Hol találkozik Galambos, Szilvásy és Laborc útja?

Néhány nap leforgása alatt őrizetbe vették a hatóságok a polgári titkosszolgálatok két korábbi vezetőjét - Laborc Sándort és Galambos Lajost -, valamint a területet korábban felügyelő minisztert, Szilvásy Györgyöt. Semmit nem tudni hivatalosan arról, hogy mivel gyanúsítják őket, és azt is csak sejteni lehet, hogy az ellenük folyó eljárások összefüggnek egymással. Ki ez a három ember, és milyen érintkezések vannak a pályájukban?

A bizalmi ember - Szilvásy György
Szilvásy György korábbi titokminiszter Gyurcsány Ferenc bizalmi embere: a volt miniszterelnököt az 1980-as évek végén, a KISZ-ből ismerte, és az első Orbán-kormány idején Gyurcsány cégeiben kapott vezető tisztségeket. Szilvásy már 1990-ben helyettes államtitkár volt, majd államtitkárként Baja Ferenc környezetvédelmi, Jánosi György ifjúsági és Lamperth Mónika Belügyminisztériumában is dolgozott. 2005-től Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt, majd 2006-tól a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterré nevezték ki a második Gyurcsány-kormányban.

Szilvásy György

Ekkor került kapcsolatba a polgári titkosszolgálatokkal, a terület ugyanis hozzá tartozott kancelláriaminiszterként. A 2007-es kormányátakítás után aztán már csak ezért a területért felelt tárca nélküli miniszterként: a kinevezést a volt kormányfő azzal indokolta, hogy "kiderült, több a munka ezen a területen, mint ahogy azt szeretnénk". Szilvásy megbízását a Fidesz keményen bírálta már a kinevezés pillanatában, mivel a politikus érintett volt több vitás titkosszolgálati ügyben is. Egyrészt kancelláriaminiszterként ő rendelt el vizsgálatot a titkosszolgálati kötődéssel is rendelkező Egymásért Alapítvány ügyében, másrészt az NBH munkatársai állítólag "szakszerűtlenül" keresték fel a Magyar Nemzet újságíróját, aki Szilvásy épülő villájával foglalkozott.

Szilvásy miniszteri kinevezésekor Laborc Sándor már a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója volt, de a miniszter javasolta Laborc véglegesítését. Bár Laborcot az országgyűlés szakbizottsága nem támogatta, Szilvási a nemzetbiztonsági bizottság véleményével szembemenve is ragaszkodott a kémfőnökhöz, akit végül 2007 decemberében ki is nevezett NBH-főigazgatónak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Szilvásy miniszterségének első hónapjaiban, Laborc megbízott főigazgatói ideje alatt a polgári titkosszolgálatokat gyökeresen átalakították. Szilvásy szerint a hatékonyság, a párhuzamosságok kiszűrése és a gyorsabb információáramlás érdekében szervezték át a hivatalt, a főosztályok számát a felére, az osztályokét harminc százalékkal csökkentették, és a vezetők számát megfelezték. A Fidesz és a KDNP szakpolitikusai szerint ezzel Szilvásy gyakorlatilag az egész vezetői garnitúrát leváltotta, politikai tisztogatást végzett az NBH-nál.

Szilvásy minisztersége alatt az UD Zrt. ügyében is érintett volt, 2008-ban arról beszélt, hogy egy "polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálat" működött az országban, amely kormányzati gerinchálózatot akart feltörni. A 2010-es választások után azonban az ügy vizsgálata fordulatot vett, és az előző ciklus titkosszolgálati visszaéléseit vizsgáló bizottság már Szilvásy felelőségét kezdte firtatni az ügyben (erről itt olvashat).

Aki botrányok között távozott - Galambos Lajos
A jelenleg 58 éves Galambos Lajos felnőtt életének jelentős részét az a titkosszolgálatnál töltötte. Egy korábbi MTI-életrajz szerint 1976-ban lett hivatásos tiszt, és 1990 után vezetői posztokat töltött be olyan úgynevezett műveleti területeken, mint "szélsőséges törekvések felderítése, terrorelhárítás". Pályája csúcsára 2004 júliusában ért el, amikor Medgyessy Péter akkori miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójává nevezte ki.

Galambos Lajos

Alig három évvel később viszont zajos konfliktusok közepette távozott nemcsak a tisztségéből, hanem a titkosszolgálattól is. Akkor már Szilvásy György volt a titkosszolgálatokért felelős kormánytag. Galambos a nyilvánosság előtt nem indokolta a döntését, de később az [origo]-nak elismerte, hogy távozásában szerepet játszott az Egymásért Alapítványhoz fűződő kapcsolata. Az Egymásért-botrány 2007 tavaszán robbant ki, akkor közölték a hatóságok, hogy milliárdos csalással gyanúsítják az alapítvány vezetőjét. Kiderült az is, hogy egy aktív és egy korábbi NBH-munkatárs is részt vett a tevékenységében. Emiatt parlamenti és belső vizsgálatok indultak, Galambos azonban kiállt a szerinte fontos társadalmi tevékenységet ellátó alapítvány mellett, amelyet az is jelzett, hogy 2008 elején csatlakozott a kuratóriumhoz, és annak közel egy éven át a tagja volt. Galambost az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg, a bíróságra is tanúként idézték be.

