"Jó kis csendes hely ez, aki meg akar, itt meg tud élni. Ha rendes, rászoruló emberek jönnek, nem bánjuk" - mondta egy ócsai asszony az [origo]-nak szerdán, amikor a kormány bérlakás-építési terveiről kérdezősködtünk a településen. A Belügyminisztérium (BM) kedden hozta nyilvánosságra, a kormánynak azt javasolják, hogy a Pest megyei Ócsán induljon el a szociális családiház-építési program első üteme, vagyis ide építsenek házakat a fizetésképtelen lakáshiteleseknek.
A minisztérium javaslata szerint ezer négyzetméteres telkeket jelölnének ki, így a nehéz helyzetű családoknak lehetőségük lenne arra is, hogy konyhakertet alakítsanak ki, és zöldséget, gyümölcsöt termelhessenek maguknak. A telkekre könnyűszerkezetes házakat építenének energiatakarékos közműellátással, amely biztosítaná az alacsony rezsiköltségeket. A felépülő házakban a rászorulók bérlőként lakhatnának.
A BM a kormány döntéséig nem akart további részleteket elárulni a programról, így az sem derült még ki, hány házat terveznek, és milyen alapon választanák ki a több mint százezer bedőlt lakáshiteles közül azokat, akik lehetőséget kaphatnának a lakásbérlésre. Bár a végső döntés még nem született meg, szerdán Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, az építkezés akár már idén elkezdődhet.
Ingáznak a munkáért
Szerdán délelőtt Ócsán már mindenki, akit kérdeztünk, hallott a tervről, és szinte mindenki azt mondta, hogy "jó is meg rossz is": jó ötletnek tartották, hogy a kormány segíteni akar a bajba jutott devizahiteleseknek, de többen azt mondták, nem biztos, hogy jó helyet szemeltek ki a bérlakásoknak.
"Sokan járnak dolgozni Budapestre"
A Belügyminisztérium indoklása szerint azért Ócsára esett a választás, mert itt van az államnak egy nagy, a célra alkalmas területe, így a földért nem kellene fizetni. A Budapesttől 30 kilométerre, az M5-ös autópálya mellett fekvő, tízezerfős Ócsa szerintük azért is ideális helyszín, mert könnyen megközelíthető, jó a busz- és a vonatközlekedés, így az elsősorban a fővárosban és Pest megyében élő bajba jutott hiteleseknek az új otthonba költözés miatt nem kellene feladniuk a munkahelyüket sem.
A tízezerfős kisváros szerdán a délelőtti órákban sem mutatott álmos képet: a helyiek - fiatalok és öregek egyaránt - többségében biciklivel siettek a dolgukra, a virágos-udvaros házak között sok helyi vállalkozás: boltok, pékek, optikusok, ügyvédek, autószerelők, kisebb-nagyobb üzemek működnek, a központban több bank és két nagy áruházlánc üzletei is megtalálhatók. A vasútállomáson több tucatnyian vártak a Budapest felé közlekedő vonatra. "Óránként jár a vonat, és 35-40 perc alatt bent van Kőbányán, de jár busz is rendszeresen. Nagy az utasforgalom, sokan járnak be dolgozni Budapestre, mivel itt nem sok lehetőség van" - mondta a vasútállomás pénztárosa.
Jó szántóföld, de rossz hely
A tervezett új városrésznek kiszemelt állami tulajdonú föld azonban nem Ócsán, a vasútállomás, a buszmegállók és a boltok közelében van, hanem a városhoz tartozó, de attól 6-8 kilométerre, az M5-ös autópálya túloldalán fekvő Alsópakony határában fekszik. "Az út bal oldalán van a föld, 300 hektár, nincs ott most semmi" - igazított útba minket Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere, aki a végleges döntésig semmit nem akart mondani a kormány terveiről. A polgármester csütörtökön is megy a Belügyminisztériumba egyeztetni a részletekről.
