Kisétált a bíróságról az Egymásért Alapítvány elítélt vezetője

Csempészet és sikkasztás miatt hét év börtönre ítélte a bíróság Földesi-Szabó Lászlót, a titkosszolgálati kapcsolatokkal is rendelkező Egymásért Alapítvány vezetőjét. A bíróság szerint a Herba cégcsoport és az alapítvány 1,1 milliárd forint vámot és adót nem fizetett be az általunk importált áruk után. Földesi-Szabó az ítélet ismertetése után elhagyta a bíróság épületét, az őrséget későn riasztották. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Első fokon hét év börtönre ítélte csempészet és sikkasztás miatt a Fővárosi Bíróság szerdán Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőrtisztet, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőjét. Öt év börtönre ítélte a bíróság P. Sándort, a Herba Hungary Zrt. vezetőjét, illetve három év börtönt szabott ki H. Attilára, egy vámügynökség korábbi vezetőjére. Négy vádlottat a bíróság felmentett a vádak alól, egyikük esetében később hirdet ítéletet, mert a nő nemrégiben szült, így nem tudott jelen lenni a szerdai tárgyaláson.

Az ügyész fellebbezett az elítélt vádlottak büntetésének súlyosbításáért, illetve a többi vádlott felmentése ellen. Földesi-Szabó a bíró kérdésére bejelentette, hogy szintén fellebbezni kíván a felmentésért, majd - miközben a többi vádlottat kérdezték a fellebbezésről - elhagyta a tárgyalótermet. Helyszíni tudósítónk szerint az ajtóhoz legközelebb ülő Földesi-Szabó egyszerűen eltűnt, miközben mindenki a többi vádlott nyilatkozatára figyelt, ez először az ügyésznek tűnt fel. A bíró kérte ügyvédjét, hogy hívja fel telefonon, de ez sikertelen volt, majd elküldte a bírósági fogalmazót a biztonsági szolgálatért. A portán azt mondták, hogy pár perce a férfi egyszerűen kisétált.

A bíró ezek után elrendelte Földesi-Szabó előzetes letartóztatását, mint megjegyezte: nem kell különösebben indokolnia, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Este kiadták a nemzetközi elfogatóparancsot is ellene. Földesi-Szabó ügyvédje a tárgyalás után azt mondta: védence szerinte rosszul lett, mert látszott rajta, mennyire megviseli az ítélet. Eddig mindig részt vett a tárgyalásokon, és együttműködő volt - tette hozzá. Szerinte védence jelenleg nincs szökésben, mert az előzetes letartóztatást elrendelő végzés ellen is fellebbeztek.

Az úgynevezett Egymásért-ügy még 2006-ban indult, amikor a Vám- és Pénzügyőrség vizsgálatot indított az alapítvány, illetve a Herba Rt. körüli cégcsoport importtevékenysége miatt. A nyomozás adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetők Magyarország uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hoztak forgalomba elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.

A vámosok szerint az elkövetők mintegy 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették, mintha az árukat ellenszolgáltatás nélkül, az alapítványnak engedték volna át, így nem kellett vámot és áfát fizetni. Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több üzletláncnak értékesítette azt. A meg nem fizetett vám, illetve áfa összege, a bíróság szerint mintegy 1,1 milliárd forint.

"A törvényesség látszata"

A vádlottak az eljárás során végig azt hangsúlyozták, hogy ők jóhiszeműen, a hazai és EU-s jogszabályoknak megfelelően jártak el. Földesi-Szabó szerdán, az utolsó szó jogán is azt mondta: egy jogértelmezési vitából lett büntetőeljárás. Szerinte, ha el is követtek valamilyen bűncselekményt, akkor azt legfeljebb gondatlanságból tették, semmiképpen nem szándékosan. A többi vádlott is arról beszélt, hogy ártatlannak érzik magukat, illetve milyen jelentős törést okozott az életükben az eljárás.

A bíróság szerint az elítélt vádlottaknak tudniuk kellett, hogy az EGK-rendelet - amelyre hivatkozva vámmentesen hozták be az árukat - csak "alkalmi, jótékony célú rendezvényekre" vonatkozik, nem pedig, folyamatos, üzletszerű tevékenységre. Az indoklás szerint a három évre ítélt H. Attila a vámügynükség vezetőjeként utólag "próbálta a törvényesség látszatát kelteni", amikor megindult az eljárás.

