Színt váltott a titkosszolgálatokat behálózó polip

Két éve Szilvásy György egy "polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálatot" vélt felfedezni, amelynek csápjait, állítása szerint fideszes képviselők mozgathatták. Azóta nagyot fordult a világ, most az előző ciklus titkosszolgálati visszaéléseit vizsgáló bizottságot vezető Demeter állítja, hogy valami gyanús dolog történt a titkosszolgálatoknál, a furcsa ügyletekért egy Szilvásyhoz köthető titokzatos hacker a felelős. A két történet több ponton összeér, de nagy része államtitok.

Szinte pontosan két évvel ezelőtt állt a kamerák elé Szilvásy György akkori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és jelentette be, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) több hónapig tartó nyomozása "egy polipszerűen működő, árnyék-titkosszolgálatot" leplezett le, amely kapcsolatban állt ellenzéki politikusokkal is, tiltott adatgyűjtést végzett és ennek során magántitkot, banktitkot, államtitkot sértett.

Az egyik politikus, akit Szilvásy akkor megnevezett, az a Demeter Ervin fideszes képviselő volt, aki ma a parlament egyik albizottságának elnökeként vizsgálja az előző ciklus feltételezett titkosszolgálati visszaéléseit (a másik Kövér László jelenlegi házelnök, aki Demeterhez hasonlóan titokminiszter volt az első Orbán-kormányban). Demeter két hete, Szilvásy meghallgatása után jelentette ki: "megerősödött a gyanú, hogy a Gyurcsány-kormány idején Szilvásy György politikai célokra használta a titkosszolgálatokat".

Ki figyelt kit?

A Szilvásy által emlegetett árnyék-titkosszolgálatra utaló jelek az adatgyűjtési-, vagy UD-ügyként emlegetett történetben kerültek elő. A botrány 2008. szeptember 10-én kezdődött, amikor a rendőrség - Laborc Sándor, az NBH korábbi főigazgatójának feljelentése alapján - házkutatást tartott az UD Zrt. nevű cég székhelyén, illetve a vezetők lakásán. Szilvásy néhány nappal később azt mondta: a szervezet, amelynek középpontjában az UD Zrt. állt, beépült az NBH-ba, a rendőrségbe és a pénzügyőrségbe, magán- és államtitkot sértett. A megszerzett információkat részben gazdasági céljai érdekében használta, de állítólag kapott "kvázi politikai jellegű" feladatokat is.

Demeter - aki az akkor nyilvánosságra hozott felvételek tanúsága szerint többször beszélt telefonon az UD Zrt. vezetőivel - most nem kevesebbet állít, mint hogy nincs is UD-ügy, csak Szilvásy akart több, egymástól független titkosszolgálati műveletet összemosni. Ezek közül az egyik a hacker története (akit a Magyar Nemzet szerint Koax néven emlegettek). A fideszes képviselő azt állítja, hogy ez a hacker követte el azokat az állami rendszerek elleni támadásokat, amelyekre hivatkozva az NBH kirobbantotta az UD-ügyet.

Szilvásy György ajánlásával

Bár az összkép zavaros, a valódi bizonyítékok pedig államtitoknak minősülnek, a nyilatkozat-háborúból ki lehet szűrni néhány tényt. Azt Szilvásy sem tagadja, hogy bemutatott egy hackert az NBH főigazgatójának még a 2006-os választások előtt, amikor Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt. "Egy informatikus szakembert mutattam be a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójának, aki az informatikai rendszerek biztonságával kapcsolatban tudott releváns információkat adni" - mondta Demeter vádjaira reagálva a Magyar Televízió reggeli műsorában.

Szilvásy később többször is találkozott a hackerrel. "A bemutatás időszakában biztosan többször találkoztam vele" - mondta Szilvási az MTV-nek, majd hozzátette, hogy "a bemutatási szakaszt követően egyszer biztosan találkoztam vele, de jóval az előtt, hogy az egész UD Zrt. számomra is ismertté vált volna". Demeter összesen öt találkozóról tud, ez szerinte kiderül az iratokból. Utóbbi kijelentése valószínűleg azt is jelenti, hogy az NBH figyelemmel kísérte és dokumentálta a hacker mozgását.

Demeter állítása szerint az NBH feladatokat adott a hackernek, amiért "nagyobb összegeket" fizetett neki. Ezt az állítást nem tagadta senki. Az [origo] meg nem erősített, az ügyet ismerő forrásból származó információja szerint az NBH-ban a hacker tudását egyebek mellett szélsőséges csoportok elleni akciókhoz vették igénybe, de arra is utalnak jelek, hogy időnként az informatikus önállósíthatta magát, és olyan helyeken járt, ahová nem lett volna szabad belépnie.

Belső harcok dúltak

A hacker állami számítógépes rendszerekbe, például egy biztonsági szolgálathoz vagy az országgyűlés hálózatába tört be, és onnan bizalmas dokumentumokat szerzett meg - állítja Demeter. Utóbbi esetben, Demeter szerint "a legnagyobb kormánypárt és a legkisebb ellenzéki párt", vagyis az MSZP és az MDF adataihoz fértek hozzá, például "X képviselő elektronikus könyvtárához". Az nem világos, hogy a Demeter szerint Szilvásyhoz köthető hacker részben miért MSZP-s képviselők után kémkedett, és erre az ellentmondásra Demeter is csak annyit mondott az [origo]-nak, hogy voltak olyan pártok, ahol belső harcok dúltak.

