Bebetonozott függetlenség - személyzeti ügyek az alaptörvényben

Még a 2020-as években is érezhető hatása lesz annak, hogy az új alaptörvény megváltoztatja egy sor fontos állami vezető választásának vagy kinevezésének rendjét. Az alaptörvény kidolgozását vezető Szájer József szerint az intézmények függetlenségét garantálják a hosszabb mandátumokkal, a kritikusok szerint viszont csak saját embereiket betonozzák be jó hosszú időre.

"Akármelyik alkotmányjogi tankönyvet kinyitja, azt olvashatja, hogy minél hosszabb egy mandátum, annál inkább garantálható a függetlensége" - magyarázta az [origo]-nak adott interjúban Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Az új alaptörvény egyik kidolgozója szerint azért hosszabbították meg több fontos állami szerv vezetőinek mandátumát, hogy kivonják ezeket az intézményeket a pártpolitikai csatákból.

"Divatos ezt úgy értelmezni, hogy a Fidesz be akarja betonozni a saját politikusait ezekbe a funkciókba" - mondta az ellenzéki kritikákra utalva Szájer. Állítása szerint azonban a kormányváltás óta végrehajtott, illetve az új alaptörvényből következő személyi változásokkal független vezetőket helyeznek a fontos pozíciókba. "Az ember még nem feltétlenül fideszes attól, hogy a Fidesz választja meg. Az az ember onnantól kezdve független lesz" - mondta Szájer.

Az új alaptörvény kihirdetésének alkalmából összegyűjtöttük, milyen fontos posztokon történtek, vagy várhatók még változások, és ezek hogyan változtatják meg az erőviszonyokat.

Köztársasági elnök
Schmitt Pál köztársasági elnök mandátuma 2015 nyarán jár le, utódját már az új parlamentnek kell megválasztania. Az új alaptörvényben némileg módosult a választás rendje, három helyett csak két választási forduló lesz. Az első körben továbbra is kétharmados többséggel lehet államfőt választani, míg a második körben elegendő a relatív többség is. 2015-ben tehát lényegében mindegy, hogy milyen kormánytöbbség lesz, megválaszthatja a neki tetsző köztársasági elnököt.

Alkotmánybírák
Az Alkotmánybíróság (Ab) jelenlegi törvényes létszáma 11 fő, amelyből egy poszt éppen betöltetlen. A jelenlegi alkotmánybírók közül senkinek nem jár le a mandátuma 2014 tavasza előtt, így az ő utódaikat biztosan csak a következő parlament választja majd meg. Az új alaptörvény értelmében azonban a létszám 15-re nő, vagyis az országgyűlésnek összesen öt alkotmánybírát kell választania, immár nem kilenc, hanem tizenkét évre. A jövőre megválasztandó új alkotmánybírók mandátuma tehát 2024-ig tart majd.

Az Alkotmánybíróság elnöke
A jelenlegi szabályok szerint az alkotmánybírák saját soraikból választanak elnököt, három évre. Az új alaptörvény értelmében azonban az elnököt közvetlenül az országgyűlés választja, kétharmados többséggel. Paczolay Péter jelenlegi elnök mandátuma júliusban jár le, tehát még az alaptörvény hatályba lépése előtt. Valószínűleg a parlamentnek kell rendeznie a kérdést, hogy a nyáron megválasztandó elnök 2014-ig marad hivatalban, vagy az országgyűlés már jövő januárban új elnököt választ. Az új elnök egészen alkotmánybírói megbízatása végéig hivatalban maradhat.

A Kúria elnöke
Baka Andrást 2009 júniusában választották a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé, mandátuma hat évre, vagyis 2015 nyaráig szól. Az új alaptörvény azonban Kúriára nevezi át az LB-t, ami felveti azt a kérdést, hogy a Kúria jogutódja lesz-e az LB-nek, és hivatalában maradhat-e a jelenlegi elnök. Ezt a kérdést valószínűleg egy átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben kell rendezni. Ha a kormánytöbbség úgy dönt, új főbírót választ, annak mandátuma már kilenc évig, vagyis 2021-ig tart majd.

A Kúria elnökének különös jelentőséget ad, hogy az alaptörvény értelmében nyugdíjba kell vonulniuk a 62 évnél idősebb bíráknak, köztük sok bírósági vezetőnek. A jelenlegi szabályok szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöki posztját is betöltő LB-elnök, vagyis Baka András (vagy utódja) joga lesz kinevezni az új bírósági vezetőket, és ő írhat ki álláspályázatokat a megüresedett helyekre is (a bírósági reform lehetséges irányairól itt olvashat).

Legfőbb Ügyész
Polt Pétert (aki egyszer már betöltötte ezt a posztot) tavaly decemberben választották ismét legfőbb ügyésszé. A tavaly módosított ügyészségi törvény szerint Poltor már nem egyszerű, hanem kétharmados többséggel, kilencéves mandátummal választották meg. A parlamentnek tehát legközelebb 2019-ben kell legfőbb ügyészt választania. Ha ez kétharmados többség hiányában nehézségekbe ütközne, akkor - tavalyi törvénymódosítás értelmében - utódja megválasztásáig Polt marad hivatalban.

Polt Péter esküje a parlamentben

A Magyar Nemzeti Bank elnöke
Simor András jegybankelnök mandátuma 2013 márciusában jár le. Utódját az új alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek kell kinevezni, és - szemben a mai gyakorlattal - az államfő joga lesz a helyettesek kinevezése is. Az új MNB-elnök - akit majd Schmitt Pál kinevez - hat évig, 2019-ig maradhat a hivatalában.

Ombudsmanok
Magyarországon jelenleg négy ombudsman van: az állampolgári jogok biztosa, a kisebbségi biztos, az adatvédelmi biztos és a jövő nemzedékek biztosa. Az új alaptörvény értelmében csak egy ombudsman marad, akit alapvető jogok biztosának neveznek. Egy, a koncepció kidolgozásában jelentős szerepet vállaló kormánypárti képviselő korábban az [origo]-nak azt mondta: a tervek szerint átmeneti rendelkezésekben rögzítenék, hogy a Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa mandátumának 2013-as lejártáig az új beosztásban dolgozhatna tovább, és az ő helyetteseként maradhatna Kállai Ernő kisebbségi és Fülöp Sándor környezetvédelmi biztos is. A 2013-ban megválasztandó új alapjogi biztos mandátuma hat éves lesz, vagyis 2019-ig maradhatna hivatalában.

Adatvédelmi biztos helyett hatóság
Teljesen megszűnik viszont az adatvédelmi biztos pozíciója, amely helyébe az új alaptörvény szerint egy "független hatóság" lépne. Jóri András adatvédelmi biztos tehát nem töltheti ki 2014-ig tartó mandátumát. Jóri korábban az [origo]-nak azt mondta: "független hatóság" megfogalmazás ugyan jól hangzik a szövegben, de az eddigi gyakorlat szerint a különböző hatóságok elnökeit a kormányfő nevezi ki, ez pedig - főként politikailag kényes ügyekben - aggályokat vet fel. Az adatvédelmi hatóság ugyanis előbb-utóbb szembe kerül a kormánnyal is, amelynek egyik szerveként működik.

Az Állami Számvevőszék elnöke
Domokos László korábbi fideszes képviselőt tavaly nyáron választották meg az Állami Számvevőszék elnökévé, mandátuma 12 évre szól, vagyis a parlamentnek legközelebb 2022-ben kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia.