Óvatosan lépdel Orbán az önkormányzati aknamezőn

Legyen-e fővárosi önkormányzat vagy csak kerületek? Továbbra is 3200 önkormányzat legyen-e az országban, vagy vonják össze a kisebb településeket? Ezeket a kérdéseket egyelőre nyitva hagyta a kormánypártok alkotmánytervezete, pedig fideszes politikusok szerint Orbánnak kész terve van az önkormányzati reformra. A kormányfő a frakcióban helyet foglaló polgármesterek sokasága miatt egyelőre csak teszteli párttársait.

Franciaországban az 1980-as évek, Francois Mitterrand elnöksége (1981-1995) előtt erősen központosított közigazgatás működött, amelyben a helyi tanácsok jogköre meglehetősen korlátozott volt a központi kormányt képviselő megyei prefektusokkal szemben. Ezt a rendszert több országban is átvették, és Orbán Viktor miniszterelnök is követendő példának tartja, amikor az önkormányzati rendszer átszervezését tervezi - mondták az [origo]-nak fideszes és kormányzati források.

A központosításnak azonban sok ellenzője van a kormányoldalon belül is. A Fidesz soraiban ugyanis jelentős számban vannak önkormányzati vezetők, akiknek az érdekeit sértheti a centralizáció: 76 polgármester és több tucat egyéb önkormányzati tisztviselő ül a frakcióban, Szeged kivételével az összes nagyváros, és a 23-ból 19 budapesti kerület élén is fideszes polgármester áll. Az [origo]-nak több fideszes politikus is azt mondta, Orbán ezért egyelőre nyitva hagyta a legtöbb kérdést, és teszteli saját pártját, mert "működőképes állapotban akarja tartani a rendszert".

A Fidesz egyik magas rangú politikusa szerint ilyen teszt volt, hogy a reformokról szóló Széll Kálmán-terv első változatában még szerepelt az általános iskolák államosítása, de a frakció ellenállása miatt ettől elálltak (az ellenzők hangadója Kósa Lajos debreceni polgármester volt - erről itt olvashat). A tervben végül csak néhány mondat maradt, amely szerint "az államnak vissza kell térnie az oktatás világába".

"A nagyobb állami szerepvállalás több dolgot is jelenthet: pénzügyi segítséget és feladatok átvállalását is" - mondta a névtelenséget kérő fideszes politikus, aki szerint Orbán szándékosan hagyta nyitva ezt a kérdést, hogy elnapolja a vitát őszre, a kétharmados törvények megalkotásának idejére. A feladatok állami kézbe vétele ugyanis egyben azt is jelentené, hogy kevesebb forráshoz jutnak az önkormányzatok, akár központi támogatás, akár helyi adók formájában.

Főváros vagy kerületek

A kormányfő egyelőre más, az önkormányzatokat érintő kérdésben sem foglalt nyíltan állást, amit az is jelez, hogy az új alaptörvény tervezete is nyitva hagyta az átalakítás lehetőségét. A tervezetből például az sem derül ki, hogy minden településen kell-e lennie önkormányzatnak. Másrészt Budapest esetében sem a kerületek, sem a fővárosi önkormányzat létezését sem rögzíti, csak annyit ír feltételes módban, hogy "a városokban kerületek alakíthatók".

Az [origo]-nak több, a témában érintett fideszes politikus is azt mondta, hogy a főváros ügyében a jelenlegi status quo fenntartása legvalószínűbb. A párt egyik vezetője szerint túl nagy lenne a politikai ára akár a kerületek, akár a főváros megszüntetésének, egy polgármester-képviselő szerint viszont Tarlós István főpolgármesternek is el kell fogadnia, hogy a főváros egyben kezelhetetlenül nagy lenne.

Tarlós a Népszabadságnak adott, csütörtökön megjelent interjújában azt mondta: "Az sem kizárt - bár nem valószínű -, hogy a kormány jobb meggyőződése ellenére enged négy-öt sértett, megalomán kerületi polgármester zsarolásának, akik esetleg az országgyűlési kétharmad veszélyeztetésétől sem riadnak vissza saját parciális érdekeik érvényesítése érdekében." A főpolgármester szerint egy rossz közigazgatási reform a város összeomlását eredményezhetné, hiszen az infrastruktúrát nem lehet elosztani a kerületek közt.

