Kicsit vastagon fogott a ceruzájuk - kárbejelentés Devecserben

A vörösiszap-katasztrófában átlagosan 1-1,5 millió forint kár keletkezett az ingóságokban családonként a kárbejelentő lapok adatai szerint - írta a Népszabadság. Devecser polgármestere szerint nem igaz, hogy csalnának a helyiek a kárbejelentéssel, az viszont igaz lehet, hogy "vastagon fogott a ceruzájuk".

A kárbejelentő lapok beadási határideje csak január közepén jár le a vörösiszap-sújtotta településeken, a legtöbben már leadták a lapot - írta a Népszabadság. Az eltűnt vagy megsemmisült ingóságok összesítéséből kiderült, hogy családonként átlagosan 1-1,5 millió forint kár keletkezett.

A 350 károsult összkára meghaladja a félmilliárd forintot. A lap szerint a legkisebb összegű bejelentés 250 ezer forintról, a legnagyobb 5,8 millió forintról szól eddig, a lakosok saját bevallásai alapján. "Egy katasztrófa után soha nem lehet 100 százalékos pontossággal felmérni, hogy milyen ingóságok vesztek oda" - mondta a lapnak Adányi László, a Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi programvezetője. Hozzátette, hogy mivel az ingóságokat igazoló számlák és családi fényképek nagyrészt odavesztek, ezért "csupán a károsultak önmérsékletén múlik, hogy milyen hosszú kárlistát állítanak össze".

Toldi Tamás, Devecser polgármestere szerint a károsultak többsége korrekt bevallást készített. "Nem igaz az a pletyka, hogy minden házban váratlanul felbukkant volna egy plazmatévé, az viszont tény, hogy a károsultaknak kicsit vastagon fogott a ceruzájuk" - mondta. Szerinte ez azért lehet, mert nem az ingóság értékét, hanem a pótláshoz szükséges összeget vették alapul.

A bejelentést két tanú aláírásával kellett hitelesíteni, ami önmérsékletre szorította a károsultakat. "Nem éri meg feltupírozni a kárösszeget, mert a helyiek ismerik annyira egymás életvitelét, jövedelmi viszonyait, hogy hamar lebukna, aki túlzott követelésekkel állna elő" - mondta Toldi Tamás. A feltűnően nagy összegű bejelentéseket a kármentő bizottság is ellenőrizni fogja - tette hozzá.

Adányi László szerint azonban az ellenőrzés szinte lehetetlen. Szerinte a családok gyakran lehetőségükön felüli, reprezentatív tárgyakat is birtokoltak, vagyis pusztán a jövedelmi helyzet alapján nem lehet következtetni az ingóságok értékére.

A szeretetszolgálat munkatársa szerint az adományozás körül korábban voltak szervezetlenségből fakadó "túladományozások" is. Az adományozási kártya és a regisztráció bevezetése előtt előfordult, hogy az élelmesebb családok több helyen is sorba álltak adományért. Adányi László példaként említette, hogy Mága Zoltán hegedűművész a devecseri főutcán arra járóknak több millió forint értékben adott át nagyképernyős tévéket, azonban olyan is kapott, akinek a katasztrófa előtt még mosógépe vagy hűtője sem volt.