Csak találgatja a kormányzat, mik lesznek Matolcsy "erőteljes" reformjai

"Nem tudom, hogy a miniszter úr mire gondolt" - ehhez hasonló válaszokat kapott az [origo], amikor az után érdeklődött több minisztériumnál, miből állnak majd a kormány által ígért strukturális reformok. Az "erőteljes strukturális reformok" elindítását a múlt ősszel jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és mély, átfogó átalakításokat ígért több alkalommal Orbán Viktor miniszterelnök is. Az [origo] tapasztalata szerint azonban még az érintett tárcák sem ismerik a februárra tervezett koncepciót, illetve nincsenek tisztában azzal sem, mi lesz a szerepük a lehetséges reformokban.

"Komoly kétségeink vannak afelől, hogy a magyar kormány februárban fajsúlyos intézkedéseket jelent be" - írták a miniszterelnök és a gazdasági miniszter tavalyi strukturális reformígéreteiről január 4-ei elemzésükben a BNP Paribas londoni közgazdászai. Az elemzés arról nem szólt, hogy a bejelentések hiányában további forintgyengülést váró szakértők milyen információk alapján fogalmazták meg aggályaikat, az [origo] kérdésére adott minisztériumi válaszok mindenesetre erősíthetik azokat.

Tavaly júniusban Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazta meg, hogy a magyar gazdaságnak sürgős és átfogó szerkezeti átalakításokra van szüksége. Az után jelentette ki ezt, hogy (az akkor még jóval magasabbra, akár 6-7 százalékra tervezett) hiánycél alakulásáról egyeztetett Brüsszelben az Európai Bizottság elnökével. José Manuel Barroso akkor világossá tette, hogy az EU nem járul hozzá a magyar hiány emeléséhez, és arra kérte a miniszterelnököt, hogy a kormány "fokozza a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítéseket".

"Módosítgatásokkal nem megyünk semmire"

Orbán Viktor válaszul mély átalakításokat ígért. "Magyarországnak gyors és határozott versenyképesség-javító intézkedéseket kell hoznia. Strukturális reformokra van szükség, módosítgatásokkal és kiigazításokkal nem megyünk semmire" - mondta akkor a kormányfő, kijelentésére hivatalosan azonban csak szeptemberben erősített rá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki a nemzetközi és belföldi pénzpiacok bizalmának erősítéséért a 2011-12 közé eső időszakra 10-15 "erőteljes strukturális reform" végrehajtását ígérte. (Egy novemberi konferencián már "közel száz" reformról beszélt a gazdasági tárca vezetője, de ezt a számot azóta nem említette.)

A költségvetési vita expozéjában a stabilitási program menetrendjéről is szót ejtett a miniszter. "Ebben a 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk valamennyi szerkezeti reform lépéseit, mélységeit és ütemezését megadni" - mondta Matolcsy, aki egy két héttel későbbi interjújában már február végére jósolta a bejelentést, a reformoktól várt megtakarítást pedig 600-800 milliárd forintban határozta meg. A miniszter példákat is hozott: a Munkaerőpiaci Alapnál állítása szerint például 100-120, a gyógyszerkasszánál 100, a közösségi közlekedésnél pedig 50 milliárd forintot lehetne spórolni, de a jelentős megtakarítással járó várható átalakítások közé sorolta a rokkantnyugdíj-jogosultságok felülvizsgálatát is.

Nagy Anna kormányszóvivő december elején mindezek után már nevén is nevezte a reformprogramot. Azt mondta, február végére készül el a kormány a Magyar Növekedési és Stabilitási Programmal, amely "a kormányzás valamennyi területét érinti majd, és amelynek első változatát már február elején elküldi a kabinet az Európai Unió és az OECD illetékes szerveinek".

"Amint lesznek részletek"

A program Brüsszelbe küldéséig eszerint két vagy három hét lehet hátra, ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy a fenti példákon túl pontosan milyen területeket érintenek az átalakítások, és mikor kezdődnének. Az [origo] által megkeresett kormányzati és minisztériumi vezetők válaszai azonban nem adtak túl sok támpontot az intézkedések összegyűjtéséhez.

"Elmondom. Amint lesznek részletek" - válaszolta a reformcsomag részleteit firtató kérdésünkre például egy magas rangú miniszterelnökségi forrás, de hasonló válaszokat kaptunk a gazdasági tárca háttérben nyilatkozó illetékeseitől is, a reformokban érintett tárcáknál többen pedig csodálkoztak, hogy készül egyáltalán ilyen, a munkájukat is érintő "átalakítási katalógus", illetve menetrend.

