A józan, az agresszív, a harci kutyás és a katona - új részletek a cigánygyilkosságok vádlottjairól

Az [origo] megszerezte a cigánygyilkosságok ügyében készült vádiratot, amelyből minden eddiginél teljesebb kép rajzolódik ki a támadások végrehajtásával vádolt négy férfiról. Tudjon meg részleteket a szoros kapcsolatban álló testvérpárról, a harci kutyákat tenyésztő biztonsági őrről és a kudarcélmények miatt feszült katonáról!

Pénteken kezdődik a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat vádlottjainak tárgyalása (részletes előzetes a perről itt olvasható). A négy férfit 2009 augusztusában fogták el, azóta szigorú őrizet alatt vannak. Az [origo] megszerezte az ügyészség által készített 91 oldalas vádiratot, amelyből minden eddiginél teljesebb kép rajzolódik ki a vádlottakról. A dokumentumok alapján összefoglaltuk, mit lehet tudni a négy férfi előéletéről. A cikkben szereplő információk, lélektani értékelések mind a vádiratból származnak.

K. Árpád - "Jó értelmi képességekkel bír"

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, K. Árpád és másodrendű vádlott öccse, K. István édesapjuk súlyos betegsége miatt költöztek édesanyjukkal és nővérükkel Mezőtúrról a Debrecen közelében fekvő Bocskaikertbe. K. Árpád "édesapjuk halála után sokat foglalkozott nehezen kezelhető testvérével", szoros kapcsolat alakult ki közöttük. A vádirat szerint K. Árpád volt a családban a meghatározó személyiség, testvére is többnyire hallgatott rá.

A jelenleg 42 éves K. Árpád érettségije után Nyírbátorban teljesített sorkatonai szolgálatot, de nem szolgálta le a másfél éves szolgálati időt, mert baleset érte, és leszerelték. Itt rendszeresített gépkarabély, valamint maroklőfegyver használatára kapott alapkiképzést. Az 1990-es években zenéléssel foglalkozott, különböző együttesekben dobolt. Egy ideig a budapesti dzsesszkonzervatóriumba is járt, ahol cigány származású hallgatókkal is jó kapcsolatba került. A vádirat szerint ezekben az években kipróbált "bódító hatású szereket". Ebben az időben megromlott a kapcsolata K. Istvánnal, mert öccse "kifogásolta akkor életvitelét, társaságát és szellemiségét".

1998 és 2000 között Debrecenben a megyei APEH-nál dolgozott adatfeldolgozóként. Itt ismerkedett meg F.-né Ny. Évával, aki a felettese volt, és szerelmi viszonyba kerültek egymással. Ezt követően három évig Izraelben élt, ahol vendéglátósként dolgozott. Miután visszatért Magyarországra, összeköltözött N. Erikával, akivel 2005-ben összeházasodtak, és 2009 júliusában gyerekük született. K. Árpád 2004-ben elvégzett egy hangtechnikusi tanfolyamot a Magyar Rádiónál. Házasságkötése után "visszahúzódóbb életet élt, szabadidejét leginkább családjával töltötte". A vádirat szerint nem éjszakázott, alkoholt sem ivott.

Miután Izraelből hazaköltözött, újra felvette a kapcsolatot F.-né Ny. Évával, aki különböző debreceni vendéglátóhelyeket üzemeltetett, és hangtechnikusként alkalmazta K. Árpádot. A vádirat szerint a munkahelyükön kívül is rendszeresen találkoztak, K. Árpád rendszeresen feljárt a nőhöz, de ezt titkolta a felesége elől. K. Árpád 2006-ban tette le a jogosítványt, és azóta rendszeresen vezette sógornőjének Opel Astráját, amelyet több támadásnál is használtak később. F.-né Ny. Évát 2008 augusztusában bízták meg a Perényi 1 nevű szórakozóhely üzemeltetésével, ahová vitte magával K. Árpádot is. A férfi havi jövedelme a vádirat szerint 120 ezer forintot tett ki. Később ebben a klubban fogták el a vádlottakat, akik ott rejtették el fegyvereiket is. F.-né Ny. Évát a nyomozók tanúként hallgatták ki az eljárás során, és a vádirat szerint ő volt az, aki a vádlottak segítségére sietett, amikor az egyik támadás után elakadtak az autójukkal.

