Orbán mozgatta a szálakat az energetikai belharcban

Csillapodni látszik az a látványos kormányzati konfliktus, amelyet Lázár János fideszes frakcióvezető energetikai témájú törvényjavaslata robbantott ki. Egy köztes megoldás formálódik az energetikai államtitkár és Lázár között, aki ugyan egyedül folytatta le a nyilvánosság előtti vitát, de az [origo] információi szerint Orbán Viktor sugalmazására állt bele a harcba.

Kedden délelőtt személyesen egyeztettek egymással az Orbán-kormány eddigi egyik leglátványosabb konfliktusának főszereplői: Bencsik János energetikai államtitkár és Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Egy olyan megállapodás kidolgozásáról beszéltek, amellyel rendezni lehetne a kormánypártok múlt heti háromnapos frakcióülésének egy részét is uraló kérdést.

A konfliktust Lázár János januári törvényjavaslata robbantotta ki, amely átírta volna az erőművek támogatási rendszerét. Bencsik János erre szokatlanul egy indulatos Facebook-bejegyzésben reagált, mert szerinte egy jól átgondolt megállapodást rúgna fel a javaslat, ráadásul a távhőárak emelkedéséhez vezetne. A siófoki frakcióülésen zajló vitába pedig már személyesen Orbán Viktor is beszállt, aki azzal próbálta rendezni a konfliktust, hogy közölte, a kormány három héten belül megvizsgálja, hogyan lehetne úgy átalakítani a Lázár szerint "multinacionális és lobbiérdekeket szolgáló" támogatási rendszert, hogy a távhőárak közben ne emelkedjenek (részletek a frakcióülésen zajlott vitáról ebben a cikkben).

Orbán ezzel békítő szerepet játszott a frakcióülésen, az [origo] információi szerint azonban Lázár javaslata eleve a kormányfő kezdeményezésére készült. Az [origo]-nak egy, a javaslat hátterének részleteit ismerő kormányzati tisztviselő azt mondta, hogy a miniszterelnöknek kettős célja volt az úgynevezett kapcsolt (egyszerre áramot és távhőt) termelő, valamint a megújuló energiát hasznosító erőművek támogatását drasztikusan csökkentő kezdeményezéssel. Egyrészt a szolgáltatók "extraprofitjának letörését" akarta elérni, másrészt az volt a célja, hogy a gázárak decemberi fixálása után a kormány az áram- és távhőárak terén is a lakosságnak kedvező lépésekkel állhasson elő - magyarázta a tisztviselő, aki a belső kormányzati ügyekről csak azzal a feltétellel volt hajlandó beszélni, ha nem közöljük a nevét. (A javaslatok időzítését a minisztériumi tisztviselő azzal indokolta, hogy elsőként a gázszolgáltatók és gázárak ügyét akarta rendezni a kormány (ezek az egyeztetések decemberben zárultak le) és csak utána akart nekiugrani a sokkal összetettebb áram- és távhőpiacnak.)

A Fidesz frakcióvezetője arra a kérdésre, megerősíti-e, hogy a miniszterelnök állt a január közepén benyújtott indítvány mögött, a parlament hétfői ülésének szünetében az [origo]-nak azt mondta: "erre sem igent, sem nemet nem tudok mondani". Néhány másodperccel később hozzátette: "amit benyújtottam, az Lázár János javaslata". Kedden megkerestük a kormányfő sajtóstábját is a kérdéssel, de egyelőre nem kaptunk választ.

"Meghallotta a polgármesterek panaszait"

A siófoki frakcióülésen történtek azt mutatták, hogy Orbán már nem ragaszkodik a Lázár-féle javaslathoz, aminek a névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő szerint az volt az oka, hogy a kormányfő a tervezet benyújtásakor még "nem volt képben" a változtatás hátulütőivel, például a távhőárak várható drasztikus emelkedésével. Miután Lázár előállt a javaslattal, sok energetikai szervezet tiltakozott ellene, és a kormányfő ezekből megismerte a hátrányokat, illetve - a kormányzati forrás megfogalmazása szerint - "meghallotta a polgármesterek panaszait is". A párton belül ugyanis nemcsak Bencsik János államtitkár tiltakozott a változtatás ellen, hanem a siófoki frakcióülésen ellene érvelt a távhő drágulásától tartó Kósa Lajos debreceni polgármester is.

