Látatlanban güriznek a mesterképzést választó egyetemisták

Komolyabb szakdolgozatokat írnak, de állásinterjúkon a legtöbb helyen nem tudnak mit kezdeni az egyetemi mesterképzést elvégzőkkel. Sok munkáltató nem tudja, hogy milyen diplomát követeljen meg egy álláshoz, ami hátrány lehet a két évvel tovább tanulóknak. Idén végeznek az egyetemeken az első mesterszakosok, az [origo] hallgatókat, tanárokat és munkaközvetítőket kérdezett arról, mennyit ér a mesterdiploma.

"Magasabbak az igényeim, hiszen két évvel többet güriztem az egyetemen" - mondta az [origo]-nak egy végzős mesterszakos hallgató arra a kérdésre, hogy mire számít a munkaerőpiacon. Az idei tanév végén diplomáztak először a 2009-ben elindított mesterképzésekre felvett diákok.

Az európai felsőoktatási rendszereket egységesítő bolognai folyamat során 2006-ban vezették be a többszintű felsőoktatási rendszert. Az Európai Unióban is elterjedt felsőoktatási rendszer lényege, hogy a hallgatók előbb alapképzésre járnak, amelynek végén alap-, vagyis Bachelor (BSc, BA) fokozatot szerezhetnek. Ezzel azonnal munkába is állhatnak, vagy tovább is tanulhatnak mesterszakon. Ha az utóbbit választják, a második ciklusban két év után mesterdiplomát, úgynevezett Master (MSc, MA) fokozatot kaphatnak.

Akik ez után is tovább szeretnének tanulni, lehetőségük van felvételizni a doktori (PhD) képzésekre. A BA szakon 2009-ben végeztek az első diplomások, ekkor indították az MA szakokat, amelyeken idén végeztek az első hallgatók. A legnépszerűbb mesterszak a felvételi rangsor szerint jelenleg a tanárképzés, a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció.

Kevés gyakorlat, de mélyebb tananyag

"Mivel az alapképzés alatt elég kevés, a munkaerőpiacon alkalmazható tudást kaptam, ezért szakmai szempontból is folytatnom kellett a tanulmányaimat" - indokolta egy most végzett kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató az [origo]-nak, hogy miért tanult tovább mesterszakon. Többen is megemlítették, hogy egy gyakorlatiasabb képzés reményében jelentkeztek mesterszakra.

"Mielőtt elkezdtem volna, reméltem, hogy mesterszakon már gyakorlatibb óráink lesznek, azonban csalódnom kellett, mert továbbra sem voltak gyakorlati tárgyaim" - mondta egy idén nemzetközi tanulmányok szakon végzett hallgató. Több hallgató szerint azonban a tananyag színvonalasabb volt az alapképzésben kapottnál. "A tanárok sokkal komolyabban vették az oktatást, nem csak letudni akarták, hanem releváns tudást szerettek volna átadni" - mondta egy politológia mesterképzést végzett hallgató. A kommunikációt és nemzetközi tanulmányokat végzett diákok is arról számoltak be, hogy "széles körű tudást" kaptak.

"Zavaró" ismétléssel indult a mesterképzés

A mesterszakos felvételi több ponton is különbözik az alapképzés-felvételitől, elsősorban abban, hogy a régi egyetemi képzéshez hasonlóan minden intézmény saját maga felvételizteti a diákokat. Az alapvető bekerülési feltétel azonban a BA vagy az azzal egyenértékű diploma. Ha valaki egy, az alapszakjától eltérő végzettséget adó mesterszakra szeretne jelentkezni, akkor teljesítenie kell a bemeneti követelményeket. Ez általában azt jelenti, hogy egy úgynevezett kreditelismertetési eljárással bizonyítania kell, hogy hallgatott már korábban olyan témájú kurzusokat, amelyeknek az ismeretét a mesterszakot indító intézmény megköveteli.

"Az MA bemeneti követelményei elég tágra nyitottak" - mondta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője, és hozzátette, hogy ezt a nyitottságot felzárkóztató tárgyakkal próbálják ellensúlyozni. Ezek azért szükségesek, mert vannak olyan hallgatók, aki már tanultak egy bizonyos tananyagot, és vannak olyanok is, akik még nem hallottak róla.