K. Árpád nem azonosult teljes mértékben öccse szélsőséges nézeteivel a vádirat szerint, de abban egyetértett vele, hogy a "hatalom, a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően a feladatát a roma származású személyek által elkövetett bűncselekmények felderítésénél és megbüntetésénél". A vádirat szerint erős hatással volt rájuk a 2006-os olaszliszkai lincselés, ami "visszatérő témája volt beszélgetéseiknek". Ezzel együtt "különös figyelemmel kísérték" a médiában a "cigánybűnözés kategóriájába sorolt erőszakos cselekményeket".

A K. testvérek 2007 augusztusában részt vettek az azóta betiltott Magyar Gárda első tagjainak avatásán, de nem tartották kielégítőnek a szervezetet "az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására". A vádirat szerint már ekkor felvetődött bennük, hogy fegyvereket kellene szerezniük, hogy szerepet vállalhassanak "a dolgok menetének megváltoztatásában". A vádirat szerint a K. testvérekben mindezek hatására egyre jobban érlelődött, hogy részt vegyenek a "rend helyreállításában, válaszul az általuk romáknak tulajdonított jogsértésekre és atrocitásokra".

A vádirat szerint K. Árpád "magas szellemi színvonallal, jó értelmi képességekkel bír". Viselkedése a konvenciókat követi, kevésbé fajsúlyos ügyekben reális, fontos kérdésekben inkább szubjektív. Közösségi ember és jó a munkaképessége, érzelmi érettsége optimális. Érzékeny személyiség, sérelmeit hosszú időn át magában hordozza. Mind önmagával, mind a külvilággal szemben képes az átlagosnál magasabb követelmények felállítására. Céljainak megvalósítása érdekében a környezetében lévők manipulálása sem áll távol tőle, szükség esetén másokat kihasznál.

K. István - "Elsősorban érzelmileg viszonyul"

A másodrendű vádlott Debrecenben járt általános iskolába, és édesapja korai halála következtében jelentősen romlottak tanulmányi eredményei, évet is kellett ismételnie. A vádirat szerint fiatal éveiben többször keveredett összetűzésekbe, verekedésekbe. A vádirat példaként említi, hogy még tizennégy éves kora előtt egyszer nála idősebb, roma származású fiatalok belekötöttek, megverték, és elvették tőle a magnóját. Többek között ennek hatására "fokozatosan olyan benyomása alakult ki, hogy roma nemzetiségű személyek bandákba tömörülve, következmények nélkül félelemben tarthatják környezetüket". Emiatt már 17 éves korától skinheadcsoportokhoz tartozott. A vádirat szerint K. Árpád megpróbálta távol tartani őt ezektől a csoportoktól, de sikertelenül.

A felső tagozatot a dolgozók iskolájában végezte el, ezt követően szakács képesítést szerzett. Tizennyolc éves korától kezdve dolgozott, kezdetben építkezési segédmunkásként, majd később szakácsként, de huzamosabb ideig egyik munkahelyén sem maradt meg. Az 1990-es évek második felétől rendszeresen megfordult a debreceni focicsapat keménymagjának törzshelyéül szolgáló Loki sörözőben. Ebben az időben "rendszeresen fogyasztott szeszes italt, ittas állapotban több alkalommal agresszíven viselkedett". Baráti köre hasonló gondolkodású fiatalokból állt, a Loki söröző gyakori vendége volt P. Zsolt is, és ekkoriban ismerték meg Cs. Istvánt is.

A vádirat szerint K. István szimpatizált az idegengyűlölő, kirekesztő, nemzetiszocialista eszmékhez rokon ideológiával, és nyíltan rasszista nézeteket vallott. Tetoválásain is láthatóak náci szimbólumok. 1999-ben K. István egy barátjával verekedésbe keveredett egy félig roma származású kidobóemberrel és társaival. A verekedés során életveszélyes szúrt sérüléseket szenvedett, a lépét ki kellett venni. A vádirat szerint ez az esemény újra közelebb hozta egymáshoz a K. fivéreket.

A 2000-es évek elején K. István csatlakozott egy Véres Kard elnevezésű "nemzeti érzelmű" debreceni csoporthoz, amelynek a tagjai közül sokan a Loki sörözőből ismerték egymást. A vádirat szerint a csoport tagjai rendszeresen összejártak, főzéseket szerveztek, koncertekre és történelmi megemlékezésekre jártak, és karitatív tevékenységet is folytattak. K. Árpád a koncertekre néha elkísérte a társaságot, és P. Zsolt is alkalomszerűen részt vett a közös programokban.