"Nincs itt semmi"
A végeláthatatlannak tetsző, félméteres gazzal borított földet cserjés választja el az Ócsát Üllővel összekötő úttól, az Alsópakonyt jelző tábla mellett szerda délelőtt egy prostituált integetett az arra járó autósoknak. A földet - a szemben működő kocsma és gazdaság alkalmazottjainak elmondása szerint - egy helyi gazdaság bérli és műveli, az egyik férfi szerint idén enerigafüvet, lucernát és zabot termesztettek, utóbbit nemrég aratták le, ezért van, hogy már csak a gaz látszik a földön. "Mi is csak találgatjuk, vajon hova akarnak építeni" - mondta egy férfi, aki a szomszédos cégnél dolgozik.
"Pont ide akarnak házakat? Ez jó szántóföld, de amúgy nem túl jó hely" - mondta a kocsma pultosnője, aki szerint az út jobb oldalán, a kiszemelt területtel szemben fekvő Alsópakonyban lakó családok is nagyon nehezen élnek. "Nincs itt semmi, csak a homok, se buszjárat, se munkalehetőség, se infrastruktúra" - mondta.
"Tán lesz bolt, esetleg még víz is"
Az alsópakonyi, itt-ott megroggyant, de sok helyen frissen festett sorházak az egykori grófi majorhoz tartoztak, és cselédlakások voltak, most körülbelül harminc család él bennük. Műút csak a telep bejáratáig vezet, a házak között hatalmas kátyúkkal teli földút húzódik. Szerdán több stáb is nézelődött a faluban, a hírektől izgatott helyiek közül sokan a házuk előtt álltak, és készségesen nyilatkoztak a telepre látogató újságíróknak. "Örülünk, mert ha megvalósul a terv, tán lesz itt bolt, meg köves út, esetleg még vezetések víz is. Ami most jön a gazdaság glóbuszából, az kukacos" - mondta az [origo]-nak Bíró Sándorné Mária, aki épp savanyúnak való uborkát mosott a lakásuk előtt egy nagy tálban, amikor megérkeztünk.
"A testvérem is beleesett ebbe"
"Az lenne a jó, ha nekünk is új házakat csinálnának" - mondta Mária, de azt mondta, már az is nagy segítség lenne, ha volna bolt. "Itt csak az tud létezni, akinek van kocsija, anélkül nem lehet munkába járni, és a vásárlás is nehézkes" - mondta, és az egyik szomszédja helyeselt: "Nekem már nehezen megy a biciklizés, van vagy negyven perc is, mire betekerek Ócsára. Úgy veszem a kenyeret, hogy csak hetente kétszer kelljen menni, úgyhogy ritkán eszünk frisset" - mondta a szomszéd nő.
Máriának van egy kis zöldséges kertje a ház mögött, onnan az uborka is. A kormány tervei szerint az új bérházakhoz is járna konyhakert, de Mária azt mondja, hiába van az ő házsorukban minden lakáshoz egy keskeny kis kert, nem mindenki műveli, sokaknak csak a gaz nő nagyra benne. "Mi örülünk, amikor behozzuk a főznivalót, segítség az is, ami megterem, de sokszor közbeszól a természet is: nézzék, szárad a paradicsomom levele, a zöldségem meg teljesen tönkrement, úgyhogy kell járnunk a rendes piacra is" - mutatott körbe a kis kertben.
A telepen élők közül sokan munkanélküliek, a két nő és a beszélgetésbe bekapcsolódó férfiak elmondása szerint főleg az asszonyok találnak nehezen munkát, nekik csak akkor van esélyük, ha bejárnak Budapestre. "Van egy asszony, aki bejár, de ő meg reggel megy, későn jön, a család így mindig egyedül van" - mesélték. A férfiak az Ócsa határában nemrég uniós támogatással megvalósult galvanizáló üzemben vagy a közeli gazdaságban próbálhatnak elhelyezkedni. Akinek van munkája, az is nehezen él - mondta Mária, aki szerint vannak olyanok a telepen, akik megkapják a fizetésüket, és egy hét múlva már egy fillérjük sincs. Amikor megkérdeztük, hogy mire megy a pénzük, Mária legyintett: "ne gondolja, hogy italra. A sok otépére" - mondja, és mint kiderül, ezen a hiteltörlesztéseket érti.
