Az ország nevét is átírná az új alkotmány

Magyar Köztársaság helyett a jövőben egyszerűen Magyarország lehet az ország hivatalos megnevezése, ha a parlament elfogadja a Fidesz hétvégi elnökségi ülésén véglegesített alkotmánytervezetet. A maratoni ülés egyik résztvevője szerint döntés született arról is, hogy állami felügyelet alá vonják az önkormányzatok hitelfelvételeit.

Leghamarabb szerda este, esetleg csütörtökön dél körül láthatják először a kormánypárti képviselők azt az alkotmánytervezetet, amelyet a hétvégén hagyott jóvá a Fidesz elnökségi ülése. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan már hétfőn beszélt a frakciónak az új alaptörvényről, egyelőre azonban a képviselők sem látták a háromtagú szövegező bizottság által készített tervezetet.

A hétvégi elnökségi ülésről több résztvevő azt mondta az [origo]-nak: a tanácskozás maratoni hosszúságúra nyúlt, kora délutántól éjjel egyig tárgyalták végig pontról pontra a tervezetet. Ennek ellenére még mindig vannak nyitott kérdések, az egyik résztvevő szerint ezek közzé tartozik a "nemzeti hitvallásnak" elnevezett preambulum, amelyen Orbán kommunikációs csapata dolgozik, és amelyet egyszer még tárgyalni fog az elnökség.

Az ülés egyik résztvevője szerint alapvető szimbolikus változás lesz, hogy bár az államforma továbbra is köztársaság maradna, a tervezet szerint az ország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaság helyett Magyarországra változna. Ez összefügghet azzal, amit Orbán még 2006-ban mondott, hogy a köztársaság "az csak egy ruha, valójában a nemzet a test, azon a köztársaság a ruha."

A Fidesz vezetői több mint harminc esetben választották azt a megoldást, hogy a tervezetben nem fejtettek ki részletesen bizonyos dolgokat, hanem később megalkotandó, úgynevezett sarkalatos törvények hatáskörébe utalták azokat. Az elnökségi ülés egyik résztvevője példaként a parlamenti képviselői és a polgármesteri poszt összeférhetetlenségét említette, illetve azt, hogy az alaptörvény szerint mindenkit megillet majd a választójog, amit azonban sarkalatos törvény kivételes esetben korlátozhat.

Részletesen szól azonban a tervezet az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreiről, rögzítve a jogszabályos előzetes (még elfogadás vagy kihirdetés előtti) és az utólagos kontroll lehetőségét. Ez azért lehet fontos, mert a kormánypártok tavaly novemberben korlátozták az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetésről és adókról szóló jogszabályokat. Korábbi ígéretek szerint az új alkotmány visszaállítja az Ab jogkörét, de nem biztos, hogy továbbra is bárki kérheti majd a testület eljárását.

Az úgynevezett közpénzügyi fejezetben külön szó lehet az önkormányzatok eladósodásának megakadályozásáról. Az ülés egyik résztvevője szerint az alaptörvényben rögzítenék, hogy a helyhatóságoknak állami engedélyt kellene kapniuk nagyobb összegű kölcsönök felvételéhez. Az [origo]-nak erről beszélő fideszes forrás megjegyezte, hogy ez biztos nagy ellenállást fog kiváltani a frakcióban, ahol 76 polgármester, illetve több tucat más önkormányzati tisztségviselő ül.

Az új alkotmány tervezetét az elnökségi ülés egy másik résztvevője szerint lehet, hogy már szerda este kiküldik elektronikus formában a kormánypárti képviselőknek, de erről még nem született döntés. Az is lehet, hogy csak csütörtökön osztják ki a képviselőknek, és jövő héten kerül fel a parlamenti honlapra. Csütörtökön mindenesetre Lázár János, a Fidesz, és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője felviszik a tervezetet a Sándor-palotába Schmitt Pál köztársasági elnöknek.

Az Országgyűlés hétfőn szavazott az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló határozatról, amely szerint az alaptörvény tervezetét március 15-ig nyújthatják be a frakciók. A kormánytöbbség a házszabály módosításával arra is lehetőséget teremtett, hogy több javaslatot tárgyaljanak párhuzamosan, de erre nem lesz szükség: az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig nem nyújt be saját javaslatot, és előre bejelentette, hogy az új alkotmányt sem szavazza meg.