Rendőr sértegetése miatt állhat bíróság elé a jobbikos Novák Előd

Egy ÁVO-snak minősített rendőrtiszt feljelentése miatt állhat bíróság elé Novák Előd jobbikos képviselő. A parlament illetékes bizottsága azt javasolja az országgyűlésnek, hogy függessze fel a politikus mentelmi jogát, pedig hasonló esetekben általában nem szokták kiadni a képviselőket.

Novák Előd jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az országgyűlésnek a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság. Ha a parlament plenáris ülésén a képviselők legalább kétharmada is támogatja a javaslatot, akkor Nováknak becsületsértés vádja miatt kell bírság elé állnia egy olyan ügyben, amelyben korábban már - tárgyaláson kívül - egy év próbára bocsátották.

A történet még 2007. október 26-án kezdődött: az akkoriban rendszeresen a kormány ellen tüntető csoportok előre bejelentették, hogy az 1990-es taxisblokád évfordulóján le fogják zárni az Erzsébet hidat. A rendőrség nagy erőkkel készült, és feloszlatták a tüntetést, amelyből így több órán át tartó, a Belváros forgalmát megbénító kergetőzés lett (akkori tudósításunkat erre a linkre kattintva olvashatja el).

Novák Előd közigazgatási pert indított, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg az oszlatás jogellenességét, de a pert elvesztette. A 2008. április 7-én tartott tárgyaláson Novák többször hazugnak, illetve "ÁVO-snak" minősítette a rendőri akció parancsnokát, Kalmár Tamás rendőr őrnagyot. Ezért akkor a bíróság 50 ezer forint rendbírsággal sújtotta, a rendőrtiszt pedig feljelentést tett ellene becsületsértés miatt.

Hivatalból eljárnak

A becsületsértés általában úgynevezett magánvádas bűncselekmény, vagyis csak a sértett kezdeményezésére indul eljárás. Ebben az esetben azonban a sértett hivatalos személy volt, így az ügyészség nyújtott be vádiratot. A bíróság először, tavaly januárban, tárgyalás nélkül hozott végzést, és egy év próbára bocsátotta Novákot. A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a bíróság nem szab ki büntetést, és ha a meghatározott időn belül a vádlott nem követ el újabb bűncselekményt, akkor el is tekint a szankciótól.

A politikus azonban tárgyalást kért, amit idén augusztus 26-án tartottak először. Itt derült ki, hogy Novákot időközben képviselővé választották, vagyis mentelmi joggal rendelkezik, ezért az eljárást felfüggesztették. A parlament mentelmi bizottsága november vége óta két ülést is tartott Novák ügyében, mert először nem volt egyértelmű, hogy miért az ügyészség képviseli a vádat.

Az országgyűlés tekintélye

A magánvádas ügyekben - ez jellemzően becsületsértést, rágalmazást jelent - a parlament hagyományosan nem szokta felfüggeszteni a képviselők mentelmi jogát. A bizottság szerdán végül mégis arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben Novákot közvádas bűncselekménnyel vádolják (vagyis a hatóság hivatalból jár el), így egyetlen tartózkodás mellett azt javasolta az országgyűlésnek, hogy függessze fel a képviselő mentelmi jogát. Az indoklás szerint a bizottság a közvádas ügyekben "szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolja, mivel ez szolgálja az országgyűlés tekintélyének megóvását."

A Jobbik választási programjában az szerepelt, hogy hatalomra kerülése esetén eltörölné a képviselők mentelmi jogát. A párt tavasz óta a parlamentben minden mentelmi ügyben igennel szavazott. A Jobbik-frakció megszavazta saját képviselője, Samu Tamás Gergő mentelmi jogának felfüggesztését is, akit október végén, első fokon tíz hónap felfüggesztett börtönre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakért.