Etnikai nyilvántartást javasol a kormánynak az ENSZ megbízottja

Az elmúlt húsz évben nem javult a romák helyzete Magyarországon, a társadalom pedig mind megengedőbb a szélsőséges véleményekkel szemben, véli az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja. A megfigyelő többnapos országjárása után azt javasolta a kormánynak, hogy készítsenek etnikai nyilvántartást - például a bűncselekmények elkövetőiről -, hogy reális képet kapjanak a problémákról.

A magyar közbeszédben jelen van egy lopakodó folyamat, amely egyre nagyobb teret ad az etnikai sztereotípiáknak, és a társadalom mind megengedőbb a provokatív véleményekkel - mondta Githu Muigai, az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja pénteken Budapesten. A raportőr azt mondta, számos etnikai konfliktust látott már a világban, és a legsúlyosabbakat mindig ez a jelenség előzte meg.

A megbízott a kormány kérésére érkezett Magyarországra, és négynapos körútján meglátogatta többek között Ózdot, Pécset, Mohácsot és Gyöngyöspatát. Találkozott politikusokkal, jogászokkal, akadémikusokkal és civilekkel is, és azokat a problémákat vizsgálta, amelyek szerinte hatással lehetnek a rasszizmusra. Elődje 1999-ben járt legutóbb Magyarországon hasonló céllal. Muigai pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Magyarország azóta jelentős előrelépéseket tett, de szerinte az országnak még számos kihívásnak kell megfelelnie. Úgy vélte, nagyon fontos időszak áll a magyar társadalom előtt, és ha most nem cselekszünk, akkor holnap már nem lesz mit tenni.

A magyar kormány nemzetközi fórumokon tett vállalásai nincsenek összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet megyei, önkormányzati szinten tapasztalt - mondta Muigai. Példaként azt mondta, Magyarország nem tanúsít nyitott, baráti hozzáállást a menekültekkel kapcsolatban, ezért felhívta a kormány figyelmét arra, hogy vizsgálja felül ezeket a szabályokat. A megbízott szerint a romák helyzete nem javult az előző raportőr látogatása óta, és a magyar társadalom megosztottabbá vált, mint húsz évvel ezelőtt volt. A megfigyelő szerint beszélgetőpartnerei azt is mondták, hogy az antiszemitizmus is megtalálható a magyar társadalomban.

Githu Muigai (középen) szerint fontos időszak áll a magyar társadalom előtt

Muigai helytelennek tartja, hogy Magyarországon a törvények nem engedélyezik az etnikai kisebbségekről szóló adatgyűjtést, mert ennek hiányában nem volt lehetősége megalapozott véleményt hallani erről. Arra kérte a kormányt, gondolja át az ezzel kapcsolatos álláspontot és törvényeket, mert ha nincsenek tisztában a tényekkel, nehezebb megoldást találni a problémákra. Utalt arra, hogy a bűncselekmények esetén is rögzíteni kellene az elkövetők etnikai adatait.

A gyöngyöspatai konfliktussal kapcsolatban azt mondta, örült annak, hogy törvénymódosítások révén újra biztonságban élhetnek az emberek, de szerinte politikai akarat is szükséges az igazi változáshoz, nem csak törvénymódosítások. A világszervezet jelentéstevője hangsúlyozta: a roma kisebbség is felelősséggel tartozik saját sorsa alakulásáért. Példaként említette, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell gyerekeik iskoláztatásáról, mivel a kormányzat ezt nem tudja megtenni helyettük.