Mit tervez a kormány a kisállatokkal?

Havonta néhány száz forintos ebadóval érné el a kormány, hogy minden kutyatulajdonos chipet ültessen kutyájába és ivartalanítsa is az állatot. Az állatkínzók büntetését is szigorítaná a kormány egy hétfőn bemutatott javaslata szerint. Betiltanák a kutyák fülének nyírását, a harcias halak izgatását, több - Magyarországon őshonos fajokat kiszorító - szőrmeállatot pedig egyszerűen leölnének. Összeszedtük, mit tervez a kormány a kisállatokkal.

Mennyi lesz az ebadó és kinek kell fizetnie?

Évente legfeljebb 2500-3000 forint lehet majd az ebadó - derül ki a kormány által hétfőn nyilvánosságra hozott állatvédelmi törvénytervezetből. A koncepcióban következetesen "ebrendészeti hozzájárulásnak" nevezett adót az önkormányzatok szednék majd be a kutyák gazdáitól, akik csak úgy kaphatnának mentességet, ha chippel megjelölik és ivartalanítják kutyájukat, de ebadómentesek lennének a menhelyről befogadott kutyák is.

Az állatok chipes megjelölése a tervezet szerint a regisztrációval együtt 5-6 ezer forintba kerül, míg a hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké pedig 18 ezer forinttól indul. Ezt az [origo] által megkérdezett civil szervezetek szakértői is megerősítették. A tervezet úgy számol, hogy egy 12-15 ezer lakosú kisváros az első évben nagyjából 7,2 millió forintot szedhet be az ebadóból. Ennek az összegnek a feléből támogatnia kell a kutyák chipezését és az ivartalanítását, így évről évre csökken ugyan a bevétele, de "a fennálló probléma is fokozatosan mérséklődik".

A kutyák chipes megjelölése jelenleg is kötelező, ha fajtatiszta vagy veszélyesnek minősített állatról van szó, illetve ha új tulajdonoshoz kerül a kutya. A tavaly júliustól érvényes kormányrendelet szerint ugyanis kutyát eladni, átadni vagy ajándékozni csak az után lehet, hogy chipet ültettek az állatba.

Hol tartják majd nyilván a kutyákat?

A tavalyi kormányrendelet a chipezés mellé nem írt elő semmilyen regisztrációs kötelezettséget, vagyis hiába volt chip a kutyában, nem volt összesített nyilvántartás. Erre a hiányosságra a mostani tervezet is felhívja a figyelmet: "regisztráció nélkül a beavatkozás és az eszköz tulajdonképpen hasznát veszti". Ezért a kutyatulajdonosoknak kötelező lesz a chippel megjelölt kutyát regisztrálni a Magyar Állatorvosi Kamara Petvetdata nevű adatbázisába, így egységes "ebkataszter" jönne létre a tervezet szerint.

A Petvetdata rendszerben jelenleg 600 ezer állat és tulajdonos adata szerepel, de nagyjából 3 és fél millió állat adatait tudná tárolni - mondta az [origo]-nak Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. A 2005 óta működő, több millió forintból fejlesztett rendszerben az interneten most is bárki rákereshet egy állatra a mikrochip vagy az útlevélszám alapján. Gönczi Gábor nem tagadja, hogy a kamara anyagilag is jól jár a törvénymódosítással, ugyanis a kötelező regisztrációért 200 forint plusz áfát kérhet a kutyatulajdonosoktól. A becslések szerint nagyjából 2-2 és fél millió kutya él Magyarországon.

Lehet vágni a kutya fülét?

A hétfőn nyilvánosságra hozott koncepció szerint négy hónaposnál fiatalabb kölyköket tilos lesz kikötni, illetve a kutya-, a macska- és a görénykölyköket hathetes korukig az anyjukkal kell tartani. Betiltják a kutyák esztétikai célú fülvágását (eddig a törvény a tenyésztett kutyáknál engedélyezte), és farokkurtítást is csak a kutya hétnapos korig szabad végezni - erre azért lehet szükség, mert szűk helyen könnyen megsérülhet a kutyafarok.

Melyik kutyafajta számít majd veszélyesnek?

Fontos változás még, hogy a kutyákat a jövőben nem a fajtájuk alapján minősítenék veszélyesnek, hanem csak akkor, ha az egyedi viselkedésük ezt indokolja. A kormány így szüntetné meg azt a joghézagot, amely az Alkotmánybíróság tavalyi döntése után állt elő. A testület ugyanis megsemmisítette a a veszélyes kutyák tartását szabályozó rendeletet, amely szerint pit bullokat nem szabad tenyészteni és csak korlátozásokkal lehet tartani. A pit bullra és keverékeire korábban ugyanolyan szabályok vonatkoztak, mint például az oroszlánra.

A kormány tervezete azt mondja: a kutya akkor válhat veszélyessé, ha a gazdája nem bánik vele megfelelően. "A kutya tartási körülményei, a gazda hozzáállása nagymértékben meghatározza az állat tulajdonságait." A kormány ugyanakkor létrehozza a veszélyes kategória mellett a kockázatos fajták listáját is, az ilyen kutyákat csak rövid pórázon, szájkosárral lehetne közterületre kivinni. Ide tartozna majd például az amerikai pitbull terrier, a kaukázusi juhászkutya és a rottweiler.

Akkor lehet veszélyes, ha a gazdája nem bánik vele megfelelően

Lehet majd kutyát enni?