A vádirat szerint K. István 2006-2007 környékén változtatott addigi életmódján: "felhagyott a mérték nélküli italozással, valamint elutasította mindenféle tudatmódosító szer használatát". Ebben az időszakban került közelebbi kapcsolatba K. Edittel, akivel 2007 májusában összeköltözött. Addigi társaságával egyre kevesebbet találkozott, végül szinte tejesen megszakadtak a Vörös Kard révén létrejött kapcsolatai. A vádirat szerint "új élettársával összességében harmonikus kapcsolatot épített ki, bár voltak veszekedések, amikor tehették, elmentek kirándulni, túrázni". 2008 májusától előbb egy pizzériában, majd egy sörözőben alkalmazták. 2008 októberétől dolgozott a Perényi 1-ben, jegyszedőként, havi keresete nem haladta meg a 100 ezer forintot.

K. István nem volt katona, de erősen érdekelték a fegyverek. Egyik hobbija az airsoft nevű harci játék, egy sűrített levegővel működő fegyverutánzatokkal játszott sport. Szintén kedveli a háborús szerepjátékokat, amelyekhez saját kezűleg készített és festett maketteket, játék figurákat. A vádirat szerint militáns beállítottságát hétköznapi viselete is tükrözte. A vádirat szerint K. István nyitott volt a világra, közéleti kérdések mellett a történelem, a kultúra és az asztrológia érdekelte. A történelmen belül főleg a II. világháború katonai eseményei, az ősmagyar mondakör és a mitológia foglalkoztatta.

A vádiratban az áll, hogy romaellenes beállítottsága az évek során csak fokozódott. A romákat ingyenélőknek, munkakerülőknek tartotta, akik csak a születendő gyermekeik után felvehető segélyért alapítanak családot. K. István átlagos értelmi képességű a vádirat szerint, ambiciózus, és érzelmi érettsége az optimálisnál alacsonyabb szintű. Környezetéhez elsősorban érzelmileg viszonyul, nehezen tud ellenállni az érzelmi ingereknek. A kötöttségekhez nehezen alkalmazkodik, hozzáállása miatt munkahelyein sem tudott hosszú ideig megragadni.

P. Zsolt - "Feszült helyzetekben nehezen alkalmazkodó"

A harmadrendű vádlott édesanyjával, mostohaapjával, húgával és féltestvéreivel nevelkedett együtt Hajdúszoboszlón. Cukrász végzettséget szerzett, de csak egy évig dolgozott szakmájában, újabb munkahelyein biztonsági őrként alkalmazták. 1995 májusától 1996 áprilisáig sorkatona volt Záhonyban, leszerelését követően fegyveres vagyonőrként dolgozott különböző hajdúszoboszlói bankfiókokban, majd a 2000-es évek közepén több évig volt biztonsági őr egy hajdúszoboszlói munkahelyen. Ezt követően több mint egy évig egy ácsmunkákkal foglalkozó balmazújvárosi cégnél dolgozott segédmunkásként, rövid kitérő után pedig biztonsági őrként dolgozott a Perényi 1-ben 2008 augusztusától. Egy közeli bárban is dolgozott ezzel párhuzamosan, havonta összesen körülbelül 200 ezer forintot keresett.

P. Zsoltot munkája mellett leginkább a kutyatenyésztés érdekelte. 2000-ben vásárolt egy szántóföldet Hajdúszoboszlón, ahol kutyakennelt épített, és ott tartotta harci és őrző-védő kutyáit. Ide szinte naponta kijárt. A kutyákat kiállításokra és versenyekre is vitte, megtakarított pénzének nagy részét a hobbijára fordította. P. Zsolt sorkatonai múltja és vagyonőri állása miatt ismerte a fegyvereket, amiket már gyerekkora óta kedvelt. Szabadidejében gyakran végzett testépítő gyakorlatokat.

A vádirat szerint már fiatalkora óta ellenszenvet érzett a romák iránt, és ezt nem titkolta, a romákhoz fűződő személyes kapcsolataiban azonban nem jutatta kifejezésre. A vádirat erre példaként azt hozza fel, hogy húga élettársa roma származású volt, de jól kijöttek egymással, rövid ideig egy háztartásban laktak.

