A harmincasokkal indítaná újra a szaporulatot a kormány

Hatalmasat zuhant tavalyhoz képest a születésszám Magyarországon 11 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2010 első negyedévében. A csökkenésnek a Bajnai-kormány családpolitikai megszorításaihoz is köze van, de a válság sem kedvez a gyerekvállalásnak. Bár az Orbán-kormány megpróbált lendíteni a gyerekvállalási kedven, lelkesíteni sokkal nehezebb a gyerekvállalás előtt állókat, mint elvenni a kedvüket. A tét nagy, a következő pár évben gyermektelen szakadék keletkezhet a magyar társadalomban.

2011 első négy hónapjában mindössze 27 560 gyerek született Magyarországon, 11 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán nyilvánosságra hozott gyorsjelentéséből. A halálozások száma eközben növekedett, tavalyhoz képest 3 százalékkal, vagyis felgyorsult a népesség fogyása: április végén összesen 9 millió 972 ezer ember élt Magyarországon.

Ráadásul 2011 január-április között felgyorsult a születésszám csökkenése. A január-februári 7,8 százalékos csökkenés után márciusban és áprilisban már több mint 14 százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. Összesen 3434-gyel kevesebb újszülött jött világra, mint az előző év első negyedében.

Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa szerint a 11 százalékos születésszám-visszaesés valóban óriási különbség a tavalyi adatokhoz képest. 2000 és 2010 között évente körülbelül 90-100 ezer gyerek született, most viszont már csak 85 ezer körül jár ugyanez a szám, vagyis mintegy 10 százalékos csökkenésről van szó éves szinten - mondta Kapitány az [origo]-nak. A trendváltás nem az év elején következett be, de az adatokból most látszik igazán.

A demográfus szerint a tavaly bekövetkezett változások hátterében a Bajnai-kormány válságkezelő csomagjának részeként bevezetett családpolitikai változás áll. Tavaly májustól lépett hatályba ugyanis az a jogszabály, amely a gyes időtartamát háromról két évre csökkentette. Kapitány Balázs szerint azóta mérhetően több százalékkal csökkent a születésszám. "A megszorítások a családpolitikában mindig gyorsan lecsapódnak, még úgy is, hogy van egy kilenc hónapos csúszás. A tavalyi visszaesésről azt reméltük, hogy átmeneti lesz, de tartósnak tűnik" - fogalmazott.

Kik azok a Ratkó-unokák?

Ratkó Anna 1949-1953 között volt népjóléti miniszter, a Ratkó-korszak az 1950-es évek népességpolitikájára utaló elnevezés. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt ebben az időszakban megugrott a természetes szaporodás. Az ebben az időszakban született generációt Ratkó-gyerekeknek nevezik, az ő gyerekeik a ma harmincas-negyvenes éveikben járó Ratkó-unokák. Az ő születésük idején, az 1970-es évek közepén ért el demográfiai csúcsot a magyar társadalom.

Bajnai a 2009. áprilisi megszorító csomag bejelentésekor borús képet festett Magyarország állapotáról. Azt mondta, a hivatalba lépése után öt nappal bejelentett intézkedéscsomag nem is kormányprogram, hanem egy válságkezelő csomag, amelynek feladata, hogy kezelje az ország egyik legsúlyosabb problémáját, hogy az állam nem hatékony. Sokkal többet költ ugyanis a régiós országokhoz képest szociális- és lakástámogatásokra, az államszervezet működtetésére és az adósságok kamataira - sorolta Bajnai, hozzátéve, hogy a helyzetet súlyosbítja az, hogy rendkívül alacsony a foglalkoztatás. Bajnai azt mondta, a helyzet kezelése áldozatot követel mindenkitől.

A bejelentett intézkedések ellen szinte azonnal tiltakozott a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, amely jelezte, hogy a gyermekgondozási ellátások idejének csökkentésével az amúgy is fél évszázada tragikusan alacsony születésszámok további csökkenése érhető csak el.

Bajnai minisztere szerint nincs szoros kapcsolat

Ilyen egyszerű összefüggések nem léteznek a családtámogatási rendszer és a születésszám között - jelentette ki az [origo] kérdésére Herczog László, aki Bajnai Gordon kormányának szociális és munkaügyi minisztere volt. Azt mondta, kizártnak tartja, hogy a gyes időtartamának csökkentése képes 11 százalékos visszaesést előidézni a születésszámban.