Több, az [origo] által megkérdezett végzős mesterszakos hallgató szerint "zavaró" volt az, hogy a "külsős" hallgatók előképzettsége különbözött azokétól, akik korábban is az adott intézményben tanultak. "Kevesen maradtunk az alapszakról, és nagyon sokan jelentkeztek más egyetemekről, ezért levitték a ponthatárokat, és sokan olyanok is bekerültek, akik nem ott végezték az alapszakot" - mondta egy végzős hallgató. Szerinte ennek az volt a hátránya, hogy a másik egyetemről érkezett hallgatóknak "hiányosságaik voltak bizonyos tárgyakból, ezért a mesterszak első évében gyakorlatilag ismételtük a BA-n megtanultakat, hogy felzárkóztassák azokat, akik nem itt végeztek".

"A doktori képzésnél is előkerül, hogy minek ugyanazt tanulni, mint korábban" - mondta az ismétlésekre Szijártó Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és médiatudományi tanszékének vezetője. Szerinte ez az egész felsőoktatási rendszerben probléma, de "könnyen áthidalható". "Szemináriumi keretek között élénk kapcsolat van diák és tanár között, így a tanár látja, hogy mi az, amit a diák már ismer" - mondta. Szerinte a kis létszámú évfolyamokon a tanár képes kezelni ezt, a nagy létszámú szakokon azonban nehéz lehet.

Sok tantárgyat már az alapképzésbe bezsúfoltak

Komoly kihívás a mesterszakos tananyag összeállítása is. Rostoványi szerint ez az osztatlan képzésben úgy festett, hogy az első három évben az alapozó ismereteket tanították, és aztán következtek a szaktárgyak. Most azonban több szaktárgyat az alapképzésben is el kellett helyezniük.

"Amikor létrejött a BA, akkor úgy gondolkodtunk, hogy mindent be kell zsúfolni oda, azért hogy már három év után is megfelelő tudást tudjunk nyújtani" - mondta erről Szijártó. Azonban a később indult mesterszakok tapasztalatai alapján átstrukturálták a tananyagot. Rostoványi szerint a mesterszakon megpróbálták elegyíteni az elméleti felkészítést és a gyakorlati képzést, de az elmélet "hangsúlyosabb szerepet kapott", például azért, mert a doktori képzéshez is előképzést kell nyújtaniuk. Később azonban megpróbálták növelni a gyakorlati képzés arányát. "Ez volt a hallgatók igénye is" - tette hozzá.

"Az elmélet a jellemzőbb, de ez ki van mondva" - mondta Szijártó. Szerinte a BA képzés gyakorlatorientáltabb, az MA-n viszont sokkal konkrétabban tudnak foglalkozni a tananyaggal. Szijártó szerint a tanároknak is meg kellett tanulniuk, hogy mi a BA és mi az MA szintje, hogy a sok esetben mindkét képzési formában tanító oktatók láthassák, mit lehet elmondani az egyiken és a másikon. "Az rossz volna, ha a tanárok ugyanazt az anyagot adnák le mindkét képzési formában" - mondta Szijártó.

Arra a kérdésre, hogyan lehet lemérni a mesterszak sikerét, Szijártó azt felelte, hogy a szakdolgozattal. "A mesterszakosok jó színvonalú, elmélyült kutatást feltételező szakdolgozatokat készítettek" - mondta, és hozzátette, hogy "ez a BA szinten nem volt jellemző".

A tanárok nem választhatnak

"Az informatikusok kelendők, a bölcsészek viszont tágan értelmezhetik a szakmán belüli elhelyezkedést, hiszen nyelvtudásuk és rugalmas alkalmazkodásuk miatt is jó munkaerők" - mondta az [origo]-nak Varga Emese, az ELTE Karrierközpont munkatársa. Szerinte, ha valaki mesterszakon folytatja a tanulmányait, az specifikáltabb tudást kap, a mesterszak elvégzése azonban csak a tanárképzés esetében kötelező, azaz tanítani nem lehet alapszakos diplomával, hanem el kell végezni hozzá a mesterképzést is.

Az [origo] által megkérdezett, tanárnak tanulók szerint éppen ezért "a tanárin túl sok előnye nincs ennek a bolognai dolognak", azaz az osztott képzésnek, mert BA diplomával nem tudnak tanárként elhelyezkedni, tehát mindenképpen el kell végezniük a mesterszakot is. A képzésről azonban volt, aki elismerően nyilatkozott. "Kellemesen csalódtam a mesterszakban. Bsc-n semmi olyat nem tanultam, ami a konkrét tanítási szituációhoz kapcsolódott volna, és féltem, hogy MA-n ugyanez lesz, de szerencsére fordult a kocka" - mondta egy tanári szakos hallgató.

