Fideszes aggodalmak ellenére indult az ócsai modell

Nyár elején még a kormányoldalon belül is vita volt arról, hogy új házak építésével vagy régi ingatlanok felhasználásával segítsenek a fizetésképtelen lakáshiteleseknek, és az ócsai projekt elindítása azt jelzi, hogy az előbbi támogatói nyertek. Az [origo] információi szerint a bírálók között volt Kövér László házelnök is, aki gyakorlati kifogásokat vetett fel. Az eredeti tervek szerint később visszatértek volna a témára a frakción belül, de ez még nem történt meg.

A Pest megyei Ócsát javasolja a Belügyminisztérium (BM) a szociális családiház-építési program első ütemének helyszíneként, vagyis ide építenék fizetésképtelen lakáshitelesek házait a minisztérium keddi közlése szerint. A javaslat szerint ezer négyzetméteres telkeket jelölnének ki, ahol lehetővé tennék konyhakertek kialakítását is.

Az ingatlanokban energiatakarékos közműellátás lenne, amely biztosítaná az alacsony rezsiköltségeket. A felépülő házakban a rászorulók bérlőként lakhatnának. A BM a kormány döntéséig további részletet nem akart közölni a programról. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai bejelentése szerint az ócsai helyszín kiválasztása hónapok óta folyó előkészítés után történt meg, és az építkezés még idén elkezdődhet.

A frakciót megosztotta a program

Orbán Viktor kormányfő május 30-án jelentette be a lakáshitelesek megsegítéséről szóló kormányzati akciótervet. Június elején, a Blikknek adott interjújában Orbán azt mondta, állami földterületeken fogják felépíteni a lakásokat, és arra keresik a választ, hogy az építkezésen mekkora arányban dolgozzanak közmunkások. A miniszterelnök azt is mondta, amerikai technológiával elkészített, könnyűszerkezetes házakat terveznek. A lakások méreteiről azt állította, a házaspárok 40 négyzetméteres, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres családi házat kaphatnának.

A kormányzati akcióterv bejelentésekor Orbán azt mondta, számos intézkedés mellett - például a devizahitelesek számára bevezetett árfolyam-korlátozás - döntöttek a nemzeti eszközkezelő létrehozásáról is. A kormányfő szerint az eszközkezelő két módon tud segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Egyrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként lakhat tovább az ingatlanban. Orbán arról is beszélt, hogy az eszközkezelő zöldmezős beruházásként új házépítési programot indít, amelyben elhelyezést biztosítanak majd a rászoruló családoknak. A kormányfő már tavaly júniusban beszélt az eszközkezelőről, akkor azonban még nem volt szó a családiház-építési programról, ez Orbán május végi bejelentésében bukkant fel először.

Az [origo] információi szerint a program körül korábban vita alakult ki a Fidesz parlamenti frakciójában. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a június 6-i frakcióülésen ismertette a kormányfő által vázolt terv részleteit, és több képviselő is kritikákat fogalmazott meg, köztük olyan meghatározó politikusok is, mint Kövér László házelnök.

Az ülés több résztvevője is azt állította [origo]-nak: Kövér és több más képviselő is felvetette, hogy szerintük nem kellően kidolgozott a koncepció. Főként azt kifogásolták, hogy a házépítési program nem oldja meg az odaköltözők munkahelyi problémáit. Egy résztvevő szerint olyan aggály is felmerült, hogy az esetek többségében a családok azért nem tudják továbbfizetni a hiteleiket, mert a családból valaki elveszíti a munkáját, ha azonban az egész család vidékre költözik a kormány által épített házakba, továbbra sem oldódik meg ez a probléma. Egy képviselő szerint feltehetően ezért választotta a BM a főváros közelében található Ócsát, hogy a Budapesten dolgozók ne veszítsék el álláslehetőségüket.

Egy képviselő szerint az ülésen többen azt is kifogásolták, hogy mi szükség van teljesen új házak felépítésére, miközben több vidéki településen is találhatók üresen álló, elhagyatott házak. Az [origo]-nak több képviselő is azt mondta: végül azzal zárták le a Matolcsyval folytatott vitát, hogy a kérdésre még később visszatérnek, ez azonban egyelőre még történt meg. Az egyik képviselő szerint ez várhatóan az őszi frakcióülésen történhet meg, addigra ugyanakkor már elindulhat az ócsai modell.

Már munkahely is van?
Ócsán a munkalehetőségek száma is növekedhet a közeljövőben, ugyanis a Napi Gazdaság szerdai cikke szerint néhány napon belül újraindulhat a termelés a FÉG helyi gyárában. A csődbe ment tüzeléstechnikai vállalatnál két hónapja állt le a termelés, és felszámolás alatt áll, de sikerült megállapodnia legnagyobb hitelezőjével, az MPF Holdinggal, így tovább működhet.

"Katasztrófák esetén szoktak hasonlókat csinálni"

Az [origo]-nak több, városfejlesztéssel és ingatlanpiaccal foglalkozó szakértő is azt mondta, drágább megoldásnak tartja új házak felépítését, mint a ki nem fizetett hitelek törlesztését vagy a fizetésképtelen lakáshitelesek bérházakba költöztetését. "Katasztrófák esetén szoktak hasonlókat csinálni, hogy létrehoznak telepeket" - mondta az [origo]-nak Hegedűs József, a lakáspolitikával, városfejlődéssel foglalkozó Városkutatás Kft. kutatóintézet egyik ügyvezető igazgatója.

Szociális bérlakások a VIII. kerületi Práter utcában

"Azt nem lehet csinálni, hogy tömegesen állnak üresen a lakások, és erre építenek új lakásokat" - mondta Hegedűs, aki szerint az üresen álló lakásokat sokkal olcsóbban lehetne megszerezni. "Szociális lakásnak ott a rengeteg üresen álló panel, és nem kell szociális lakásokat építeni ahhoz, hogy bárhol kapálják a földet" - mondta az [origo]-nak Varga Dénes, az építési piaccal foglalkozó DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója. Szerinte az állam akkor is olcsóbban jönne ki, ha kifizetné a bajba jutott emberek törlesztőrészleteit.

A megkérdezett szakértők közül senki sem tudott mondani a BM elképzeléséhez hasonló külföldi példát. "Külföldön sokkal inkább kilakoltatják a fizetésképtelen hiteleseket, nem hagyják így felgyűrűzni a problémát, míg nálunk felfüggesztették a kilakoltatásokat, így egyszerre jelentkeznek a gondok" - mondta Hegedűs, aki szerint az ingatlanpiaci válság által leginkább sújtott Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban az állam inkább "kiterelte" azokat, akik nem tudják saját tulajdonukat fenntartani.

Szerinte az említett országokban, Magyarországhoz hasonlóan úgy próbálnak segíteni a fizetési nehézségekkel küzdő adósokon, hogy a lejárati időt meghosszabbítják, de ha valaki nem képes fizetni a törlesztőrészleteit, akkor egyszerűbben tud átköltözni egy olcsóbb lakásba.