Nehéz lesz kibújni az állam által ajánlott munka alól

Magáncélra is bérbe lehetne venni a közmunkásokat, akik bizonyos feltételek megléte esetén nem is utasíthatnák vissza a nekik felajánlott munkát, különben elesnek az állami segélyektől. Ez várható a jövőben, ha megvalósulnak a kormány által kezdeményezett jogszabályokban, nyilatkozatokban és a Széll Kálmán-tervben megjelenő ötletek. A jelek szerint a kormány szigorúan szűrni fogja a szándékos munkakerülést, amiben még a nyugdíjból visszatérő rendőrök is hasznára lehetnek.

"A gátépítés, a csatornatisztítás, a víztározó-építés nem a 21. századi technológiával történik Magyarországon, hanem közmunkában" - mondta május végén, a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A tavaly hivatalba lépett kormány egyik fő ígérete volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt.

A legfrissebb, májusi adatok szerint Magyarországon 481 ezer ember munkanélküli (ez 11,4 százalékos munkanélküliségi arányt jelent), több mint 40 százalékuk csak általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik. Ehhez jönnek még azok, akiknek a nyugdíjszabályok kormány által tervezett változtatásai miatt kell visszatérniük a munkaerőpiacra.

A márciusban bemutatott Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy a kormány "új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszerrel javítaná a Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 55 százalékos foglalkoztatási szintet". Olyan közmunkaprogramokat indítana, amelyek olyan "rég halogatott", fontos problémákat oldanak meg, mint a gátak, víztárolók megépítése, belvízelvezető csatornák kialakítása és karbantartása. Orbán az említett interjúban úgy számolt, hogy a kormány által tervezett, nagyszabású közmunkaprogram "több százezer" embernek tud munkát adni.

A kormány már benyújtotta a közmunkáról és a segélyezési rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet, és Orbán is azt mondta a Tv2-nek, hogy próbaképpen már július 1-jétől elindítanának két-három programot. A részletekről csak keveset lehet tudni, az [origo] érdeklődésére a BM csak annyit közölt, hogy jelenleg még a jogi keretek kialakítása zajlik.

A benyújtott törvényjavaslat (amelynek vitája szerdán reggel kezdődik a parlamentben), egy keddi kormányhatározat, a Széll Kálmán-terv és néhány nyilatkozat alapján azonban körvonalazódik, hogyan képzeli el a nagy közmunkaprogramot a kormány.

Visszautasíthatatlan ajánlat

A kormány nem elsősorban gazdasági vagy szociális, hanem rendészeti kérdésként kezeli a közmunkaprogramot, erre utal, hogy megvalósításáért nem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hanem a Belügyminisztérium (BM) lesz a felelős. A BM-ben létrejön a feladatra egy új államtitkárság, amelyhez a gazdasági tárca ad át 25 státust.

A kormány tervei szerint elsősorban a segélyezési rendszer szigorításával bírnák rá a munkanélkülieket, hogy részt vegyenek a programban, hiszen aki visszautasítja a felkínált közmunkát, nem kaphat szociális segélyt sem. A kormány visszafogja a frissen munkanélkülivé vált, korábban munkaviszonyban állóknak járó álláskeresési járadékot (ezt ma 103 ezer ember kapja), az ez után adható álláskeresési segély (több mint 44 ezer ember kapja) csak a nyugdíj előtt állóknak járna.

A törvénymódosítás értelmében nem kaphatna szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált, és a törvényben előírt feltételeknek megfelelő közmunkát. Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 182 ezer embert érinthet, ennyi munkanélküli kap úgynevezett bérpótló juttatást vagy szociális segélyt. A törvényjavaslat arról is rendelkezne, hogy a segély nem lehet magasabb, mint a közmunkáért kapható bér 90 százaléka.

A kormány emellett a rokkantnyugdíjazás rendszerét is átalakítja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április közepén jelentette be, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat - közel 350 ezren vannak - felülvizsgálják, amitől 100-150 ezer eddig rokkantnyugdíjasként élő ember munkaerőpiacra való visszaterelését várja a kormány.

Szigorú ellenőrzés

A közmunka alól valószínűleg nagyon nehéz lesz kibújni - hacsak nem vállalja valaki, hogy semmilyen ellátást nem kap - hiszen a kormány törvényjavaslata rendelkezik egy egységes nyilvántartási rendszer létrehozásáról, amelyben minden munkanélküli szerepelne, aki valaha kapott valamilyen ellátást. Az önkormányzatok jegyzői pedig a segély megállapításakor betekinthetnének ezekbe az adatokba.

Az adatbázisban a javaslat szerint egy úgynevezett prioritási szintet is adnak a munkanélkülieknek, azt nem fejti ki a szöveg, hogy ezt a besorolást mire használják majd. Súlyosan hátrányos helyzetűnek számítana az, aki legalább 24 hónapja munkanélküli, hátrányos helyzetűnek pedig többek közt az minősülne, aki - saját nyilatkozata alapján - etnikai kisebbséghez tartozik, és "képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei".

