Egy fideszes védte a magyar médiatörvényt a brüsszeli liberális fórumon

Szinte mindenki támadta a magyar médiatörvényt Brüsszelben az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége keddi meghallgatásán, és a jelenlévők közül csak egy fideszes képviselő szólalt fel mellette. Volt, aki azonnali intézkedésre sürgette az Európai Bizottságot a sajtószabadságot szerintük veszélyeztető törvény miatt. A törvényt az EU digitális politikájáért felelős biztosának, Neelie Kroesnek a hivatala vizsgálja, aki közölte, megnyugtató, hogy a magyar kormány hajlandó változtatni, ha hibát találnak a jogszabályban.

Zsúfolásig megtelt az a terem az Európai Parlamentben, ahol kedden a magyar médiatörvényről tartott meghallgatást az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége. Az egyik résztvevő Neelie Kroes digitális politikáért felelős EU-biztos volt, aki közölte, megnyugtató tény a törvénnyel kapcsolatban, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt pénteken nyilvánosan kijelentette, módosítják a jogszabályt, ha a törvényben valóban kivetnivalót talál az EU.

Kroes arról tájékoztatta a meghívó szerint a sajtószabadságra veszélyt jelentő magyar médiatörvény miatt még tavaly összehívott ülés résztvevőit, hogy tavaly decemberben levelet írt a magyar kormánynak, majd a múlt héten Budapesten megbeszélést is folytatott annak képviselőivel a törvényről, miután megjelentek olyan bírálatok, hogy a jogszabály esetleg nem felel meg az uniós alapelveknek. A biztos szerint többek között kérdéseket vet fel, hogy a jogszabály más államokban működő médiatársaságokra is vonatkozhat, illetve hogy túl széles körben - a kereskedelmi tévéktől a blogokig - érvényes. Kroes szerint hivatala aprólékos vizsgálatot folytat, már megkapták a törvény magyar kormány által megküldött angol fordítását, de az eredeti magyar szöveget is elkérték, amelyet a héten kapnak meg.

Az ülést Konrád György magyar író videóüzenete indította, aki többek között az új kelet-európai - általa demokratúráknak nevezett - demokráciák jellegzetességeiről beszélt. Szerinte ezek a rendszerek kevertek, van bennük demokrácia, rendpártiság, etatizmus, az állam szerepének túlértékelése. Konrád szerint ezek a rendszerek nem stabilak, és a diktatúra felé is mozoghatnak.

A médiatörvény jellegzetességeit Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-felelőse, illetve Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, egykori ORTT-elnök boncolgatta. Haraszti a különböző államok hasonló törvényeinek sajtószabadságra leginkább kedvező elemeiből építkező izlandi médiatörvény kifordított változatának nevezte a magyar jogszabályt, amely szerinte a legkedvezőtlenebb elemeket ötvözte. Szerinte aggasztó, hogy a törvény feladatot ró a sajtóra, a benne létrehozott médiahatóság erősen függ a kormányzó párttól, "totális hatalma van", és "megsemmisítő mértékű büntetéseket" szabhat ki. Az egész az öncenzúra felé hat - közölte.

Majtényi részletesen elemezte a törvényt, és többek között elfogadásának körülményeit - amelyet szerinte az jellemzett, hogy nem volt róla egyeztetés az érdekelt felekkel -, illetve a médiahatóság elnökének a kormányfő általi 9 évre történő kinevezését kritizálta.

Az ülésen felszólalt Schöpflin György fideszes EP-képviselő is, aki visszautasította az előtte felszólaló magyar résztvevők médiatörvényről szóló értékelését, és érthetetlennek nevezte a külföldi sajtó és európai politikusok Magyarország elleni támadásait. Azt mondta, ezek a támadások megerősíthetik az euroszkepticizmust Magyarországon. Szerinte a törvény körüli vita hatalmi kérdéseket vet fel, mivel nemcsak a kormányok, de a sajtó is hatalmat gyakorol, utóbbi azonban szerinte felelősség nélkül teszi ezt. A kérdést felnagyítják - közölte Schöpflin.

A közönség tagjai közül többen hozzászóltak, és elsősorban a törvény demokráciára veszélyes voltáról beszéltek. Többen követeltek azonnali lépést a jelen lévő biztostól, mások a magyar kormány további vitatott intézkedéseire utalva azt mondták, a médiatörvény csak a jéghegy csúcsa.

Az újra szót kapó Majtényi szerint a törvény filozófiájával van a legnagyobb gond, ezért az esetleges módosítás szerinte nem megoldás, hanem az egész jogszabályt vissza kell vonni. Haraszti pedig közölte, olyan folyamat "végpontján vagyunk", amikor a kormány visszaél többségével, és mindent alárendel egy párt hatalmának.