Felkészítés nélkül rázós lehet a diákok kötelező önkénteskedése

A kormány az érettségi feltételévé tenné az önkéntes munkát, de hasznos-e, ha egy középiskolás diák betegek ápolásával, kikötözött kutyák megmentésével, fogyatékosoknak rendezett színházi előadásokkal tölti a szabadidejét? Akik már próbáltak ilyesmit, azok szerint igen. Sokkal jobb, mint a láblógatás, ráadásul együtt érzőbbek és együttműködőbbek lesznek, de időt kell nekik hagyni, hogy feldolgozzák a munkával járó stresszt és a szívszorító helyzeteket.

Ötven óra közösségi szolgálat igazolásával lehetne csak érettségizni a Hoffman Rózsa által benyújtott közoktatási törvény koncepciója szerint. Hoffman a tervről korábban azt mondta, elsősorban szociális- és idősotthonokban, fogyatékos gyerekekkel foglalkozó intézményekben, és környezetvédelmi területen képzelik el a heti két óra munkát. Azt nem akarják meghatározni Hoffman szerint, hogy a diákoknak milyen munkával kell teljesíteniük az elvárást, ezt az iskolák dönthetik majd el.

Az idén érettségizett Mándli Eszter és nővére április óta tagjai egy önkéntességi programnak. Bár mindketten főleg az állatvédelem iránt érdeklődnek, szívesen dolgoznának akár idősek otthonában vagy egy kórházi gyerekosztályon is. "Jó ötlet a közösségi szolgálat bevezetése" - mondja Eszter, mert szerinte a fiatalok túl immunissá váltak a problémákra, és "facebookozás helyett végre csinálnának valami hasznosat". Az önkéntesség lényege szerinte az, hogy segíthet olyanokon, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak. Emiatt választotta az állatvédelmet, mivel az állatok nem tudnak önmaguknak segíteni.

"Vannak nehéz helyzetek, pl. amikor kikötözött, kiéheztetett kutyákat találunk. Az örökbefogadások viszont mindenért kárpótolnak minket, és tovább ösztönöznek, hogy érdemes ezt csinálni, korán kelni, kenneleket takarítani" - mondta az [origo]-nak. Eszter az idén a szombathelyi Savaria Karneválra is jelentkezett önkéntesnek. "Szeretnék majd turizmussal foglalkozni, és remek tapasztalatot jelentene, ha itt dolgozhatnék. Emellett jól mutatna az önéletrajzomban is. A karneválon embereket kéne útbaigazítanom, beszélgetnem velük, gyakorolhatnám az idegen nyelveket, és egy kis önzés is vezérel: nagyon jók a programok" - mondta.

Felolvasás, beszélgetés, bevásárlás

Az oktatási államtitkárság tavaly decemberben hirdette meg a Társadalmi Szolidaritás Programot (TÁRS). Ennek keretében fogják megszervezni az iskolai közösségi szolgálatot. A TÁRS zárókonferenciáján külön kiemelték a soproni Eötvös József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolát követendő mintaként.

Az intézmény igazgatóhelyettese, Balikóné Németh Márta az [origo]-nak azt nyilatkozta, az iskola által március és május között szervezett önkéntes akciókat mind a részt vevő diákok, mind a fogadó intézmények rendkívül sikeresnek értékelték. Huszonkilenc első évfolyamos diákkal vágtak bele a pályázat megvalósításába, céljuk az otthonokban élő idős emberek segítése volt.

"A diákok feladatai közé főleg a felolvasás, a beszélgetés, a bevásárlás és egyéb ügyintézés tartozott, és az eredeti elképzelés szerint egy gyerek egy pártfogolttal foglalkozott volna. Később azonban a szobatársak is hozzájuk csapódtak, és van olyan diákunk, aki még a nyári szünetben is visszajár az idősekhez" - mondta. Az önkéntes órákat a tanulók beszámíthatják majd, ha 2014-től kötelező lesz az iskolai közösségi szolgálatot teljesíteni, de Balikóné szerint nem ez volt a fő motiváció.

"A gyerekek a zárófoglalkozáson azt mondták, hogy nagyon szerették ezt csinálni. Hasznosnak érezték magukat, és ráébredtek, hogy kis dolgok mekkora segítséget jelentenek másoknak. Egyikük úgy fogalmazott, hogy többet kapott, mint amennyit ő adott" - mondta az igazgatóhelyettes, majd hozzátette, egyre több diák jelezte, hogy jövőre részt venne a programban.

Más iskolák más típusú önkéntes tevékenységet vállaltak a TÁRS keretében. Szolnokon enyhén értelmi fogyatékosokkal adta elő A kis herceg-et a Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Pálfy János Tagintézményének tizenöt diákja. "A diákok nagyon lelkesek voltak, de nem ment minden zökkenőmentesen. A tanulóknak meg kellett szokniuk, hogy az értelmi fogyatékosokkal másként kell bánni, figyelni rájuk, és furcsa lehetett, hogy jórészt felnőtt emberekkel álljanak színpadra" - nyilatkozta az [origo]-nak a programot vezető pedagógus, Váliné Nagy Zsuzsanna.

Mennyire aktívak a magyar önkéntesek?

Önkéntesség Európában

A lakosság több mint 40 százaléka végez önkéntes tevékenységet ezekben az országokban: Ausztria, Nagy-Britannia, Hollandia
A lakosság kevesebb mint 10 százaléka végez önkéntes munkát ezekben az országokban: Lettország, Bulgária, Görögország, Olaszország

A legaktívabb a 35-55 éves korosztály.

