Orbán nem engedett a rendvédelmiseknek

Orbán Viktor miniszterelnök e hét végéig lezárná a rendvédelmi szakszervezetek és a kormány közötti egyeztetéseket. Árok Kornél, a rendvédelmisek sztrájkbizottságának elnöke szerint a kormányfővel tartott csütörtöki egyeztetésen nem kaptak garanciát arra, hogy az életpályamodellel együtt valósul meg a nyugdíjszabályok szigorítása. Árok szerint Orbán dezertálásnak minősítette a rendvédelmi dolgozók korábbi tüntetésein történteket, például a tűzcsapok kinyitogatását. A tűzoltók már szervezik a korábbinál radikálisabbnak ígérkező újabb tüntetésüket.

"Folytatódnak a rendvédelmi szakszervezetek és a kormány között az egyeztetések, de Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte, azokat lehetőleg a hét végéig zárják le" - közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője azt követően, hogy Orbán Viktor a rendvédelmi szervek érdekképviseleteinek delegáltjaival tárgyalt csütörtökön.

Orbán Viktor miniszterelnök dezertálásnak minősítette a rendvédelmi dolgozók korábbi tüntetésein történteket, például a tűzcsapok kinyitását és a füstbombák használatát - mondta csütörtökön a Kossuth téren Árok Kornél, a rendvédelmi szakszervezetek sztrájkbizottságának elnöke, miután tárgyalt a kormányfővel.

Árok megerősítette, hogy a korábbi BM-javaslatnak megfelelően a nyugdíjas rendvédelmi dogozók visszatérése önkéntes lesz, aki viszont nyugdíjban marad, annak 16 százalékos jövedelemadót kell fizetnie. A nyugdíj az adózás után sem csökkenthet a minimálbér másfélszerese alá. Árok szerint ők elmondták a miniszterelnöknek, hogy mik a problémáik, de nem kaptak garanciát arra, hogy az életpályamodellel együtt valósul meg a nyugdíjszabályok szigorítása.

Orbán állítólag azt kérte a szakszervezeti vezetőktől, hogy értessék meg az emberekkel, milyen rossz állapotban van az ország. Árok Kornél szerint ők azt kérték, hogy a kormányfő legyen férfi, álljon ki a Kossuth térre a tüntetők elé, és tartson ott szociális konzultációt. Erre Árok szerint Orbán azt mondta, hogy az ötletet majd átadja a bohócügyi államtitkárnak.

Árok Kornél tájékoztatja az egybegyűlteket. A demonstráció további képeiért kattinson a fotóra!

Tudósítónk szerint a téren tüntetők között sokat viselték a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének pólóját, és jelen volt annak vezetője, Szima Judit is. Ő hangosbeszélőn szólt bele Árok tájékoztatójába, és azt mondta: "hetek óta a semmiről tárgyaltok". Szerinte a nyugdíjak elvételét lehetővé tevő alkotmánymódosítást kellene visszavonni, illetve szerzett jogok elvételéről egyáltalán nem lenne szabad tárgyalni. "Ez alapkérdés" - jelentette ki Szima, aki korábban azt mondta az egybegyűlteknek: információja van arról, hogy csütörtökön elő akarják állítani őt.

A téren várakozó mintegy 200 rendőr és tűzoltó előtt Árok Kornél azt mondta, hogy délután egytől Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatják az egyeztetést. A Kossuth térről kéttucatnyi tűzoltó át is vonult a Széchenyi István térre, és letáborozott a Belügyminisztériummal szemben. Helyszíni tudósítónk szerint folyamatosan csatlakoznak hozzájuk mások is, miközben körbekerítették őket egy "police" feliratú műanyag szalaggal. Tíz perccel egy óra előtt megérkezett Árok Kornél is, aki röviden tanácskozott a helyszínen összegyűlt mintegy 30-40 tűzoltóval, mielőtt bement a Pintér Sándorral folytatott egyeztetésre.

Volt, aki az esőben is kitartott - További képekért kattintson a fotóra!

Tudósítónk azt jelentette, hogy a három óra körül kitört vihar véget vetett a füvön üldögélésnek, a többség az árkádok alá menekült az eső elől, két tucat tűzoltó azonban az esőben várja, míg véget érnek a tárgyalások a Belügyminisztériumban. A tűzoltó-szakszervezet egyik vezetője közben kijött a minisztérium épületéből és azt mondta a tűzoltóknak: továbbra sincs megállapodás, a sztrájkbizottság ülésezik nemsokára egy másik helyszínen, de már most látszik, hogy nem fognak dűlőre jutni a minisztériummal. A sztrájkbizottságban sincs egység, hiszen vannak szakszervezetek, akik hajlanak a megállapodásra - jelentette tudósítónk.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetősége megtiltotta Árok Kornélnak (a rendvédelmi szervek sztrájkbizottságának vezetője), hogy a nevükben bármilyen megállapodást kössön. Arra is megkérték, hogy mondjon le a sztrájkbizottság vezetéséről. A Széchenyi téri parkban a tűzoltók már a következő demonstrációról beszélnek, amelynek időpontja egyelőre még bizonytalan, de nagyszabásúnak és radikálisabbnak ígérkezik, mint a korábbiak. Az egyik tűzoltó tudósítónk szerint azt mondta, az nem ér semmit, ha csak sétálgatnak a parlament körül. A tűzoltókat egyébként felháborította, hogy Orbán Viktor dezertálásnak minősítette, hogy a múltkori tüntetésen kinyitották a tűzcsapokat. "Ha mi dezertőrök vagyunk, akkor ők (a kormány) hazaárulók" - mondta az egyik tűzoltó.