Kórházi életkép: strukturális reform-e a várólisták rövidítése vagy sem

"A csomagot a nemzetgazdasági miniszter fogja majd bejelenteni" - mondta az általa egy hónapja beharangozott programról az [origo]-nak Nagy Anna kormányszóvivő, aki azt is hozzátette, hogy tudomása szerint a kormány magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő döntései - mint a tervezett nyugdíjreform első lépései - ezen átalakítások közé sorolandók. A programhoz tartoznak a szóvivő szerint emellett a köz- és felsőoktatási törvény néhány hónapja közzétett módosítási tervei, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságának novemberben közreadott, Semmelweis-terv névre keresztelt vitairata is. Utóbbi azonban, azt mondta, nem maga az egészségügyi reform, mert az egy "sokkal bonyolultabb, összetettebb folyamat", amely még nincs olyan állapotban, hogy "meg lehessen osztani róla részleteket."

"Nem tudom, hogy a miniszter úr mire gondolt"

A komplex programot érintő információk híján megpróbáltuk az érintett, illetve a miniszteri és miniszterelnöki kijelentések alapján érintettnek gondolt tárcáknál megtudni a rájuk vonatkozó részleteket, de nem jártunk nagyobb sikerrel.

"Nem tudom, hogy a miniszter úr mire gondolt, mit nevez strukturális reformnak. Mi még tavaly megkezdtük a munkát, és folytatjuk tovább idén is és jövőre is" - mondta például az közigazgatás tavaly elindított átalakításáról Szabó Erika, a közigazgatási minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy a megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával és kormányhivatallá alakításával kezdődött folyamat a parlamenti ciklus végén zárulhat le. Az államtitkár azt sem tudta megmondani, hogy az önkormányzatok és az állam közötti munkamegosztás Orbán Viktor által többször felvetett újragondolása, vagyis egyes önkormányzati feladatok (például iskola- vagy kórházfenntartás) állami hatáskörbe vétele is a strukturális reformokhoz tartozhat-e. "Ez egy folyamatos szakmai munka. Jelenleg a feladat- és hatáskörök felülvizsgálata zajlik, és még beletelhet 1-2 évbe" - közölte.

Nem foglalt állást a saját területét érintő átalakításokról a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma sem. A tárca oktatási államtitkársága nem is válaszolt például arra a kérdésünkre, hogy a köz- és felsőoktatási törvény közelmúltban ismertetett módosítási koncepciói a strukturális reformok körébe tartoznak-e. Az egészségügyi államtitkárság kérdéseink többségével - így például a Matolcsy György által említett gyógyszerkasszareformmal kapcsolatban is - a nemzetgazdasági tárcához és a miniszterelnökséghez irányított bennünket, a Semmelweis-terv "hovatartozásáról" pedig azt írták válaszlevelükben, hogy az, "amint a neve is jelzi, egyelőre egy vitairat, amely vázolja az új állami egészségügyi modellt, azon belül is az egészségügy új szervezeti felosztását".

Reformokra vár a közoktatás is

A válaszadóként megnevezett nemzetgazdasági tárca szintén nem közölt megkeresésünkre részleteket. "A kormány egy olcsóbb és hatékonyabb államot szeretne létrehozni, ennek érdekében a szerkezeti átalakításokat nem szakterületenként hajtja végre, hanem annak egységes kormányzati irányt kíván szabni" - írták közleményükben, hozzátéve azt is, hogy a Növekedési és Stabilitási Program a tervek szerint február végére készül el, és a kormány akkor tárja majd a nyilvánosság elé.

Hasonlóan jártunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is: hiába tettünk fel például konkrét kérdéseket a közösségi közlekedés Matolcsy György által is említett várható átalakításáról, a tárca sajtóosztálya szó szerint ugyanazzal a 4 sorral reagált az [origo] kérdéseire, mint amelyekkel a Nemzetgazdasági Minisztérium hárította el megkeresésünket.

Nem árulkodik nagy, átfogó reformokról a kormánynak a parlament tavaszi ülésszakára szóló törvényalkotási programja sem. A múlt év végén közzétett dokumentum előszavában a benyújtó Navracsics Tibor közigazgatási miniszter meg is jegyzi, hogy a törvénykezési terv - "figyelemmel az Országgyűlés várható, az új alkotmány megalkotásával összefüggő, nagy munkaigényű jogalkotási teendőire és az Európai Unió soros elnöki teendőinek ellátásával járó feladatokra - a szokásosnál kevesebb törvényjavaslatot nevesít", de a 12 pontos felsorolást áttekintve is csak a felsőoktatási törvény módosítása lenne a strukturális reformok közé illeszthető, a többi tárgyalni kívánt jogszabályé nem.

Orbán Viktor miniszterelnök egy december végi interjúban azt mondta, hogy márciustól az Országgyűlés alkotmányozó nemzetgyűlésként fog működni, amíg el nem fogadja az új alkotmány, addig csak erre a feladatra koncentrál majd, ami szintén arra utal, hogy a kormány előtt egyéb fontos feladatok is állnak az ígért strukturális átalakítások mellett. Mindennek ellenére nem lehetetlen, hogy egyes átalakításkoncepciók mégis a parlament elé kerüljenek, a kormány hivatalba lépése óta ugyanis már számos példa volt rá, hogy egy fontos terület átalakítását egyéni képviselői indítványként vezényelte le a kabinet.