetinek szán, és csak a rendőrhiány gyors enyhítését célozza - négy helyszínen folyik majd, a jelentkezők 5 hónapig elméletet tanulnak majd, ezután egy hónap terepgyakorlat következik, ezt pedig egy záróvizsga követi. Ezután szolgálatra osztják be őket, és ekkortól már illetményt is kapnak. A teljes rendőr szakképesítés megszerzésére összesen öt évet kapnak, vagyis munka mellett szerezhetik meg a teljes képesítést - közölte a BM.

A képzés lényegében annyiban különbözik a rendőr szakközépiskolásokétól, hogy utóbbiak egy éven át kizárólag elméletet tanulnak, előbbiek viszont csak fél évig. A második félév elméleti anyagából ők modulos képzésben, munka mellett vizsgáznak. A szakközépiskolások az első év elvégzése után kapnak illetményt, az új típusú képzésben részt vevők viszont már fél év után. A BM arra számít - mondta kérdésünkre a sajtóosztály munkatársa -, hogy a változás hatására a rendőr szakközépiskolások nem akarnak majd nagyobb számban áttérni az újonnan bevezetett képzésre, arra fogják biztatni őket, hogy inkább maradjanak a szakközépiskolában.

Az új képzésben részt vevők egy év próbaidőn vannak, a BM szerint ennyi idő alatt ki lehet szűrni az alkalmatlanokat. Ezeknek a diákoknak ugyanolyan jogai lesznek, mint a rendőr szakközépiskolásoknak, például beosztottként, vezetővel részt vehetnek őrjáraton, így szerezhetnek rutint. Az ellenük irányuló támadás éppúgy hivatalos személy elleni erőszaknak számít majd, mint ha egy rendőrt vagy egy szakközépiskolást ér támadás. Azt a BM sajtóosztályának munkatársa nem tudta megmondani, hogy mi lesz a neve az új típusú képzésben részt vevőknek. Eddig rendőr szakközépiskolásnak nevezték a még nem végzetteket, az új rendszerben tanulókat talán rendőrtanoncnak vagy rendőr gyakornoknak nevezhetik majd.

"Pofán is vágja őket valaki"

"Amennyire én tudom, 3-4 évente cserélődnek a modellek, amelyek alapján valaki rendőrré válik" - mondta az [origo]-nak egy budapesti rendőrjárőr, aki szerint önmagában nem lenne probléma, ha próbaidősökkel duzzasztanák fel az állományt, hiszen "zöldfülűek mindig is jöttek". A rendőr szerint a program sikeressége inkább azon áll vagy bukik, hogy milyen jogokat és feladatokat kapnak a próbaidős rendőrtanoncok, és mennyi idő után. "Annak ugyanis nincs semmi értelme, hogy járőrautó hátsó ülésén kuporogjanak, vagy minden jog nélkül, fegyver nélkül bohóckodjanak a rendőrök mellett, intézkedés közben, mert abból tanulni nem tanulnak, és ha nincs szerencséjük, még pofán is vágja őket valaki" - mondta.

A járőr szerint ahhoz, hogy valaki jó rendőrré váljon, éveket kell eltölteni az utcán, de fegyverrel, intézkedési jogokkal, mert úgy van értelme. Ahhoz viszont, hogy egy újonc az utcán ne keveredjen bajba, az első pillanattól hihetetlenül sok elméleti tudásra van szüksége, hiszen ismernie kell minden rá vonatkozó jogszabályt, nehogy egy "elszúrt, jogalap nélküli intézkedés miatt megjárja". "Valóban sok ember kellene az utcákra, de felkészült ember, mert a járőr a rá nehezedő felelősség miatt mindig fél lábbal az utcán, fél lábbal a börtönben van" - mondta.

Az [origo]-nak nyilatkozó rendőr szerint fél év alatt ennyi jogszabályt és ismeretet nem lehet könnyen megtanulni: "Ahhoz, hogy az utcán meg tudj mozdulni, kommunikálj, intézkedj, jelentést tudj írni, évek kellenek". Szerinte fél év alatt körülbelül az derül ki, hogy a jelentkező valóban komolyan gondolja-e a rendőri hivatást, és dolgozni szeretne-e a rendőrségnél, vagy csak lustálkodni jönne. Aki valóban elhivatott, azt meg kell nézni, hogyan tud aktívan tanulni, például egy mentorrendszerben - mondta, de hozzátette: ilyen embereket találni elég nehéz. A rendőr szerint a legutóbbi toborzásokon mintegy 5000 jelentkezőből csak nagyságrendileg 200-an mentek át a pszichológiai és a fizikai teszteken, valamint a környezetvizsgálaton, és azok között még mindig lehetnek naplopók.

"Embertől függ, hogy mi lesz belőle kétszer fél év után" - mondta az [origo]-nak egy másik budapesti járőrpáros is: "Akit nem érdekel a szakma, az úgyse lesz jó, akit meg igen, az 1 év alatt is lehet jó rendőr". A járőrök azt nem tudták megmondani, hogy vajon felhígítja-e a szakmaiságot a próbaidősök rendszere, de azt mondták, tudni lehetett, hogy ez következik: egyikük egy továbbképzésre járó kollégájától hallotta, hogy már egy ideje szó van a várható utánpótlásról a rendőri tiszthelyettes-képzőkön. A járőrpáros ugyanakkor egyáltalán nem biztos abban, hogy a rendszer hosszú távon megmarad: "lehet, hogy nem is így lesz, a rendőrségnél csak az biztos, ami már elmúlt" - mondták. Az [origo] kérdésére azonban közölték, hogy őket nem zavarná, ha ilyen próbaidős fiatal rendőrtanoncokat osztanának be melléjük szolgálatra. Aztán az utcán keresztbe korzózó lányok felé biccentve kaján mosollyal hozzátették: "Pláne akkor nem, ha olyan jó bőrök lennének, mint ezek!"