3200 önkormányzat helyett

Jelenleg valószínűbbnek tűnik a kisebb települések közigazgatásának összevonása. "Lengyelországban négyszer annyian élnek, mint Magyarországon, de csak 2500 önkormányzat van" - mondta az [origo]-nak egy önkormányzati tisztséget nem viselő fideszes képviselő. A kormány egyik magas rangú tisztviselője példaként azt mondta, hogy a vörösiszap-katasztrófától sújtott Kolontár jegyzőjének nyilván semmilyen lehetősége nem volt arra, hogy a tározó gátját ellenőrizze, pedig elvileg hozzá tartozott.

A régebbi francia modell felé mutat az alaptörvény tervezetében az a megfogalmazás is, amely szerint az önkormányzatok "meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához" a kormányhivatal hozzájárulására lehet szükség. A Mitterrand előtti Franciaországban a helyi tanácsoknak minden évben jóvá kellett hagyatniuk a költségvetésüket a kormányt képviselő megyei prefektussal.

"Attól függ, mit jelent majd a kormányhivatal jóváhagyása" - mondta az [origo]-nak egy vidéki kisváros kormánypárti polgármestere, aki szerint "nagyon nem mindegy, hogy mindennap a főispánhoz kell majd szaladgálni, vagy elég évente leadni egy beszámolót". A polgármester szerint az utóbbi lenne a logikus lépés, hiszen zárszámadást amúgy is kötelező készíteni, abban ki lehetne mutatni, hogy mennyi hitelt vehet még fel egy-egy önkormányzat.

A kormány jelenlegi elképzelései szerint az államigazgatási feladatokat (okmányirodák, gyámhivatal, építéshatóság) az önkormányzatoktól teljes egészében a megyei és a később felálló járási hivatalok vennék át, utóbbiak átlagosan százezer lakost fednének le. Az alkotmánytervezet ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy a polgármester "kivételesen" államigazgatási feladatokat és hatásköröket is ellásson.

Ki lesz képviselő?

A nagy létszámú Fidesz-frakcióban sokak számára bizonytalanságot okoz, hogy 2014-ben a tervek szerint már kisebb létszámú parlament jön létre. Ráadásul jelenleg is nyitott kérdés, hogy a jövőben betöltheti-e ugyanaz a személy a polgármesteri és a képviselői posztot (1994 óta nem összeférhetetlen a két pozíció). Ezt valószínűleg csak ősszel, a választójogi törvényben rendezik, és fideszes képviselők is azt mondják, egyelőre még nem lehet megjósolni, hogyan dönt majd Orbán és a pártvezetés.

A Fidesz egyik vezetője szerint az összeférhetetlenség mellett szól, hogy kezelni lehetne a kisebb parlament miatt esetleg kialakuló feszültséget, hiszen eleve kizárnák a polgármestereket az indulásból. Lenne emellett egy aktuálpolitikai előnye is: szerinte ki lehetne fogni az "álláshalmozókról" beszélő Jobbik vitorlájából a szelet.

Ellene szólhat azonban, hogy a Fidesz több fontos vezetője és befolyásos képviselője is polgármester, akiket komoly dilemma elé állítana az összeférhetetlenség. "Kósa vagy Lázár [János frakcióvezető] hogy dönt majd? Otthon marad polgármesternek vagy feladja a hátországát?" - tette fel a kérdést a kormánypárti politikus. Szerinte eddig sem tett rosszat a parlamentnek a polgármesterek jelenléte, akiknek érdekérvényesítő képességét egy kissé eltúlozzák.

Akadt azonban olyan polgármester-képviselő is, aki szerint nem lenne tragédia, ha nem térhetne vissza 2014-ben a parlamentbe. Egy vidéki kisváros fideszes polgármestere szerint fontos ugyan, hogy a helyi érdekek megjelenjenek az Országgyűlésben, de azt mondta, ő maga is belátja, hogy "csak létszámnak" van a parlamentben, és jobb helyen lenne hétfőn és kedden (a plenáris ülések idején) a saját városában.