"Önmagában az MA-diploma nem garancia semmire"

Megoszlik a végzős MA-s hallgatók véleménye a mesterdiploma értékéről. Voltak, akik azt mondták, hogy az eddigi állásinterjúikon szóba se került, hogy MA-diplomájuk van, mások szerint elvárás a minél magasabb fokozatú egyetemi végzettség. Egy most végzett biológus szerint "többévi keresgélés és kérdezősködés ellenére is csak egyetlenegy helyen mondták azt, hogy BSc-s diplomával is lehet jelentkezni", mert "a normálisabb állásokhoz alapból kikötik, hogy mesterdiploma kell, és a PhD fokozat előnyt jelent". Mások azt mondták, hogy eddigi tapasztalataik szerint a munkáltatók nem tudtak különbséget tenni a BA és az MA képzés között.

"Önmagában az MA-diploma nem garancia semmire" - mondta az [origo]-nak Szekeres Katalin, a Manpower állásközvetítő cég marketingmenedzsere. Azt is hozzátette, hogy adott esetben lehet, hogy egy munkakereső az MA-diplomájának köszönhetően jut álláshoz, de az is elképzelhető, hogy a munkáltató a gyakorlatiasabbnak tűnő BA-diplomást fogja választani. Szerinte abban az esetben vehetik figyelembe az MA-diplomát a munkáltatók, ha valami miatt szűkíteni akarják a jelentkezők körét.

Szekeres szerint a munkáltatók még mindig keveset tudnak a bolognai rendszer sajátosságairól. "Amióta bevezették, azóta megváltozott a munkáltatók gyakorlata, és a főiskolai és egyetemi végzettség helyett azt írják be a követelményeikhez, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezőket várnak" - mondta Szekeres. Tehát a BA és MA kifejezések nem szoktak szerepelni a kínálatokban. A szakember szerint ez azért lehet, mert a munkáltatók nincsenek tisztában a két képzés közti különbséggel, vagy pedig nem tudják eldönteni, hogy nekik melyik végzettségű munkaerő lenne megfelelőbb.

Előbb a munka, aztán a tanulás

Szekeres szerint egy módja lehetne a gyakorlati tapasztalatok megszerzésének, hogy az alapképzést elvégző pályakezdők ne folytassák rögtön mesterképzésen a tanulmányaikat, hanem előbb szerezzenek gyakorlati tapasztalatot a munkaerőpiacon, és aztán végezzék el a mesterképzést. Azt is hozzátette, hogy ezt csak olyan területeken lehetne alkalmazni, ahol már az alapképzés is megfelelő mennyiségű tudást nyújt.

Hasonló módszert ajánlott az [origo] kérdésére Varga Krisztina, a Workplus munkaközvetítő cég ügyvezető igazgatója. Szerinte a bolognai rendszer egyik nagy előnye, hogy három év után lehetőség van kilépni a munkaerőpiacra, míg korábban ez csak úgy volt lehetséges, hogy valaki félbehagyta az egyetemi tanulmányait. "Fontos, hogy menetközben is munkát vállaljanak" - mondta, mert szerinte sokkal többet ér az önéletrajzokban egy gyakorlati munka, mint a diplomaminősítés. "Nem jó ha csak az egyetemi végzettség szerepel az önéletrajzban" - tette hozzá.

"Általános dolog, hogy elképzelésük sincs róla, mit akarnak, viszont komoly elvárásaik vannak" - mondta a pályakezdő diplomásokról Szekeres Katalin. Szerinte ma a munkaerőpiacon a legfontosabb elvárás a nyelvtudás és a gyakorlat. "Tudjon beszélni és szakmai dolgokkal kapcsolatban is értesse meg magát" - mondta. Gyakorlat szerinte bármi lehet, csak bizonyítsa, hogy a munkavállaló "akar és tud is dolgozni".

"A pályakezdők elvárásai nőnek az évekkel" - mondta Szekeres, azaz minél tovább tanulnak, annál többet várnak el a későbbi munkájuktól. Emiatt a mesterszakosoknak nagyobb igényeik lehetnek, mint a náluk két évvel hamarabb végző alapszakosoknak.