"Saját részére is jó üzleti lehetőséget látott" - részletek a Hunvald-ügy vádiratából

Jól felépített, korrupt politikusok segítségével működtetett ingatlanspekulációs rendszer működött évekig Erzsébetvárosban, ahol értékes belvárosi házak estek ki az önkormányzat kezéből, és hoztak több tízmilliós hasznot - néha egyetlen nap alatt - új tulajdonosaiknak és az ügyletekben segédkező önkormányzati embereknek - derül ki a Hunvald György egykori polgármester és 24 másik vádlott elleni vádiratból, amely az [origo] birtokába került. A rendszerben a vádirat szerint az egyik főszerepet játszó vállalkozó nem szerepel a vádlottak között, a per csütörtökön kezdődik.

Csütörtökön kezdődik a Fővárosi Bíróságon Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester és vádlott-társai pere. Az összesen huszonöt vádlott között az erzsébetvárosi önkormányzat egykor legnagyobb hatalmú emberei - polgármestere, országgyűlési képviselője, bizottsági elnökei - mellett ügyvédek, gazdag vállalkozók, értékbecslők, szeretők és szívességet nyújtó barátok is vannak.

A legismertebb vádlott a több mint két éve előzetes letartóztatásban lévő Hunvald, de a főszerepet a vádirat szerint nem ő játszotta az ügyben. Az ingatlanügyek (melyekről minden hírt megtalál itt) két fő mozgatója közül az egyik Gál György SZDSZ-es politikus, aki a gazdasági bizottságot vezette. Ő az elsőrendű vádlott. A vádirat szerint kiemelt szerepet játszott az ügyben Nagy György vállalkozó is, aki azonban nem szerepel a vádlottak között, csupán tanú. A vádlottak működése nyomán az önkormányzat összesen 17 régi belvárosi házat adott el áron alul két év alatt (2003-ban és 2004-ben), ezzel több mint 600 millió forint kár keletkezett, és kis híján további 1,7 milliárdot bukott a kerület. Hatalmas vesztegetési pénzek is mozogtak, Gál György összesen 366 millióhoz jutott - többek között ez derül ki az [origo] birtokába került, a Központi Nyomozó Főügyészség által készített 121 oldalas vádiratból.

Kölcsönös segítség tízmilliókért

A vádirat azzal kezdődik, hogy Nagy György vállalkozó, a 2003-2004-es ingatlaneladások egyik főszereplője már 1996-ban ismert figura lett az erzsébetvárosi önkormányzatnál, ekkortól ugyanis a cége részt vett az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek privatizációjában. Megismerte az akkori és későbbi polgármestereket és Gál Györgyöt is, akivel különösen jó kapcsolatba kerülhetett, mert Gál ötmillió forint kölcsönt kapott tőle, hogy megvásárolhassa a kerületi kábeltelevíziós céget. Nagyot akkor kezdte érdekelni az önkormányzati ingatlanvagyon, amikor egyik cége közös céget hozott létre az önkormányzattal, ez lett az Erzsébetvárosi Lakásépítő (ERLAK) Kft.

Nagynak a vádirat szerint "szándékában állt az önkormányzat tulajdonában álló több ingatlant forgalmi érték alatt megvásárolni, majd a vásárlást követően - offshore cégek közbeiktatásával - rövid időn belül, jelentős haszonnal külföldi befektetőnek továbbértékesíteni". Nagy elmondta ezt az ötletét Gál Györgynek. Azt mondta, keresni kellene olyan ingatlanokat, amelyekben kevés bérlő lakik (őket ugyanis ki kellett vásárolni), projektcégeket alapítani, hogy azok megvegyék az épületeket forgalmi érték alatti áron, majd jóval magasabb áron továbbadják. Gálnak tetszett az ötlet, mert abban "a saját részére is jó üzleti lehetőséget látott" - áll a vádiratban. A két partner ezután körülnézett, hogy milyen ingatlanokat lenne érdemes megszerezni, és tőkeerős üzlettársakat is kerestek - így került a képbe például a szintén a vádlottak között szereplő K. G. Sándor, N. Zoltán ügyvéd és M. Jenő vállalkozó, akik a kezdőtőkét adták.

"Nagy György üzlettársai közreműködésével (...) projektcégeket alapított, amelyekbe névleges tulajdonosként és ügyvezetőként az általuk felkért személyeket jegyeztették be" - olvasható a vádiratban. Ez utóbbiak azok a strómanok, akik közül többen is szerepelnek a vádlottak között. A legtöbb, ingatlanokat megvásárló cégben felbukkan például Sz. Piroska neve, aki titkárnőként dolgozott, és Nagy barátnője volt (Sz. a vádirat szerint beismerő vallomást tett). Mellette Nagy több üzlettársa is strómanokat kért meg arra, hogy névleg szálljanak be a frissen alakult kft.-kbe, amelyek az önkormányzati lakásokat megvették. Ezek az emberek ugyanakkor a nevükön kívül más nem hoztak a cégekbe, nem ők adták az alaptőkét, és nem vettek részt a döntésekben, tárgyalásokban sem.

