Megijedtek az ásványvízgyártók az új termékdíjszabályoktól

A vállalkozások szerint aránytalan tehernövekedést, a szakmai szervezetek szerint a hulladékkezelés hatékonyságának visszaesését, a környezetvédők szerint átláthatatlanságot, az ellenzék szerint pedig tömeges pereket hozhat a termékdíjtörvény készülő módosítása. A társadalmi egyeztetés nélkül előkészített új szabályozás eredetileg januártól lépett volna életbe, de "technikai" problémák miatt ez áttolódhat az év második felére.

"A környezetvédelmi termékdíj szabályainak betartása nem mindig egyszerű feladat. Előadásunkon összefoglaljuk a 2011-es év módosításait, hogy Ön szabályosan tudja végezni a munkáját, és elkerülhesse a büntetéseket" - ilyen vagy hasonló szlogennel hirdeti november óta a termékdíjtörvény változásairól szóló képzéseit több konferenciaszervező, illetve pénzügyi tanácsadó cég. A gyorstalpalók pikantériája, hogy bár a szabályozás átalakítását a kormányváltás óta sürgette, az új törvény megalkotását és hatálybalépését pedig január 1-jére ígérte a kabinet, a módosítások mindeddig még tervezet formájában sem kerültek a parlament elé.

A változtatások irányáról mindössze Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnak az Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) előtt tartott októberi előadásából kaphattak képet a termékdíjfizetésben érintett cégek és szervezetek. Az átalakítás lényege eszerint, hogy a kormány szakítana a gyártói felelősségért cserébe mentességet adó mostani rendszerrel, és helyette mindenkire kötelező termékdíjat vezetne be.

A ma érvényes szabályozás úgy ösztönzi újrahasznosításra a cégeket, hogy amelyik vállalkozás megoldja az általa előállított vagy forgalmazott termék hulladékának visszagyűjtését és feldolgozását, annak nem kell termékdíjat fizetnie. Ezt a mentességet - saját kapacitás híján - mindeddig úgy is érvényesíthették a cégek, ha szerződést kötöttek egy úgynevezett koordináló szervezettel, amely a gyártói kibocsátás előírt százalékában átvállalta tőlük a begyűjtést és hasznosítást. Cserébe a cég hulladékhasznosítási díjat fizetett, amely azonban csak a harmada, maximum a fele volt a termékdíj összegének, vagyis érdekelt volt benne, hogy a feladatot elvégezze vagy elvégeztesse.

Az új elképzelés szerint megszűnne ez a motiváció, a jelenlegi magántulajdonú koordináló szervezetek munkáját egyetlen, állami hulladékgazdálkodási ügynökség venné át, az adóvá alakuló díj kiváltására pedig többé nem lenne lehetőség. A rendszer átalakítása ezzel automatikusan megnövelné a cégek költségeit, amit a jelek szerint nehezen nyelnek le az érintettek.

Áremelkedés, fogyasztáscsökkenés jöhet

Az MGYOSZ környezetvédelmi bizottsága októberben a rendszer átalakításának újragondolását, és - a beígért januári bevezetéstől tartva - legalább egyéves átmeneti időszakot kért a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági miniszternek írt levelében. A szövetség szerint a hasznosítási teljesítménytől független, és a tényleges hulladékhasznosítás költségeit szerintük messze meghaladó díjak jelentős többletterhet jelentenének a vállalatoknak, ami meglátásuk szerint nemcsak egyes termékcsoportok árának növekedéséhez, de végső soron fogyasztáscsökkenéshez és munkahelyek megszűnéséhez is vezethet. A levélben a hulladékhasznosítás "államosítása" ellen is szót emelt a szervezet: a hulladék mennyiségének csökkentéséért a vállalatok szerintük ugyanis a mostani, közvetlen "felelősségvállalási kényszer" miatt érdekeltek.