A sikkasztást Földesi-Szabó azzal követte el, hogy sajátjaként rendelkezett az alapítvány pénzével, bár bíróság azt nem találta bizonyítottnak, hogy a pénzt el is költötte volna (korábban két S-osztályú Mercedest is lefoglaltak Földesi-Szabó vagyonából). A bíró az indoklásban emlékeztetett arra, hogy az elsőrendű vádlott azt vallotta: nála van majdnem egymilliárd forint készpénz, de nem hajlandó felfedni, hogy hol tartja. Földesi-Szabó állítólag arra tartalékolja a pénzt, hogy ebből fizesse az alapítvány kötelezettségeit, ha jogerősen lezárul a közigazgatási eljárás.

Titkos kapcsolat

Az alapítvány máig sem pontosan tisztázott kapcsolatban állt a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal elődjével. Létrehozásának ötlete - mint az az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság munkája során kiderült - Nagy Lajos, az NBH első (2006 áprilisában elhunyt) főigazgatójának ötlete volt. Az alapítást Nagy "rendszerváltás előtti kapcsolata" Jakubinyi Róbert végezte, Földesi-Szabó lett a kuratórium elnöke. Földesi-Szabó régóta ismerte Jakubinyit: rendőrtisztként jelentést írt a csalás miatt börtönben ülő Jakubinyi kegyelmi kérvényéhez, amelyben "operatív érdekekre" hivatkozva javasolta a szabadon engedését.

Az Egymásért Alapítvány kuratóriumában szerepet vállalt Nagy Lajos, a titkosszolgálatok több aktív vagy nyugalmazott munkatársa is: Gyarmati György titkosszolgálati főosztályvezető, és az alapítvány jogtanácsosa is az NBH egy korábbi munkatársa volt. Később szerepet vállalt a kuratóriumban Galambos Lajos, aki épp a botrány kirobbanása után távozott az NBH főigazgatói posztjáról.

Az akkori ellenzék kezdeményezésére alakult parlamenti vizsgálóbizottság az ügy nemzetbiztonsági kockázatait vizsgálta. A vizsgálóbizottság előtt Galambos azt mondta, a hivatal egyik stratégiai célja "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának megismerése" volt. Az NBH azt feltételezte, hogy egyes vámos dolgozók és vezetők is segíthetik a bűnözőket.

"Titkosszolgálatosdit játszottak"

A testület 2008 januárjában elfogadott jelentése szerint az alapítvány nem volt ugyan fedőszervezete az NBH-nak, de az hivatal és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke szerint "az alapítvány vezetői titkosszolgálatosdit játszottak". A büntetőeljárás megindulása után az alapítvány vezetői igyekeztek politikai kapcsolatokat létrehozni, de a bizottság jelentése szerint nem jártak sikerrel.

Az ügyből ugyanakkor épp azért lett politikai botrány is, mert az alapítvány 2006 végén, a Vám és Pénzügyőrség vizsgálatának megindulása után elkezdett kapcsolatokat keresni a politika, elsősorban Szilvásy György akkori titokminiszter felé: támogatták a szolgálat közben elhunyt rendőrök családjait, és a BM Kórházat is, amelyet Szilvásy György testvére, Szilvásy István vezetett. Munkát ajánlottak a miniszter másik testvérének, Szilvásy Péter grafológusnak is.

Földesi-Szabó a parlamenti bizottság és a bíróság előtt is folyamatosan arra hivatkozott, hogy titoktartási kötelezettség terheli, ezért nem beszélhet az alapítvány megalapításának "mélységes tartalmáról". Már 2008 januárjában azt mondta, hogy felmentést kért a titoktartás alól, a szerdai tárgyaláson pedig, az utolsó szó jogán azt mondta: már elindult a felmentési folyamat. A bíró kérdésére ugyanakkor azt mondta: még nem kapta meg a felmentést. A szerdai indoklásban a bíró jelezte: az ítélet meghozatala során nem foglalkozott a Földesi-Szabó által emlegetett titkoszolgálati kapcsolattal.

Titokzatos pártfinanszírozás
Az Egymásért Alapítvány ellen folyó eljárás mellett más ügyekben is felmerült Földesi-Szabó László neve. Ő az elnöke a Magyarok Egymásért Szövetség (MESZ) nevű pártnak, amelynek színeiben képviselőjelölt is volt a tavaszi parlamenti választásokon. A jelöltséggel mentelmi jog is járt, amelyet azonban az Országos Választási Bizottság az Egymásért-ügy, illetve egy adócsalás miatt folyó eljárás miatt felfüggesztett. Az MESZ a főszereplője egy szövevényes pártfinanszírozási ügynek is, amelyről az [origo] több cikket is közölt. A választási eredmények alapján érdemi támogatottsággal nem rendelkező párt 2008 végén kapott százmillió forintos adományt a BKV-botrányban ismertté vál C.C. Soft Kft. nevű informatikai cégtől. A szövevényes történetről szóló cikkeinket itt olvashatja.