A legnépszerűbb tevékenységek jellege:

1. Sport, szabadidős tevékenységek (32 százalék)
2. Oktatás, művészet, zene (22 százalék)
3. Segélyszervezetek (17 százalék)
4. Egyházaknál végzett tevékenységek (16 százalék)

Forrás: Euractiv

Önkéntesség Magyarországon

A 14 év feletti népesség 40 százaléka (3,5 millió fő)

A legnépszerűbb tevékenységek jellege:

1. Egyházaknál végzett tevékenység (40 százalék)
2. Sport (nincs adat)
3. Kultúra (nincs adat)
4. Egészségügy (nincs adat)
5. Szociális és oktatási terület (nincs adat)
6. Környezet- és állatvédelem (16 százalék)

Forrás: Védegylet

Fel kell készülni a szívszorító helyzetekre

"Az embereknek segítés szép, ugyanakkor mindig kockázatos is" - mondta Balikóné Németh Márta. Az Eötvös József Gimnáziumban ugyan egészségügyi képzés folyik, szerinte mégis csak harmadiktól készek arra a tanulók, hogy biztonsággal foglalkozzanak betegekkel, idősekkel vagy fogyatékosokkal. Balikóné szerint a felkészítés nagy felelősséggel jár, ehhez pedig kevés az önkéntességre való felkészítéshez előírt 5 óra. A segítségnyújtás során tapasztaltak feldolgozására is több időt kéne szánni szerinte, hiszen sokszor láthatnak a gyerekek szívszorító helyzeteket. "Nekünk semmilyen negatív tapasztalatunk nem volt, bár azt hiszem, ez szerencse kérdése is" - mondta.

"A közösségi szolgálat bevezetését hosszú távon kifejezetten jónak tartjuk" - mondta az [origo]-nak Hámori Zoltán, az önkéntes munkákat szervező Demokratikus Ifjúságért Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hámori azt mondta, a középiskolai közösségi szolgálat bevezetését csak fokozatosan, 5-10 év alatt tudja elképzelni, szerinte ennyi időt venne igénybe a pedagógusok, a fogadó intézmények és a koordinátorok felkészítése, ami nélkül a program nem tudna valóban hasznos segítséget nyújtani.

"A fiatalok és talán az egész társadalom kezd egyre nyitottabbá válni az önkéntességre" - mondta Hámori. Szerinte jól mutatja ezt, hogy legutóbbi rendezvényünkön, a hatodik Közöd! Önkéntes Fiatalok Napján 32 ezren vettek részt. Hozzátette, hogy a közösségi szolgálat során a fiatalok megtapasztalhatják a segítségnyújtás ízét, és a későbbiekben önként keresnek majd hasonló lehetőségeket.

Valami értelmeset csinálni láblógatás helyett

"Engem már nem érint a kötelező iskolai szolgálat, viszont az öcsémet fogja. És rá is fér, hogy felelősséget vállaljon valamiért" - mondta a frissen érettségizett Pulai Nikolett, aki tizenhat éves korától nyaranta egy kórházban önkéntes. A lány az édesanyja révén kapta a munkát, amiért kezdetben nem lelkesedett túlzottan.

"Csak az hajtott, hogy csináljak valami értelmes dolgot, és ne a lábamat lógassam egész nap. Aztán nagyon hamar beleszerettem ebbe a világba. Persze néha délelőtt tizenegykor eszembe jutott, hogy az osztálytársaim még csak most ébredeznek, én meg már hat óta dolgozom, a kórház messze van, fáradt vagyok, de mégsem gondoltam rá, hogy abbahagyjam" - mondta.

A csecsemő- és gyermekosztályon önkéntesként dolgozó lányra kezdetben csak a legegyszerűbb dolgokat bízták, főleg a nővéreknek kellett segítenie. Idővel azonban egyre több dolgot megtanult, és az itt megszerzett tudást a munka egyik legfontosabb eredményének tartja. "Az osztályon volt egy külön részleg rákbeteg gyerekeknek is, ahol egy 4-5 éves leukémiás kisfiú nagyon a szívemhez nőtt. A nyár végével még gyakran érdeklődtem felőle, de sajnos már egy ideje nem hallottam róla. Az ilyen helyzeteket nehéz kezelni" - mondta.

Nikolett a gimnázium kezdetén még egész más karriert képzelt el magának, azonban a kórházban eltöltött önkéntes munka hatására elbizonytalanodott a továbbtanulását illetően. Egy év gondolkodási időt adott magának, de az egyik egészségügyi főiskolára már biztosan felvették.

Biztosítást akarnak a szülők a veszélyes helyzetek ellen

A Pedagógusok Szakszervezete "nem tartja értelmezhetőnek" az oktatási államtitkár elképzelését - derül ki a szakszervezet honlapján olvasható állásfoglalásából. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy a közoktatási törvény tervezete szűkszavúan és csak az érettségi feltételei közt említi a közösségi szolgálatot. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének állásfoglalása szerint bár a közösségépítés céljával, a segítségnyújtás és a szolidaritás fontosságával egyetértenek, több ponton is kidolgozatlannak tartják a tervezetet. Az állásfoglalás szerint túl szigorú, hogy nem engednék érettségizni azt, aki nem elegendő óraszámban teljesíti az előírt szolgálatot. Egyes elfoglaltságok pedig veszélyesek is lehetnek a gyerekekre nézve, szóbeli vagy fizikai bántalmazásnak, fertőzéseknek és baleseteknek lehetnek kitéve az egyesület állásfoglalása szerint, amely felveti, hogy a tanulókat ért vagy az általuk okozott károk enyhítésére szükség lenne egy speciális felelősségbiztosítás kidolgozására.