Az NBH-tól történt távozása után Galambos a versenyszférában próbálta ki magát. Reliable Consulting (magyarul: megbízható tanácsadás) néven tanácsadó céget alapított, amely dolgozott többek között a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Emellett 2007 decemberében ő lett a vezérigazgatója az Első Magyar Földi Kiszolgáló Zrt. (EMFK) nevű cégnek (a vállalkozás egyik résztulajdonosa közvetve - a Canter Ingatlanfejlesztő Kft.-n keresztül - Demján Sándor, az ország egyik leggazdagabb embere), amely azonban végül nem bizonyult sikeres vállalkozásnak. A cégnél volt több más olyan tisztviselő is, akik a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szerveknél dolgoztak, így Galambos nem szakadt el teljesen attól a körtől, amelyben korábban dolgozott. Az [origo] 2010 januárjában közölt cikket Galambos üzleti tevékenységéről, és az egykori NBH-főnök a munkatársunkkal folytatott telefonbeszélgetésben arról érdeklődött, hogy ki áll az érdeklődés mögött, ami arra utalt, hogy úgy érezte, lehetnek rosszakarói.

Galambos utódja az NBH élén az a Laborc Sándor lett, akit a hétvégén szintén őrizetbe vettek a hatóságok. Az ő esetében sem lehet tudni, hogy mivel gyanúsítják. Laborc kinevezését az ellenzék részéről moszkvai kapcsolatai miatt érte kritika (a főigazgató Moszkvában tanult), Galambos esetében azonban ezek még nem merültek fel. Egy 2008 szeptemberében bemutatott felvétel szerint azonban neki is voltak orosz kapcsolatai. A Fidesz mutatott be olyan felvételeket, amelyeken az hallható, hogy két politikusuk, Demeter Ervin és Kövér László beszél Horváth Józseffel, az U.D. Zrt. nevű biztonsági cég vezetőjével. Ezek egyikén Horváth utalt arra, hogy Galambos havonta leült sörözni az itteni orosz összekötővel.

Akit az orosz kapcsolata miatt támadtak - Laborc Sándor
Laborc Sándor azután került a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, hogy az előző főigazgató, Galambos Lajos 2007 májusában lemondott tisztségéről. Laborc az év végéig megbízott főigazgatóként, majd decembertől kinevezett főigazgatóként dolgozott az NBH élén.

Laborc Sándor

Laborcot rengeteg támadás érte az orosz titkosszolgálathoz köthető múltja miatt, ugyanis a Szovjetunióban végzett a rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán, amelyet a köznyelv csak KGB-egyetemként emleget. 1980 és 2000 közt a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalnál (IH), illetve annak elődjénél dolgozott: innen egyes feltételezések szerint azért kellett távoznia, mert a NATO-csatlakozás után nem maradhatott a szolgálatnál a hajdan ellenséges Szovjetunióban végzett tiszt. Laborc múltját többek között Kövér László, az első Orbán-kormány titokminisztere is kritizálta, aki egy 2007-es meghallgatáson azt mondta, nem lenne szabad az NBH élére tenni egy olyan embert, akit egy másik szolgálattól egyszer "nyomós okkal" elbocsátottak.

Laborc Sándor kinevezését azért nem támogatta az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága (a Fidesz nemmel szavazott, a kormánykoalícióban résztvevő SZDSZ politikusai tartózkodtak), mert attól tartottak, hogy feltételezett orosz titkosszolgálati kapcsolatai alkalmatlanná teszik a feladatra. Fideszes képviselők azzal érveltek, hogy "szemléletmódjában nem" alkalmas "az orosz nagyhatalmi törekvésekből adódó feladatok ellátására". Szilvásy György titokminiszter azonban védelmébe vette, azt állítva, hogy "erkölcsileg igazolhatatlanok és tényszerűen alaptalanok a Laborc 'orosz kapcsolataira' vonatkozó félrevezető fideszes állítások".

Laborc jelentős változtatásokat hajtott végre a szolgálatnál, amelyeket az ellenzék politikai tisztogatásnak minősített. 2007 szeptemberében azonban a tábornok azt mondta, az átszervezés nem politikiai indíttatású, hanem komoly szakmai munka eredménye. Később Laborc vezette be a magyar közéletbe a politikai terrorizmus fogalmát, amikor terroristáknak minősítette a Budaházy Györgyhöz köthető Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg állítólagos tagjait.

Laborc hivatali ideje alatt bontakozott ki az UD Zrt.-hez kötődő megfigyelési ügy, amelyben a főigazgató tett feljelentést. Laborc 2009 nyarán, a Bajnai-kormány alatt azért adta be lemondását, mert állítása szerint "anomáliákat" észlelt az adatgyűjtési ügyben a nyomozó hatóságok részéről. Az NBH-főigazgató azt mondta, hogy a nyomozás megszüntetése nem teszi számára lehetővé, hogy "a jövőben teljes értékű munkát folytasson".