Az intézkedés a várható hatások mérlegelése után, kilenc hónapos átmenettel lépett hatályba, és a többgyerekeseket nem is érintette - mondta Herczog. Szerinte rengeteg más oka is van az alacsony gyerekvállalási kedvnek: a családpolitikai juttatásoknál szerinte jóval nagyobb hatással van a családokra a gazdasági válság, és az ebből fakadó általános depresszió.

A Ratkó-unokák döntik el a társadalom útját

Bár az Orbán-kormány részben visszaállította a gyes régi rendszerét 2011 elejétől, az ettől várható pozitív változás csak szeptembertől - azaz kilenc hónap elteltével - lehet először érezhető. Ha akkor nem következik be egy 10 százalék körüli növekedés, akkor nagy baj van - mondta Kapitány, aki szerint ezek az évek a népesedés szempontjából kritikusak, mert mostanában érik el az igazán termékeny koruk végét az 1973-77 között született Ratkó-unokák, vagyis egy nagyobb létszámú generáció.

A felmérések szerint a Ratkó-unokák közül nagyon sokan terveznek gyereket, de sokan különböző okokból - mostanában például többek között a válság miatt - tologatják az első gyerekvállalás időpontját. Ha ezekben az években nem születnek meg a gyerekeik, akkor nagy valószínűséggel 35 éves koruk fölött már nem is fognak, és így saját szándékaik ellenére belecsúsznak a gyerektelenségbe - mondta a demográfus.

Ha a Ratkó-unokák nem használják ki az "utolsó esélyüket" a gyerekvállalásra, az az egész magyar társadalmat is átstrukturálhatja - mondta Kapitány Balázs. Ebben az esetben ugyanis a munkahelyekre könnyedén lehet majd negyvenes, gyermektelen munkaerőt találni, márpedig ez a következő generációknál már tudatos gyermektelenséget generálhat - magyarázta, hozzátéve, hogy Németországban is hasonló folyamat játszódott le. Ha viszont a most válaszúton levő generáció vállalni tudja a tervezett gyerekeket, annak hosszú távon pozitív hatása lehet a gyerekvállalási kedvre.

Nehéz pozitív irányba lendíteni

A gyerekvállalási kedv tíz éve alacsony Magyarországon. A magyarok többsége két gyermeket szeretne, az átlagos gyerekszám azonban mindössze 1,3, miközben a népesség reprodukciójához 2,05 kellene. A születések száma a következő években amiatt is csökkenhet, hogy az 1970-es években született Ratkó-unokák az átlagosnál népesebb generációja hamarosan kiöregszik a gyerekvállalási korból.

Ugyanakkor a magyar társadalom nem mindig reagált érzékenyen a családpolitikai intézkedésekre. A gyerekeseknek járó kedvezményeket az 1970 évek óta folyamatosan bővítették, a családtámogatási rendszer egyre inkább fejlődött, miközben a kedvezményeket soha nem vonták vissza.

Ennek a korszaknak vetett véget a Bokros-csomag a gyed megszüntetésével. A családok Kapitány szerint ekkor ébredtek rá, hogy az évtizedeken át megszokott kedvezményeket vissza lehet vonni. Azóta a rájuk nézve pozitív intézkedéseknek sem nagyon van hatásuk, miközben az elvonások azonnal kihatnak a születésszámra, a párok ilyenkor mindig elhalasztják a gyerekvállalást.

A gyes időtartamának újbóli meghosszabbítása azért hozhat pozitív változást Kapitány szerint, mert a gyerekvállalás határára ért, harminc évesnél idősebb, nagy létszámú generáció speciális helyzetben van. A generáció jelentős része már régóta szeretne gyereket, és bár eddig sokan tologatták a szülés időpontját, 35-höz közeledve az ehhez a generációhoz tartozó nők is tudják, hogy lassan eljön az utolsó esélyük.

A demográfus szerint emellett az Orbán-kormány által bevezetett családi adókedvezménynek is lesz pozitív hatása. Ez az adókedvezmény azoknak a családoknak jelenthet nagy segítséget, akik a második gyerek vállalása után a harmadikon gondolkoznak. Az adókedvezmény több százezer családot érint - mondta. "Ezek nem oldják meg az alacsony magyar termékenység problémáját, de bízom benne, hogy mérhető hatásuk lesz" - mondta.