"Az aggályainkat közöltük, azóta eltelt két hónap, de nem kaptunk semmilyen választ vagy tájékoztatást" - mondta a levél fogadtatásáról az [origo]-nak Galli Miklós, az MGYOSZ környezetvédelmi bizottságának elnöke, sérelmezve azt is, hogy a készülő tervezetnek sem a hivatalos, sem az időközben kiszivárgott "szamizdatverziója" sem került még a kezükbe. Az államtitkár korábbi, szóbeli tájékoztatása alapján a szervezet többféle kalkulációt is végeztetett arról, hogyan változna az új rendszerben a cégek díjterhelése. A számításokból az derült ki, hogy egyes termékeknél, például palackozott italoknál, elektronikai cikkeknél vagy gumiabroncsoknál akár 20-25 százalékos vagy annál is nagyobb mértékű áremelkedést is hozhat a változás.

"Jobb kézzel támogatnak, ballal agyonvernek"

A legjobban az üdítőital-gyártók kötelezettsége nőhet, ők éltek ugyanis a korábbi rendszerben a legnagyobb arányú mentességgel. Az ágazaton belül mindez az ásványvízgyártókat érintené a legérzékenyebben, hiszen a díjnövekedés érvényesítése értelemszerűen az alacsonyabb árú termékeknél még nehezebb. Szakmai szövetségük szerint egyenesen lehetetlen: "15-20 forintot kellene rátennünk egy-egy palackra a mentesség megszűnése miatt, hogy az előállítás ne legyen veszteséges. Ezt egy literenként átlagosan 50 forintos terméknél egyszerűen nem lehet beárazni. Harmadával kellene megemelnünk az árat, ami irreális, a vevők egyszerűen nem veszik majd meg" - fakadt ki az [origo]-nak Fehér Tibor, a Magyar Ásványvízszövetség elnöke. "Mindezt ráadásul egy olyan, ma már alapvetőnek számító élelmiszernél, amelynek egy főre eső fogyasztása megnegyvenszereződött az elmúlt tíz évben, és amelyről folyamatosan azt hallani, hogy inni kell, mert egészséges" - tette hozzá.

A szervezet az üdítőitalgyártók szövetségével közösen szintén a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági miniszternél tiltakozott a módosítások ellen, Fehér Tibor szerint már csak a miatt az ellentmondás miatt is, hogy az új Széchenyi-tervben kifejezett prioritásként jelölte meg az ásványvízágazat fejlesztését a kabinet. "A jobb kezükkel támogatják, a ballal pedig agyonverik az ágazatot. Minden lehetséges fórumon fellépünk majd, hogy ilyen törvény ne léphessen életbe" - vázolta jövőbeli stratégiájukat a szövetség elnöke.

"Perek százai indulhatnak el"

Aggályai vannak a tervezettel szemben Kelemen Istvánnak, a termékdíj-tanácsadással is foglalkozó Green Tax Consulting Kft. vezető tanácsadójának is. Szerinte az a javaslat legnagyobb hibája, hogy a termékcsoportonkénti díjtételek köszönőviszonyban sincsenek az adott anyag környezetterhelő voltával és újrahasznosításának költségeivel. "Nem az a baj, hogy megszűnik a mentesség, hanem hogy a kötelező díjak nem arányosak a környezetterheléssel. Ez így mindenképp igazságtalan. A bevételként tervezett termékdíj felét például az italágazat fizetné, miközben a részvételük a csomagolási hulladékok keletkezésében alig 10-15 százalék, a teljes hulladékmennyiséget tekintve pedig annál is kevesebb" - érvelt a szakértő, hozzátéve, hogy a ki nem válthatóvá váló teherért cserébe a környezetvédelmi államtitkár a termékdíj mértékének csökkentését ígérte. Ez azonban a kft. és az [origo] birtokába is eljutott tervezet szerint nem valósult meg: a módosítás mellékletéül csatolt táblázat szerint a díjak 1-2 kivételtől eltekintve a korábbi díjszabással egyeznek meg.