A készülő törvénymódosításba külön bekerülne, hogy tilos a kutyát és a macskát megenni és prémet készíteni belőlük. Az eddigi törvényben csak annyi szerepelt, hogy tilos megölni a kutyát és a macskát azért, hogy megegye valaki. A mostani szigorítást a "globalizáció fokozódásával" indokolja a tervezet, amely szerint Magyarország "egyre több nemzetiségnek, kultúrának ad otthont. Időről időre napvilágot látnak olyan hírek, miszerint bizonyos vendéglátóipari egységekben a hazánkban tradicionálisan kedvtelésből tartott két legnépszerűbb faj valamelyikét használják, szolgálják fel élelmiszerként" - írja a tervezet. A koncepció szerint ez "teljesen idegen a magyar hagyományoktól", ezért kell a törvényben szigorítani a kérdést.

Mi lesz az állatkínzókkal?

Jelentősen emelné a tervezet a jelenleg 5 és 150 ezer forint között kiszabható állatvédelmi bírság összegét. A jövőben az alapösszeg 15 ezer forint lenne, és a bírság nagysága a szerint növekedne, hogy milyen súlyos a szabálysértés. Az állatkínzásért vagy az állatok út szélén hagyásáért például tízszeres szorzóval kell számolni, de növekedhet az összeg a szerint, hogy hány állatról van szó és például áll-e természetvédelmi oltalom alatt az állat.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, aki korábban maga is kezdeményezte a bírság emelését, egyetért a szigorítással. "Semmilyen elrettentő ereje nem volt az eddigi szabályozásnak, évente összesen másfél millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok" - mondta. Szerinte az is hasznos változás, hogy ha eléri a bírság a százezer forintot, akkor a szabálysértőt arra is kötelezhetik, hogy állatvédelmi oktatáson vegyen részt, vagy egy állatmenhelyen dolgozzon. Tenner Anna, a Lelenc Kutyamentő Egyesület elnöke ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte a menhelyek nem biztos, hogy szívesen foglalkoztatnak majd például állatkínzókat, "mert folyton a nyomában kell lenni, nehogy belerúgjon a kutyákba". A kormány koncepciója szerint viszont "a szemléletmód legkönnyebben oktatással vagy közvetlen, pozitív élményszerzés biztosításával változtatható meg".

Lehet állatokat tartani a szőrméjükért?

A jövőben csak csincsillát és angóra nyulat lehetne majd a prémjéért tartani, vagyis a tervezet betiltaná a többi prémes állat tenyésztését. A koncepció azzal magyarázza a szigorítást - eddig egyetlen állat sem volt tiltólistán -, hogy ezek az állatok elszabadulva "komoly ökológiai veszélyt" jelentenek. Ugyanakkor azért maradhatnak a csincsillák és az angóra nyulak, mert a magyarországi telepeken szinte kizárólag ezt a két állatot tenyésztik a prémjükért.

"Életének kioltása indokolt"

A Magyar Szőrmeipari Szövetség megpróbál tenni valamit a tervezet ellen, egyeztetünk a minisztériummal - mondta az [origo]-nak Lamoga János elnök, aki szerint felháborító, hogy a többi, továbbiakban betiltott prémes állatot, például a mosómedvét, az amerikai nyércet, a nyestkutyát vagy a nutriát az állam a telepekről elkobozná és leölné. A tervezet ugyanis úgy fogalmaz: "az elkobzásra kerülő, nem kívánatos ökológiai és gazdasági hatású állatok életének kioltása indokolt".

Az elnök szerint semmiképp nem nevezhető állatvédelemnek, ha a kormány az állatjóléti szabályozás helyett a tenyésztés betiltását részesíti előnyben. Azt pedig, hogy a törvény csupán két, prémjéért tartható állatot nevez meg, azért nem tartja jó ötletnek, mert így a gazdák a jövőben nehezen tudnak majd áttérni más állatok tenyésztésére, ha például nem lesz kereslet a csincsillára.

Mekkora hely kell a halaknak?

A tervezet a kisállatok tartásáról szóló tavaly elfogadott rendeletet is kiegészítené. A tavalyi rendeletben az szerepel például, hogy a halakat tilos gömb alakú akváriumban tartani. A törvénybe a tervezet szerint bekerülne az is, hogy a halaknak legalább 30 literes akváriumot kell biztosítani. A tervezet szerint a "küllemjavító módszerektől" sem visszariadó kiskereskedők korlátozása miatt tilos lesz festékanyagot fecskendezni a díszhalakba. Sőt a hím sziámi harcoshalakra is kitér a törvény: tilos lesz őket úgy tartani, hogy egymást vagy a tükörképüket lássák. (Ezek az állatok színpompásan pózolnak, ha vetélytársat látnak, és a színesebb halakat könnyebben el tudják adni a kereskedők.)

Mi lesz a haszonállatokkal?

A haszonállatokról szóló korábbi szabályokon nem változtatna a kormány. A koncepcióban csak egy rövid bekezdés szerepel egy haszonállatról, mégpedig a libákról. A kormány "tépés" helyett "szedés"-re cserélné az állatvédelmi törvény megfelelő kifejezését, és az állatok kínzásával járó libatolltépést betiltaná. A főleg külföldi civil szervezetek által elítélt libatömési gyakorlatról viszont nem ír a tervezet.

A törvénymódosítást hétfőn hozta nyilvánosságra a Vidékfejlesztési Minisztérium, de jövő hétfőn, május 30-án már le is zárja az egyeztetést. A koncepció ősszel kerülhet a parlament elé, és jövőre léphetnek életbe a változások.