Közmunkások magánkézben

A korábbi közmunkaprogramok legnagyobb problémája az volt, hogy abból szinte egyáltalán nem volt átjárás a valódi munkaerőpiacra, a közmunkásoknak pedig legtöbbször nem sikerült értelmes feladatot adni. A közmunka leggyakrabban szemétszedést, fűkaszálást vagy egyfajta polgárőr-tevékenységet jelentett (a 3000 lakosú, roma többségű Tiszaburán például 600 közmunkás dolgozott tavaly, közülük 50-en faluőrként, 300-an pedig árokpucolást, szemétszedést végeztek - a faluban készült riportunkat itt olvashatja).

Az Orbán-kormány terve szerint azonban az új közmunkaprogramban részt vevők munkaerejét nem csak állami és önkormányzati intézmények és cégek vehetik igénybe. A BM törvényjavaslata külön kiemeli, hogy erdőgazdálkodók is lehetnek közfoglalkoztatók, ha "az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor".

A közmunkások ennél több magáncélú alkalmazásáról nem ír a javaslat, de Czomba Sándor munkaügyi államtitkár már áprilisban azt mondta: "Ha a magánerdő-tulajdonosok igénylik a munkáskezet, akkor a kormány nem áll ennek útjában", de a Széll Kálmán-tervben is jelezte a kormány, hogy meg kívánja adni a lehetőséget arra, hogy magánvállalkozások "kölcsönvegyék a közmunkások munkaerejét egy-egy program megvalósítására". A BM törvényjavaslata ennek megfelelően felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az úgynevezett közhasznú kölcsönzők működését. Az indoklás szerint ezt "az aktív korú, de munkahellyel nem rendelkező személyek nagyobb számban történő elhelyezkedésének elősegítése érdekében" teszik.

Állami beruházások a közmunkával

A magáncégeket két dolog tenné érdekeltté abban, hogy nagyobb számban vegyenek kölcsön közmunkásokat. A közmunkásoknak nem az általános minimálbért (jelenleg havonta 78 ezer forint) kellene fizetni, hanem a kormány rendeletében megállapított, úgynevezett közfoglalkoztatási bért. Arról a javaslat nem szól, hogy ennek alacsonyabbnak vagy magasabbnak kell lennie a minimálbérnél, de a logikus megoldás az, hogy kevesebb lesz annál.

A másik ösztönző a közbeszerzési rendszer átalakítása lehet. A múlt kedden kiadott kormányrendeletben az áll, a kormány felkéri a felügyelete alá tartozó szerveket, hogy a közbeszerzési eljárásoknál "teljesítési feltételként vegyék figyelembe" a közfoglalkoztatás minél nagyobb arányú megvalósítását. Az állami megbízások elnyerésénél tehát a kormány szándékai szerint előnyt jelentene, ha egy vállalkozó minél nagyobb számban vállalja közmunkások foglalkoztatását.

A kormány elképzeléseiben szereplő, Orbán által is emlegetett, nagyszabású beruházások azonban megkövetelik a munkások koncentrálását, hiszen helyben nem mindig lehet több száz, esetleg több ezer közmunkást mozgósítani. Valószínűleg ezért szerepel a BM javaslatában, hogy a felkínált közmunka akkor is megfelelőnek számít - vagyis nem lehet visszautasítani - ha az oda- és visszautazás tovább tart, mint három óra, de biztosítanak ingyen szállást, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.

Rendőrökből közmunka-felügyelők

Úgy tűnik, a kormány gondolt a 42 ezer nyugalmazott rendvédelmi dolgozóra is, akik jelenleg korhatár alatti szolgálati nyugdíjban vannak, de a kormány tervei szerint hamarosan újra munkába állhatnak (vagy adózniuk kell a nyugdíjuk után). A keddi kormányhatározat szerint "a más jogszabály alapján visszafoglalkoztatottakat" a munkaügyi központok közmunkarészlegeiben "közfoglalkoztatás szervezésére indokolt alkalmazni".

Kónya Péter, a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek szövetségének elnöke korábban azt mondta, a tárgyalásokon Pintér Sándor felvetette, hogy a nyugdíjból visszatérők egy jelentős része közmunka-felügyelőként dolgozhatna. A "Szolgálat és becsület" elnevezésű, a szolgálati nyugdíjasok érdekeit védő mozgalom honlapján az információ forrásának megjelölése nélkül azt írják, hogy az első nagy közmunkaprojekt az új debreceni stadion építése lesz, amelyen 4000 közmunkás fog dolgozni, a munkát pedig 1300, szolgálatba visszahívott rendőr fogja szervezni és felügyelni.