A parlament környezetvédelmit felváltó fenntartható fejlődés bizottságának MSZP-s alelnöke, Oláh Lajos az ösztönzőrendszer megszűnése miatt tartja rossznak a mindeddig csak hírből ismert terveket. A gyártói felelősség "lenullázása" miatt a jogszabály véleménye szerint uniós elvekkel is ellentétes lehet, azt pedig a magyar jogrendszerrel tartja összeférhetetlennek, hogy a központilag létrehozandó állami hulladékkezelő kitúrja a piacról a jelenlegi koordináló cégeket. "Ezek évekkel ezelőtt kötött és akár még hosszú ideig érvényes polgárjogi szerződések. Olyan nincs, hogy teszem azt egy Tesco 3 évre szóló hulladékkezelési szerződést köt X. Y. koordináló szervezettel, aztán egyszer csak jön egy állami társaság, amely azt mondja, hogy mostantól én végzem a feladatot, a korábban kötött megállapodások érvénytelenek. Ez perek százait indíthatja el."

Más szempontból, de az állami hulladékkezelő létrehozását kifogásolja a 14 magyar környezetvédő szövetséget tömörítő Humusz Szövetség (korábbi Hulladék Munkaszövetség) is. "A hulladékpiac államosítása csakis a költségvetés gazdagításáról szól, szakmailag azonban semmi jele, hogy a mostani rendszer ennél jobb vagy hatékonyabb lenne" - mondta az [origo]-nak Graczka Sylvia, a szervezet kommunikációs vezetője, gondként említve azt is, hogy a termékdíjbevételek útja, ahogy most is, a módosítás után is követhetetlen lenne.

"Ha nem tetszik, oldják meg maguk"

Bár az [origo] birtokába került tervezet szerint a termékdíjból befolyó összegek egy külön, úgynevezett termékdíjszámlára kerülnének, a szövegből az is kiderül, hogy e bevételeket nem kizárólag hulladékkezelésre, hanem "környezet- és természetvédelmi céljainak megvalósítására", például árvízvédelmi feladatokra is elköltheti a kabinet. Ezt pedig szintén elfogadhatatlannak tartják a civilek.

"Az eddigi 20-25 helyett 80-100 milliárd bevételt tervezünk termékdíjból, tehát mindenki nyugodjon meg: fog ebből jutni hasznosításra és minden másra is" - reagált a civilek aggályaira Rácz András, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi helyettes államtitkára. Az új törvény hatályba lépésének csúszását a politikus az [origo]-nak azzal indokolta, hogy "probléma merült fel" az új, országos hulladékkezelő ügynökség államháztartási rendszerbe illesztésével.

A gyártói felelősség megszűnésétől tartó aggályokat Rácz András visszautasította: "A termékdíjat eddig is meg kellett fizetni, csak nagyon sokan kibújtak alóla. Az újrahasznosítási arányokat az uniós előírások szerint jelentősen növelnünk kell 2020-ra, márpedig a koordináló szervezetek ebben nem voltak érdekeltek. A rendszer nem működött, beavatkozás nélkül nem tudnánk eleget tenni a kötelezettségnek" - érvelt a helyettes államtitkár. A cégek és a jelenlegi koordinátorok meglévő, érvényes megállapodásainak felrúgásáról Rácz András azt mondta, hogy az országos ügynökség "a törvény erejénél fogva" fogja átvenni a szerződéseket. Jogilag ez szerinte nem aggályos, de ha "a cégeknek nem tetszik, akkor oldják meg maguk a begyűjtést és a hasznosítást".

Azt, hogy az új szabályok végül is mikor léphetnek életbe, a politikus nem tudta megmondani: "Jó kérdés, szerintem még hosszabb idő lesz, és figyelembe kell venni az adószabály-változásokra vonatkozó 45 napos türelmi időt is" - mondta. A csúszásnak azonban szerinte előnye is lehet: "Sokat kritizáltak minket, hogy a gyorsított törvénykezési tempóban nem volt idő az egyeztetésre, így legalább lesz idő meghallgatni a szakmai szervezeteket" - tette hozzá. Az [origo] más forrásból származó információi ugyanakkor ellentmondanak ennek: a környezetvédelmi államtitkárság egy magas rangú illetékesétől úgy tudjuk, már nem várható változtatás a tervezeten, sőt úgy tűnik, a kormány a társadalmi vita törvényi kötelezettségét is kikerüli majd azzal, hogy a módosítást a Fidesz-frakció egyik tagja (várhatóan Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár) egyéni képviselői indítványként nyújtja majd be.