"Megfizettük az árát" - így farolt ki a Fidesz az AB jogkörének visszaadásából

Az utolsó pillanatban döntötte el a Fidesz legfőbb vezetése, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben az új alkotmányban is korlátozott marad az Alkotmánybíróság jogköre. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.

"Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott" - mondta még februárban, egy tévés interjúban az Alkotmánybíróság (AB) jogkörének korlátozásáról Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki fontos szerepet játszott az új alaptörvény kidolgozásában. Hasonlóan fogalmazott Szájer József fideszes EP-képviselő, az alkotmányszövegező bizottság vezetője, aki a Hírszerzőnek február végén azt mondta, hogy az AB jogkörének korlátozása csak átmeneti szabály.

Az ígéretek ellenére a szerdán este nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetben is szerepel a tavaly novemberben elfogadott alkotmánymódosítás, amely szerint az AB nem vizsgálhat és semmisíthet meg költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat. Engedményként szerepelt a módosításban, hogy kivételt jelent, ha a jogszabályok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, illetve a magyar állampolgársághoz fűződő jogokat.

Az a döntés, hogy végül az AB korlátozása bekerült az új alkotmányba is, a Fidesz elnökségének szerda délutáni ülésén született meg - erősítette meg az [origo]-nak az ülés több, névtelenséget kérő résztvevője. Szerintük több javaslat is napirendre került ebben a témában, Szájer és Gulyás, illetve Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is készített alternatívákat, de végül úgy döntöttek, megtartják a tavaly novemberi szöveget, amelyet akkor Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyújtott be.

Három a magyar igazság

Az elnökségi ülés egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta, hogy a döntés három különböző megfontolás alapján született. Az első, hogy jelenleg is konkrét ügyekben fenyeget a közvetlen veszély, hogy az AB megsemmisít jelentős költségvetési hatású jogszabályokat, például a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, vagy az energiaszolgáltatókat, telekommunikációs cégeket és kereskedelmi láncokat érintő különadókat.

A második ok egy általánosabb megfontolás volt - mondta a névtelenséget kérő képviselő, aki szerint a Fidesz vezetői úgy értékelték, hogy az Alkotmánybíróságot a jelenlegi alkotmány sok tekintetben a választott képviselőkből álló parlament fölé helyezi, és ezen változtatni szeretnének. Úgy vélik, lehetetlen helyzeteket okozhat, ha az AB utólag semmisít meg pénzügyi törvényeket, felborítva ezzel a költségvetést.

A harmadik megfontolás politikai kommunikációs jellegű volt. Az [origo] által megkérdezett képviselő is azt mondta, hogy a Lázár-féle korlátozás nem elegáns, és annál ki lehetne találni sokkal finomabb, mégis ugyanazt a hatást elérő jogi megoldásokat, de szerinte ennek előnye, hogy ez már ismert javaslat. "Ennek már megfizettük a politikai árát, presztízsveszteség formájában" - mondta a politikus, aki szerint egy új megoldással csak újra megnyitnák az AB jogköreiről szóló vitát.

Volt, amikor még örültek

Az alkotmánymódosítást - amely reakció volt arra, hogy az AB alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót - tavaly ősszel heves tiltakozások kísérték. Bírálta az ellenzék, szakmai- és civil szervezetek, de még a Fidesz támogatói közt is megszólaltak kritikus hangok. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta az AB korlátozása miatt volt először jelentősebb tüntetés.

Korábban többször is volt rá példa, hogy az Alkotmánybíróság költségvetést érintő törvényeket semmisített meg: például az 1995-ös Bokros-csomag egyes elemeit (akkor a kétharmados többséggel rendelkező Horn-kormány támadta a testületet, a Fidesz pedig védelmébe vette), vagy az ingatlanadó eltörlése 2010 januárjában. "Akkor persze örültünk ennek" - jegyezte meg egy fideszes politikus, de szerinte ma jóval feszítettebb a költségvetés helyzete, sokkal nagyobb kárt okozna egy hasonló döntés.

A Fidesz változó hozzáállását jelzi, hogy Orbán Viktor kormányfő még ellenzéki vezetőként, 2007 nyarán úgy kommentálta az AB egyik, pártja számára kedvező döntését: "Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." 2010 őszén viszont már az LMP képviselői emelték a magasba a parlamenti ülésteremben ezt az idézetet, hogy tiltakozzanak az AB korlátozása ellen.

Nadrágtartó az öv mellé

Az AB korábbi döntései alapján ugyanakkor nem feltétlenül kellene tartania a Fidesznek a testület költségvetést érintő határozataitól. A testület már 1992-ben kimondta: "a jogalkotó széles keretek között mérlegelhet akkor, amikor a közteher mértékét megállapítja", és nagy szabadsága van abban a kérdésben is, hogy mit határoz meg a közteher tárgyaként. Ez a szabadság persze nem korlátlan: az adóknak a jelenlegi alkotmány szerint meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy mindenki "jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően" viseli a közterheket.

Az új alkotmány tervezete ezt nem tartalmazza, a közterhekről csak egy mondat szerepel a szövegben, amely szerint sarkalatos (kétharmados) törvény rendelkezik "a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól". Lázár csütörtökön az [origo] érdeklődésére nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit jelent, csak annyit mondott, hogy nem az éves adótörvényeket akarják kétharmadossá tenni, hanem "a jövőért való felelősségvállalás kérdését" rendeznék.

A kormány bebiztosította magát a magánnyugdíjpénztárak esetleges visszaállítása ellen is. Beleírták az alkotmánytervezetbe, hogy a nyugdíjrendszer két pilléren áll: "a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer" mellett megteremtik a lehetőséget "önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények" működésére is. Valószínűleg erre utalt Orbán, amikor azt mondta február elején: "Ez a vita lezárult, alkotmánybírósági döntéssel sem megváltoztatható a most kialakult nyugdíjrendszer."

Lenne más megoldás

A tervezet Alapvetés című részében is szerepel egy olyan rész, amely megkötheti az AB kezét. Eszerint: "Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik" és "az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani." Ennek az általános rendelkezésnek az alapján az AB-nek óvatosan kellene eljárnia a költségvetést is érintő kérdésekben, figyelemmel arra, hogy ne borítsa a büdzsé egyensúlyát.

Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy bár más országokban is vannak költségvetési problémák, a magyarhoz hasonló hatáskörszűkítésre sehol a világon nincs példa. A jogász szerint a problémát meg lehetne oldani egy átmeneti rendelkezéssel is, hogy az AB helyreállított hatásköre csak a jövőben megszülető jogszabályokra vonatkozzon.

Megoldás lehetne még a Lengyelországban alkalmazott módszer - mondta Jakab. Ott az a megoldás, hogy az alkotmányosság és a költségvetés esetleges ütközése esetén, hogy ha költségvetési kihatása lenne egy megsemmisítésnek, a kormány szakvéleménye alapján az Alkotmánybíróság felkészülési időt ad, és csak későbbi hatállyal semmisíti meg a törvényt.