Magyarország 2009 decemberében befogadott egy rabot, akit korábban a guantánamói fogolytáborban tartottak fogva, és aki ellen nem folyt sem amerikai, sem nemzetközi bírósági eljárás vagy vizsgálat. A befogadásra az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kormánya közötti megállapodás alapján került sor, amit kormányrendelet erősített meg.
A megállapodás szerint a magyar kormány szavatolja a volt fogoly biztonságát, megfelelő elszállásolását, ellátását, továbbá vállalja a - fogoly által is elfogadott - komplex, a társadalomba való beilleszkedést elősegítő program végrehajtását. Ennek része a magyar nyelv, életmód és kultúra megismertetése, és hogy hozzásegítik a magyarországi munkavállalást lehetővé tévő szakképzettség megszerzéséhez. Ennek költségeit az amerikai fél állja.
A volt fogoly nemrég az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, és körülményei javításához az ombudsman közbenjárását kérte - közölte csütörtökön Szabó Máté ombudsman, hozzátéve, hogy hatáskör hiányában vizsgálatot nem folytathatott, de tájékozódhatott.
Az ombudsman ennek során megállapította, hogy a két állam közötti megállapodás nem hozott létre olyan garanciarendszert, amely kiszámítható jogi helyzetet teremtett volna a befogadott személy és a kormányrendelet végrehajtásában részt vevő magyar hatóság együttműködésében.
Szabó Máté szerint az eljárási garanciák biztosítása és az alanyi alapjogok védelme szorosan összekapcsolódik, de nem csak a magyar hatóságoknak van felelőssége: a befogadottnak is be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. Ezért úgy véli, hogy pontosítani kellene, ki milyen szolgáltatásra, illetve ellenszolgáltatásra jogosult.
Az ombudsman különösen tisztázandónak tartja, mit kell érteni a kormányrendeletnek azon a megfogalmazásán, miszerint "a Magyar Kormány elkötelezte magát a korábbi fogvatartott magyar társadalomba történő beilleszkedésének figyelemmel kísérése és támogatása mellett."
Az ombudsman szerint kérdés, hogy ez magában foglalja-e, hogy a magyar állam köteles részt venni a volt fogoly esetleges családalapításából adódó ügyintézésben, illetve az állami költségvetésnek ekkor is teljesítenie kell-e az ellátási kötelezettségét. Ilyen eldöntendő kérdésnek tartja azt is, hogy az amerikai kormány kifizeti-e a beilleszkedés elhúzódása miatt megnövekedett költségeket. Szabó Máté ezért felhívta a belügyminiszter figyelmét arra, hogy szükséges lenne a megállapodás, valamint a kormányrendelet felülvizsgálata - derül ki az ombudsman közleményéből.