P. Zsolt átlagosnál magasabb értelmi képességekkel bír, de képességeinél gyengébben teljesít, mert korlátoltabb érdeklődésű a vádirat szerint. Képes konvencionális viselkedésre, de feszült helyzetekben nehezen alkalmazkodó, és agresszívvá válik. A vádirat szerint a benne lévő indulatok, szorongások kudarcélményei miatt vannak.

Cs. István - Sok benne az elfojtott feszültség

A negyedrendű vádlott, Cs. István az általános iskola elvégzése után keramikus és hidegburkoló szakképesítést szerzett. Az iskola elvégzése után egy évig épületburkolóként dolgozott, majd sorkatonai szolgálatát követően szerződéses katonaként szolgált tovább a debreceni alakulatnál. 2007 júliusa és 2008 februárja között gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban. A vádirat szerint Cs. István a Koszovóban eltöltött időszak után kiábrándult a katonaságból, és egészségügyi okokból kérelmezte leszerelését. Végül pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, jogviszonyát 2009. február 28-i hatállyal szüntették meg.

Cs. István 2009 augusztusában

Cs. István a tatárszentgyörgyi támadások után csatlakozott a K. testvérek és P. Zsolt által alkotott csoporthoz. A vádirat szerint Cs. István akkoriban nem találta a helyét, "a honvédségi életpályára vonatkozó korábbi elképzelései nem váltak be". A férfi magánélete sem volt rendezett, szakított jegyesével, "több alkalommal fogyasztott nagyobb mennyiségű szeszes italt". Nem volt állandó munkahelye sem, így gyakran került pénzzavarba. A vádirat szerint a leszerelése után könnyelmű, tékozló életet élt, ezt családja többször is szóvá tette neki. "Tág volt az érdeklődési köre és szeretett új dolgokba belefogni, de azok többségével elég hamar felhagyott" - fogalmaz a vádirat.

Cs. István a debreceni Loki klubban ismerkedett meg K. Istvánnal, akivel néha együtt edzettek a klub edzőtermében, és előfordult, hogy közösen interneteztek. Az egyik ilyen alkalommal K. István tanúja volt, hogy Cs. István "a számítógépen írva agresszív hangnemű bejegyzést fűzött hozzá egy romáknak tulajdonított bűncselekménnyel foglalkozó témához". Az ügyészség szerint így nyilvánvalóvá vált K. István számára "Cs. István ellenséges hozzáállása a roma kisebbséghez". A vádirat szerint K. István figyelmét felkeltette Cs. István katonai múltja, és az, hogy Koszovóban is vett részt katonai misszióban.

K. István volt az, akinek közbenjárására Cs. István burkolói munkát kapott a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, ahol a másik három vádlott dolgozott. A vádirat szerint K. Istvánban "egy idő után felvetődött, hogy (...) Cs. István a romákkal szemben táplált ellenérzései révén rávehető lenne arra, hogy szerepet vállaljon a romák elleni támadásokban. Elképzelését megosztotta társaival is, akik támogatták a kezdeményezését.

A vádirat szerint a K. testvérek ekkor már fontolóra vették, hogy kibővítik a csoportjukat, és Cs. Istvánt alkalmasnak tartották "az akcióban való közreműködésre, mert katonai kiképzésben részesült, jártasságot szerzett terepkörülmények között a gépkocsivezetésben, valamint fizikai ereje és állóképessége is megfelelt a feladatnak. Ezenkívül azt is számításba vették, hogy nincs munkahelyi kötődése, és a magánéletben is független." 2009 március közepén aztán K. István átadott Cs. Istvánnak egy mobiltelefont azzal az instrukcióval, hogy "ezen a telefonszámon mindig elérhető legyen". Ezt a készüléket használták korábban a K. fivérek a galgagyörki támadás idején.

Cs. István átlagos értelmi képességekkel rendelkezik a vádirat szerint. Érzékeny személyiség, vágyai, kudarcai a viselkedését erősen meghatározzák. Sok benne az elfojtott feszültség, ennek a hátterében sikertelenség, sértettség, a meg nem felelés élménye húzódik.

A vádirat részletesen foglalkozik az egyes támadásokkal. Az [origo] feldolgozta a dokumentumoknak ezt a részét is, hamarosan közöljük az erről szóló cikket.