"Ha nem teszik meg most, akkor mikor?" - az alaptörvény aláírása a Várban

Mintegy száz érdeklődő és néhány hongkongi turista volt kíváncsi az új alaptörvény aláírására, illetve az ebből az alkalomból kiadott különleges bélyegekre a budai Várban. Az ünnepi hangulatot csak egy magányos tüntető zavarta meg. Schmitt Pál köztársasági elnök az [origo] felvetésére azt mondta: valószínűleg jótékony célra elárverezik a tollat, amellyel aláírta az alaptörvényt.

Egy ismerősétől kapta ajándékba azt a tollat Schmitt Pál köztársasági elnök, amellyel hétfőn aláírta az új alaptörvényt. Az államfő az [origo] érdeklődésére - hogy mi a szándéka a tollal - azt mondta: eddig ezen nem gondolkodott, de a kérdés hatására az az ötlete támadt, hogy szívesen felajánlaná árverésre, valamilyen jótékony cél érdekében.

Az alaptörvény aláírásának alkalmából hétfőn dél körül mintegy száz érdeklődő volt a Szent György téren, a Sándor-palota mellett. Fél egy körül eleredt az eső, ami fedett helyre kényszerítette a katonazenekart, de egy óra körül, az eső elállt, és ismét játszani kezdtek. Egy idős házaspárt nem zavart az eső, úgy fogalmaztak: "a természet nagyobb úr", és legalább friss lett a levegő.

A Sándor-palota mellett a Magyar Posta állított fel egy mobil standot, ahol az alaptörvény tiszteletére kibocsátott bélyegeket árusították. Tudósítónk szerint a stand előtt folyamatosan öt-tíz méteres sor áll, sokan vásárolnak a 2011 forint névértékű bélyegekből, köztük hongongi turisták is, akik azt mondták: most hallottak csak arról, hogy Magyarországnak a II. világháború után először új alkotmánya lett.

Az ünnepi bélyeget Schmitt és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta igazgatóságának elnöke mutatta be. A bélyegen a Szent Korona látható, UV-fényben pedig megjelenik a "Legyen béke, szabadság, egyetértés" felirat. Horváth szerint a bélyeg világritkaság, mert a korona ékkövei helyén apró csiszolt üvegkristályok csillognak. Ebből a változatból összesen 20 ezer példányt adnak ki, a normál változatból további 40 ezer készült.

Schmitt és Horváth pecsételik az ünnepi bélyegblokkot. További képekért kattintson a fotóra!

Schmitt arról beszélt, hogy jó érzéssel írta alá az alaptörvényt, amelyet szerinte gondos, felelős szakértői munka előzött meg. Az ünnepségen egyébként jelen voltak többen is az alaptörvény kidolgozói közül, ott volt például Salamon László KDNP-s és Gulyás Gergely fideszes képviselő. A jelenleg még hatályos alkotmány 1949-es évszámáról azt mondta: ez az év a koncepciós perek kezdete volt, olyan időszak, amikor "még a napot is eltakarták előlünk a kommunisták".

"Elég volt a kommunista, liberális alkotmányból" - mondta a Szent György téren az [origo] tudósítójának egy idős házaspár is. Állításuk szerint az idős emberek nagyon boldogok voltak, hogy megélhették az új alaptörvény elfogadását, az alkotmány legfontosabb részének pedig a termőföld és a természet védelmét garantáló részeket nevezték.

Egy apró incidens zavarta csak meg az új alaptörvény ünnepélyes aláírását a budai Várban, ahol mintegy százan várták, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök szentesítse az alkotmányt. Egy szemüveges férfi "No fidesztáko(l)mány" felirató táblával tiltakozott az alaptörvény ellen, de egy idős férfi elvette tőle, egy másik pedig szét is tépte.

"A liberalizmus nem szól közbe" - vélemények az új alaptörvényről

"Vannak benne ugyan pártfüggő dolgok, de a kétharmados többséggel megtehették" - mondta egy fiatal férfi, aki "is-is" választ adott arra a kérdésre, hogy turistaként vagy az alaptörvény aláírása miatt érkezett a Várba. Szerinte normális dolog, hogy a Fidesz kihasználta a lehetőséget. "HHa nem teszik meg most, akkor mikor?" - kérdezte a fiatalember, aki szerint az alaptörvény legnagyobb erénye, hogy "a magyarok érdekeit és hagyományait helyezi előtérbe".

"A kommunistákat olyan nehéz kiirtani, mint a gazt" - mondta egy vállalkozóként bemutatkozó házaspár, akik szerint ezzel a nappal ér végleg a régi korszak. A házaspár tudósítónknak azt mondta: számukra a legfontosabb az alkotmány munkáról szóló része, mert "dolgozni mindenkinek kell". A pár szerint ők liberálisabbak a Fidesznél, és hiányolják is a szabadságjogok teljes kifejtését az alaptörvényből, de szerintük most olyan időket élünk, amikor a szabadságjogok háttérbe szorulnak.

Kissé túlzásnak tartotta az alaptörvény körüli felhajtást - például hogy húsvét hétfőn írták alá - egy szlovákiai fiatalember, aki turistaként érkezett a Várba. Azt mondta: hellyel-közzel követte az alkotmányozás folyamatát, és nem ért egyet a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával, mert "mindenki ott szavazzon, ahol él".