Gál György Hunvalddal

A folyamat a vádirat szerint legtöbbször úgy zajlott, hogy Gál és Nagy megbeszélte, mennyiért kell eladni az ingatlant. Gál különböző összegeket kért azért, hogy elintézze, hogy az önkormányzat gazdasági bizottsága - melynek az ügyletek idején elnöke volt - úgy döntsön, elidegeníti a házakat, és nem hirdeti meg őket, hanem a Nagyhoz köthető projektcégnek adja el. "Nagy György Gál György felhívásának megfelelően (...) ingatlanonként húsz és harmincmillió forint közötti összegeket adott át az elsőrendű vádlottnak" [azaz Gálnak] - áll a vádiratban.

A Dembinszky utca 32. szám alatti ház esetében például a vádirat szerint "az egyeztetések során Gál György azt közölte Nagy Györggyel, hogy az ingatlant nettó 70 millió forintért tudja 'kihozni' az önkormányzattól abban az esetben, ha ezért Nagy György 25 millió forintot fizet neki. A vesztegetési pénzeket Gál a legtöbbször a kerületi SZDSZ-pártirodában vette át.

Egykori fideszest is megvesztegettek

Gál különféle eszközökkel érte el, hogy simán menjenek az ingatlaneladások, és sem a gazdasági bizottságban, sem a képviselőtestületben ne legyen baj a szavazásokon. A vádirat szerint például 2003-2004 között többször, összesen több millió forintot adott Czibula Csabának, aki akkor ellenzéki, vagyis fideszes önkormányzati képviselő volt, és benn ült a gazdasági bizottságban. A pénzért Czibula támogatta az ingatlanok eladását annak és annyiért, ahogyan Gál javasolta. (Czibula, a kerületi polgármesteri hivatallal átellenben található Osvát utcai Piszkos Fred nevű kocsma egykori tulajdonosa jelenleg szökésben van - feltehetően Mexikóban bujkál, elfogatóparancs alapján keresik -, egy tanácsadói szerződés miatt is az ügy egyik szereplője. A Czibuláról szóló portrénkat itt olvashatja.)

Gál másik lépése az volt, hogy egy értékbecslővel, a vádlottak között szereplő K. Lajossal becsültette fel az ingatlanokat. A vádirat szerint megmondta neki, hogy mekkora összegre becsülje fel azokat. Helyenként Nagy György is segített, tippeket adott az értékbecslőnek: "adatokkal és számításokkal segítséget nyújtott ahhoz, hogy az elsőrendű vádlottal kialkudott vételárnak megfelelően tudja felépíteni az értékbecslés részadatait". Az így készült értékbecslések "nem a piacon elérhető reális, hanem annál lényegesen alacsonyabb értéket tartalmaztak" a vádirat szerint, így ezzel megtévesztették az önkormányzat gazdasági bizottságát és képviselő-testületét.

Amikor a döntések megszülettek az ingatlanok eladásáról, az azokat megvásárló - Nagy Györgyhöz köthető - cégeket hamarosan megvásárolták külföldi befektetők - offshore cégek közbeiktatásával vagy anélkül. A külföldiek által fizetett ár magasabb volt, mint amennyiért az önkormányzattól megvették az ingatlant, a hasznot az önkormányzat soha nem látta. Volt olyan eset, amikor ugyanazon a napon, amikor az önkormányzattal megszületett az adásvételi szerződés, már tovább is adták a házat: a Dob utca 18-at 97 millióért adta el az önkormányzat a külön erre a célre létrehozott Király-Maior Kft.-nek, de a külföldiek még aznap 110 millióért vásárolták fel a céget a házzal együtt. Egy másik esetben ugyan végül meghiúsult az ügylet, de ha létrejött volna, akkor százmilliókat kereshettek volna rajta Nagyék a vádirat szerint: az önkormányzat 461 milliót kért a házért, amelyet kis híján sikerült továbbadni 1,23 milliárd forintért.

Hunvald lepasszolta az ügyeket

A képviselő-testület "tévedésbe ejtésében" a vádirat szerint Hunvald is segített - így jön a képbe az egykori polgármester. Ezt az ügyészség szerint az indokolja, hogy "bár tudomással bírt arról, hogy tőkével rendelkező külföldi befektetők szeretnék az ingatlanokat megvásárolni, ennek ellenére támogatta, hogy versenyeztetési eljárás nélkül, a valós forgalmi érték alatti áron a Nagy György és üzlettársai érdekeltségébe tartozó, bejegyzés alatt álló projektcégeknek értékesítsék az ingatlanokat" - áll a vádiratban.

Az ügyletek egyik gyakori résztvevőjének szerepe igazolja ezt a vádirat szerint. Egy ügyvédnőről van szó, akivel Nagy György 2003 őszén ismerkedett meg, amikor épp külföldi befektetőket keresett, ő pedig éppen izraeli és ír befektetők megbízásából kutatott megvásárolható belvárosi ingatlanok után. Így kezdődött az éveken át tartó üzleti kapcsolat. Az ügyvédnőt - akit az ügyben Nagy mellett szintén tanúként akar beidézni az ügyészség - Nagy György 2004 elején bemutatta Hunvaldnak és Gálnak is. Akkor az ügyvédnő mindkettejüknek elmondta, hogy a Nagyhoz köthető projektcégeken keresztül az általa képviselt külföldi befektetők már jutottak ingatlanhoz. Erre Gál és Hunvald is azt mondta neki, hogy "amennyiben további VII. kerületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat kíván vásárolni, akkor Nagy Györgyhöz forduljon, és majd rajta keresztül egyeztetnek".

A vádirat szerint a Gál és Nagy által kitalált, és Hunvald által támogatott "értékesítési konstrukció" következtében "az önkormányzat bevételhez nem jutott, mivel a (...) vételár kizárólag az adott házakban lakó bérlők kiköltöztetését fedezte". "A döntés szerinti vételár, illetve a piaci viszonyok alapján elérhető ár különbözetét az értékesítési folyamat során Nagy György és üzlettársai a saját hasznukra realizálták" - áll a vádiratban.

Gál György - Hunvald és az értékbecslő K. Lajos "szándékos segítségével" - "szervezetten és összehangoltan, Nagy Györggyel ügyletenként külön-külön egyeztetve, rendszeres haszonszerzésre törekedve, (...) 2003. és 2004. évben több hasonló ötévi, illetve ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt követett el a VII. kerületi önkormányzat sérelmére" - foglalja össze a vádirat a lényeget.

(Cikkünk második részében a vádirat másik részét képező ügyekről olvashat majd. Megtudhatja, a nyomozók szerint hogyan járhattak ingyen szépségszalonba az önkormányzati képviselők, hogyan köttettek milliós szerződések barátokkal, hogyan kaptak feleségek, szeretők és sógornők ingyen lakást, és hogyan próbált Hunvald György elbújni a nyomozók elől.)

Vádlottak, vádak és tanúk

Az elsőrendű vádlott Gál Györgyöt, aki még mindig előzetes letartóztatásban van, többek között üzletszerűen, bűnszervezetben és folytatólagosan elkövetett csalással és vesztegetéssel vádolják. Az ingatlanok eladásában való közreműködésen túl az ügyészség szerint felelős ismerősöknek való lakáskiutalásokért és fiktív tanácsadói szerződésekért, amelyek jókora összegeket húztak ki az önkormányzat zsebéből. Hunvald György a másodrendű vádlott, az ő rovására írnak az ingatlanügyeken kívül még ötrendbeli hűtlen kezelést, négyrendbeli okirat-hamisítást, ötrendbeli hivatali visszaélést, és hivatali vesztegetést is. A harmadik vádlott, Kardos Péter szintén fontos figura volt a kerületben, a pénzügyi bizottságot vezette. Többek között csalással, vesztegetéssel, közokirat-hamisítással vádolják. Vádlott még az értékbecslő, K. Lajos, aki fél évig volt előzetesben, több vállalkozó és strómanjaik, Hunvald "két külföldi illetőségű barátja", Gál volt barátnője, Szabó Zoltán korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő, a kerület korábbi jegyzője, Kálmán Zsuzsanna és a közterület-felügyelet igazgatója.

A vád tanúja lesz a vádirat szerint többek között Nagy György is. A vállalkozó a nyomozati iratokban kezdetben gyanúsítottként szerepelt, és évekkel ezelőtt le is tartóztatták, de 2010 júniusától kezdve tanúként szerepel. A vádirat szerint "a Központi Nyomozó Főügyészség 2010. június 1. napján kelt határozatával Nagy György Ferenc vonatkozásában az eljárást elkülönítette". Ez azt jelenti, hogy ugyan indulhat ellene eljárás, de ennek az ügynek a keretein belül nem vádolják semmivel. Ennek okairól Fazekas Géza, a főügyészség szóviője azt mondta az [origo]-nak, államtitkot képeznek. Az ügyészség korábban sem erősítette meg a sajtó esetleges vádalkura (nyomozati alkura) vonatkozó információit. Ugyanakkor a vádirat szinte minden pontja esetében a számos bizonyíték között felsorolják Nagy vallomását.

A vád tanújaként idézik majd be a külföldi befektetőket képviselő ügyvédnőt, a kerületi vagyonkezelő cég, az ERVA Zrt. korábbi vezérigazgatóját, a külföldön bujkáló Czibula Csaba feleségét, a kerület korábbi sajtószóvivőjét, Kádi Csabát és még Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját is.