Most úgy tűnik, hogy a kormányoldalon belüli konfliktus csillapodóban van, miután Bencsik és Lázár a keddi találkozón egy kompromisszumos megoldásban állapodott meg. Az egész vitának a hátterében az úgynevezett kötelező átvételi rendszer (KÁT) áll, amelyet eredetileg a megújuló energiát használó szél- és napenergia-, valamint biomassza-erőművek támogatására hoztak létre. A szabályozás szerint ezektől az üzemektől a hazai villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci átlagárnál magasabb összegért kell átvennie a megtermelt áramot, cserébe az előállított távhőt ezek a szolgáltatók viszonylag olcsón tudják továbbadni a felhasználóknak.

Orbán aktív szerepet játszott a belső konfliktusban

A gyakorlatban ugyanakkor az átvett mennyiség csaknem háromnegyedét nem a megújuló, hanem az úgynevezett kapcsolt (vagyis áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek állították elő, és emiatt a kormány korábban többször jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a piac egyes szereplőinek kedvező helyzetet. Mivel azonban szakértők és az erőművek drasztikus távhőáremelést jósoltak a támogatás csökkentése miatt, a kormány decemberben átmenetileg letett szándékáról, hogy elkerülje a lakossági terhek növekedésével járó következményeket. Ebbe a helyzetbe robbant be Lázár János javaslata, amely úgy változtatna ezen a rendszeren, hogy két lépcsőben 25, majd 35 százalékkal venné vissza a zöld és az úgynevezett kapcsolt erőművek által megtermelt, a KÁT-ban átvett áram kialkudott árát.

A Bencsik és Lázár keddi találkozóján felvázolt kompromisszumos megoldás lényege az államtitkár környezetéből származó információnk szerint az, hogy a kormány és az erőművek decemberi egyezségében rögzített 2013. január 1-je helyett egy köztes időpontban, 2012. január elsejében határozzák meg a támogatások kivezetésének és a KÁT-rendszer átalakításának határidejét. (Az eredeti menetrend szerint nyár végére tervezte a minisztérium kidolgozni a KÁT új rendszerét, ősszel folytatták volna le az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, és 2013. január 1-jén lépett volna életbe.)

Egy módosító Rogántól

Beindultak ugyanakkor közben más folyamatok is a konfliktusos helyzet rendezésére. Egy, a kormány gazdasági döntéseibe belelátó fideszes politikus már a siófoki vita után azt mondta, hogy a kormány egyetlen módon oldhatja fel a támogatás megszüntetése és a távhőárak féken tartása közti ellentmondást: ha a gázárakhoz hasonlóan hatósági árassá teszi az áram- és a távhőárak díjszabását is. Ez a következtetés most beigazolódni látszik: Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a testület nevében kedd délelőtt egy erre vonatkozó módosító indítványt nyújtott be az energiatörvényhez, amelyet egyhangúlag meg is szavaztak a bizottság tagjai.

Rogán kezdeményezése egy fejlesztési minisztériumi forrás szerint ugyanazt a célt érné el, csak "rövidebb úton és direktebben", mint Lázár javaslata tette volna: vagyis hogy a lakossági távhőszolgáltatás árát az erőművek tarifáihoz alkalmazkodni kénytelen önkormányzatok helyett a Magyar Energiahivatal közreműködésével a kormány (a javaslat szerint a gazdasági miniszter) állapíthassa meg.

A gazdasági bizottságban megszavazott módosító információink szerint már része annak az ötpontos javaslatcsomagnak, amelyet Bencsik és Lázár keddi megállapodása alapján a fejlesztési tárca készít a támogatási rendszer átalakításáról a miniszterelnöknek. Ennek előnye szerintük az lehet, hogy a hatósági árazásba bekapcsolt energiahivatal olyan információkhoz juthat a folyamat során az áram- és távhőpiac szereplőinek árképzési struktúrájáról és stratégiájáról, amely megkönnyíti az utóbbi hetekben zajos kormányzati belharcot kiváltó kérdésnek, a KÁT-rendszer átalakításának a végrehajtását.

A módosítás parlamenti elfogadásával a kormány már az idén is elérhetné a távhőárak befagyasztását, a Rogán-féle bizottsági módosító egyik pontja ugyanis azt is rögzíti, hogy a rendelet hatálybalépéséig a 2010. december 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.

A biomassza-kérdés

A Fidesz frakcióvezetőjének január közepi javaslata egy, a KÁT-rendszert nem érintő ponton is módosította volna az energiatörvényt: a biomassza-erőművek által felhasználható alapanyagok közül kitiltotta volna a rönkfát. Lázár János február elején az erdők védelmével és a gazdasági célú fakivágások korlátozásával indokolta a szigorítást. A hét eleji Bencsik-Lázár megállapodás az [origo] információi szerint ezt az ügyet is érintette: az egyezség szerint az energiatörvény helyett az erdőtörvény módosítával rendeznék a kérdést.