A törvény szerint a titkosszolgálat akkor hatolhat be számítógépes rendszerekbe, ha arra a bíróság vagy az igazságügyminiszter felhatalmazza. Demeter az [origo]-nak azt mondta: az albizottságban "nem nagyon láttak" ilyen engedélyeket, vagyis a hacker "döntő mértékben" illegálisan működött. Ezt az állítást csak egy úgynevezett zárt büntetőeljárás keretében lehetne bizonyítani vagy cáfolni: a nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező ügyészek és bírák betekinthetnének az iratokba, és kiderülne, hogy volt-e felhatalmazása az NBH-nak az akciókra vagy sem. Demeter az [origo]-nak azt mondta: az albizottság jelentésének elkészülte után döntenek arról, tesznek-e feljelentést.

Demeter szerint a hacker története egy ponton összeért egy másik művelettel. "Két műveleti feldolgozásról beszélünk" - mondta a múlt héten az ATV műsorában, de államtitokra hivatkozva nem árulta el, hogy mi a másik ügy. Valószínű azonban, hogy a másik "műveleti feldolgozás" az UD-ügy lehetett. Ennek kezdeteiről Laborc Sándor a Magyar Narancsnak tavaly augusztusban adott interjújában azt mondta: "ebben az esetben kezdetben azt tapasztaltuk, hogy a védett intézmények adataihoz valakik jogosulatlanul hozzáférnek."

Azokat a támadásokat azonban, amelyekből az UD-ügy kinőtt, az NBH akkor nem a Koax fedőnevű hacker számlájára írta. "Az egyikük mindazt, amit informatikusként tud, itt tanulta meg nálunk a hivatalban, így tudjuk róla, hogy mire lehet képes" - utalt Laborc arra, hogy belső, a szolgálat állományába tartozó embert gyanúsítottak. Koax azonban külső ember volt, így Laborc feltehetően nem róla beszélt. A Laborc által feljelentett személyek közt is volt egy informatikus, aki korábban az NBH-nál, majd az UD Zrt-nél dolgozott. Egy, a nemzetbiztonsági szolgálatokat jól ismerő forrás szerint a helyzet bonyolultabb: valószínű, hogy Koax és az NBH informatikusa összedolgozott, de a pontos felállás nem ismert.

Lezárt ügyek, megvádolt rendőrök

Az UD-ügyben indult nyomozások többségét lezárták. A lefoglalt fegyverekről kiderült, hogy hatástalanítottak, tavaly nyáron pedig az államtitoksértés és magántitok jogosulatlan megismerése gyanúja miatt indult eljárást is lezárta a Nemzeti Nyomozóiroda. A Vám és Pénzügyörség is lezárta az adócsalás és számviteli fegyelem megsértése miatt indult eljárást. Haditechnikai eszközzel való visszaéléssel az UD Zrt. egyik társtulajdonosát meggyanúsították ugyan, de utóbb megállapították, hogy a talált tárgyak nem minősülnek tiltottnak.

A nyomozások lezárásáért az UD-ügy kirobbanása után az NBH éléről távozó Laborc több interjúban is a nyomozásokat felügyelő ügyészséget hibáztatta, amely például nem engedte, hogy az UD Zrt. lefoglalt szervereit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vagy a piacvezető információbiztonsági cég, a Kürt Zrt. vizsgálja át kémprogramok után kutatva. A szakszolgálat, az ügyészek szerint érintett volt, hiszen hozzájuk is betörhettek, míg a Kürt azért nem lehetett elfogulatlan, mert konkurense volt az UD-nek.

Vannak ugyanakkor olyan ügyek, amelyeket leválasztottak a nyomozás fő irányáról. Az ügyészség megerősítette, hogy augusztus végén vádat emeltek két rendőr ellen, akik a vádirat szerint jogosulatlanul kérték ki, majd adták át egy máig ismeretlen személynek több mobiltelefon híváslistáját. A Népszava szerint az egyik szám Meggyes Tamás esztergomi fideszes polgármester korábbi kampányfőnökéé, a másik a város fideszes alpolgármesteréé, Németh Józsefé. A híváslistákat a lap szerint 2008-ban, az UD Zrt. székházában tartott házkutatáskor találták. Egy másik, szintén folyamatban lévő eljárásban az UD Zrt. egyik társtulajdonosát, Tóth Jánost is hivatali visszaélésre felbujtással gyanúsítják. A HVG korábban azt írta, hogy Tóth megbízott egy korábbi NBH-s magánnyomozót, hogy nézzen utána egy építőipari nagyvállalat vezetőinek. A magánnyomozó egy rendőr őrnagy segítségével szerezte meg az információkat a listát szintén a két évvel ezelőtti házkutatás során találták meg a nyomozók.