A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság áprilisban készült tervezete szerint korlátoznák a gimnáziumba, szakközépiskolába felvehetők létszámát, a gyengébb teljesítményt nyújtókat a szakmunkásképzés felé irányítanák- írja a Magyar Nemzet. Ma a középfokú iskolákba járók 23,8 százaléka szakiskolás, 41,6 százaléka szakközépiskolás és 34,8 százaléka gimnazista. Az államtitkárság prognózisa szerint a módosítás hatására a tanulók 35 százaléka lesz szakiskolás, 40 százaléka szakközépiskolás, 25 százaléka pedig gimnazista.
A koncepció szerint a szakmunkásképzést a jelenlegi négyről egységesen három évre rövidítenék, és mindhárom évfolyamon tanulnának szakmai tárgyakat. A vállalatok szakképzésbe való bevonása érdekében kiterjesztenék a tanulószerződéseket az egészségügyre, a szociális területre, tehát azokra az ágazatokra, ahol általában nem a szakképzési hozzájárulást fizető vállalati szektor látja el a feladatokat. Így a 10. évfolyamtól egyházi fenntartású intézményekkel, költségvetési szervekkel, nonprofit szervezetekkel is lehet tanulószerződést kötni. A képzési költségeket a munkaerő-piaci alap térítené meg. A 9. évfolyam végén bevezetik a szintvizsgát, ezzel lehet cégekhez kerülni szakmai képzésre.
Ma a 9. és a 10. évfolyam korlátlanul ismételhető, és a magasabb évfolyamokon is csak a harmadik ismétlés után kell fizetni. Az új képzési rendszerben a szak- és szakközépiskolában a tényleges képzési időt legfeljebb két tanévvel lehetne túllépni az ingyenes képzésben, az érettségi utáni szakképzésben pedig legfeljebb egy tanévvel.
Lehetővé tennék azt is, hogy a szakmunkások a felnőttképzésben két év alatt leérettségizzenek. A szakiskolai lemorzsolódás csökkentésére pedig felzárkóztatóprogramokat vezetnének be.