Kormos Csaba, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének alelnöke közvetített a tárgyaló felek és a minisztérium előtt várakozó tűzoltók között. További képekért kattintson a fotóra!

Délután öt óra körül Nagy Linda a Belügyminisztérium szóvivője az újságíróknak mindössze annyit mondott, hogy a tárgyalások előremutatóak voltak és az álláspontok közeledtek. Powell Pál, a rendészeti érdekegyeztető fórum elnöke azt mondta, hogy egy olyan javaslatcsomagot kaptak a szakszervezetek, amely jelenlegi formájában elfogadhatatlan, de tovább tárgyalnak, hogy a jövő hét elejére kialakuljon egy olyan csomag, ami ha nem is elfogadható, de tudomásul vehető minden érdekképviselet számára. Utalt rá, hogy a szolgálati nyugdíjak megadóztatása az egyik olyan kérdés, ami megoszthatja a szakszervezeteteket: vannak, akik szerint elfogadható, ha járulék nem, csak adó terhelné a nyugdíjat, mások szerint ez elfogadhatatlan.

Árok Kornél kora este az [origo]-nak azt mondta: a csütörtöki naptól nem vállalja tovább a sztrájkbizottság vezetését, a jövőben a tűzoltó-érdekképviselet vezetésére koncentrál. Árok szerint vannak szakszervezetek, amelyek még mindig tárgyalnának, de ő úgy gondolja, számunkra nem elfogadható a kormány javaslatcsomagja.

A tűzoltó-szakszervezet kifogásolja, hogy a szolgálati nyugdíj nevét megváltoztatnák, mert úgy látják, ebben az esetben a kormány azt tesz az ellátással, amit akar. Ellenzik a nyugdíj megadóztatását is, mert szerintük az kettős adóztatást eredményezne. A szolgálati nyugdíjat ugyanis a nettó, vagyis adókkal és járulékokkal csökkenetett fizetés után számolják ki. Csak akkor tartanák elfogadhatónak, ha a bruttó bérből számítanák a nyugdíjat.

Mit ajánlott Pintér Sándor?

Pintér Sándor belügyminiszter ajánlata (május 23-24.) szerint a rendszer - némileg leegyszerűsítve - így alakulna át:

A már nyugdíjas, de még 57 éves kor alatti rendvédelmi dolgozókat három csoportba sorolják:

• Azokra, akik jelenleg nem dolgoznak a nyugdíj mellett. Ha ők úgy döntenek, hogy nem is akarnak visszamenni dolgozni - ahogy azt a kormány szeretné -, akkor megadóztatják a nyugdíjukat 16 százalékkal. Ha kiderül róluk, hogy feketén dolgoznak a nyugdíj mellett, akkor megbüntetik őket.

• Azokra, akik nyugdíj mellett már dolgoznak, vagy újra dolgoznának.
- Ha ők a magánszektorban dolgoznak, akkor a munkabérükön kívül ezentúl a nyugdíjukból is adózniuk kell.
- Ha az állami szektorban dolgoznak - például köztisztviselőként -, akkor egyszerűen felfüggesztik a nyugdíjukat, vagyis ezután már csak a közalkalmazotti bérüket kapják.
- Ha pedig a hivatásos állományba térnek vissza dolgozni - ami a kormány eddig hangoztatott terve -, akkor ugyanazt a pénzt kapják majd, mint addig nyugdíj címén, csak éppen dolgozniuk kell érte. Pintér ugyanakkor "könnyített" szolgálatteljesítést ígért nekik, például csak heti 35 órát kellene dolgozniuk abban a munkakörben, amelyre alkalmasak, és egyáltalán nem kellene túlórázniuk.

• Azokra, akik azért mentek idő előtt nyugdíjba, mert belerokkantak a munkába. Ezeket a rendvédelmi dolgozókat fizikai vagy pszichikai alkalmatlanság miatt nyugdíjazták korábban. A kormány nevében tárgyaló belügyminiszter ajánlata szerint az ő esetükben felülvizsgálat következik: megnézik, hogy valóban alkalmatlanok-e a munkára. Ha 70 százalék feletti rokkantságot állapítanak meg náluk, akkor maradhatnak nyugdíjban, ha viszont ezt a szintet nem éri el a betegségük, akkor az előző két kategóriába sorolódnak be, vagyis őket is választás elé állítják: munkát kell vállalniuk, vagy megadóztatják a nyugdíjukat.

A még dolgozó, azaz aktív állomány esetében is változnak a szabályok Pintér ajánlata szerint:

• A szakszervezetek követelésének megfelelően megmaradna az a kedvezmény, hogy a rendvédelmi dolgozók a nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel, korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnek. Ugyanakkor ez csak - az eddigi 25 helyett - 30 év szolgálati viszony után lehetséges, és mivel a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik, a korkedvezmény alsó határa sem 57, hanem 60 év lesz majd.

• A változásokért cserébe Pintér ajánlata azt is tartalmazza, hogy az 50 év feletti rendvédelmi dolgozók illetményét megemelik, ugyanakkor 25 év szolgálati idő után megengedik, hogy a dolgozók könnyített szolgálatot kérjenek.