"A zöldségem teljesen tönkrement"
"Nézzen körül, itt minden kocsi lízinges, de muszáj volt megvennie annak, aki menni akar itt valamire. Sokan vettek fel a ház felújítására is, meg másra is. Tudok olyat, akinek havonta több mint 100 ezer forint fizetnivalója van. Nagyon sokat kell dolgozni, ha valaki itt meg akar élni. Ha a bajba jutott emberek eddig nem tudták fizetni a törlesztőket ott, ahol éltek, nem tudom, miből gondolják, hogy majd itt tudják fizetni a bérleti díjat" - mondta.
A kiszemelt terület helyiek által is emlegetett hiányosságai miatt "elhamarkodott, rossz ötletnek" nevezte a kormány terveit a területtől légvonalban nyolc kilométerre fekvő Felsőpakony független polgármestere is. Sztancs János az MTI-nek azt mondta: a "senki földjén" rengeteg nehézséggel kellene az embereknek megküzdeniük, hiszen nincs buszjárat, messze van a vasút, se munkalehetőség, se víz, se villany nincs. A polgármester szerint, ha a házak felépítese mellett az infrastruktúrát is ki kell alakítani, és bővíteni kell az ócsai ellátó intézményeket, akkor lehet, hogy "többe kerül a leves, mint a hús"
"Rendes emberek, csak belefutottak egy tasliba"
Bárkit kérdeztünk, mindenki elmesélte, hogy van olyan ismerőse, aki nagyon nehéz helyzetbe került a devizahitele miatt. "A testvérem is beleesett ebbe, most albérletben él" - mondta Mária. Ócsán az egyik szupermarket előtt egy nyugdíjas nő pedig azt mesélte, hogy a szomszédjában élő fiatal asszony is nagyon küzd a hitelével. "Albérletben laktak a kisgyerekükkel, kiszámolták, hogy annyiért fizethetik a magukét is, belevágtak. Befizettek ötszázezer forint önrészt, tízmilliót meg felvettek a házra. Akkor 150 forint volt a frank, most meg 260-nál járunk, gondolhatja, az akkor 60 ezer forintos törlesztőrészlet most már bőven 100 fölött van. A nő azóta egyedül maradt, és nem sokat keres. Látom, mennyit küzd, hogy szinte ennivalóra sem marad pénzük, miután kifizette a részletet. Ha nem bírja tovább, mi legyen vele, menjen a híd alá a gyönyörű gyerekével?" - kérdezte, majd hozzátette, szerinte éppen ezért "tökételesen jó ötlet" a kormány terve.
"Sajnálom és megértem a bajba került embereket"
"Nem azokat akarják ide költöztetni, akik évekig nem fizették a rezsit, aztán felgyújtják a lakásukat, amikor ki akarják lakoltatni őket. Ezek rendes emberek, csak belefutottak egy nagy tasliba, nem tehetnek róla, hogy ilyen szerencsétlen helyzetbe kerültek" - mondta a nő, aki tíz éve a Ferencvárosból költözött le Ócsára. A 61 éves nyugdíjas nő szerint Ócsa "havaj-dizsi" lehet mindenkinek, bár az infrastruktúrát és a közlekedést szerinte is fejleszteni kellene, ha sok ember költözne a környékre.
"Ha rendes emberek jönnek, még talán a falunak is jót tenne ennyi új lakos" - mondta egy kisfiával vásárolni érkező asszony Ócsa központjában. A nőnek vállalkozása van Ócsán, szerinte az új lakosok fellendíthetnék a helyi kereskedőket, szolgáltatókat is. "Én sajnálom és megértem ezeket a bajba került embereket, jó döntésnek tartom a bérlakásépítést, azt meg, hogy miért pont Ócsát választották, ne firtassuk" - jegyezte meg nevetve búcsúzóul a nő, de amikor megkérdeztük, hogy mire gondol, távozóban csak annyit válaszolt, hogy "valakinek biztos érdeke, valaki biztos jól fog járni vele".