Kifut az időből a problémás gyerekeken spóroló főváros

Negyvenezerről 25 ezer forintra csökkentette a speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó intézmények támogatását a főváros még a nyár elején. Akkor felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy találjon megoldást a pénz újbóli megemelésére, de egy nappal a tanév kezdete előtt ez még nem sikerült, bár állítólag dolgoznak a megoldáson. Több, problémás gyerekekkel is foglalkozó iskola igazgatója szerint bizonytalan a jövőjük.

Nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez a Gyermekek Jogaiért Egyesület és az Autisták Országos Szövetsége, mert szerintük a főváros egy nyári döntése miatt ellehetetlenülhet a sajátos nevelési igényű (sni) gyerekek oktatása - tudta meg az [origo]. Miután a közgyűlés a nyáron a problémás gyerekek oktatására eddig járó támogatás jelentős csökkentéséről döntött, a szervezetek szerint nagy baj lesz, ha a fővárosi önkormányzat nem talál ki valamilyen kompenzációt. "Erkölcsileg nehezen tartanánk védhetőnek, ha a legkiszolgáltatottabb gyerekeken kezdődne a takarékoskodás, akiknek fejlődésére nézve a megfelelő fejlesztések elmaradása végzetes következményekkel jár" - olvasható a nyílt levélben.

A sajátos nevelési igényű gyerekek közé azok tartoznak, akik testi fogyatékosok, vagy valamilyen tanulási, pszichiátriai nehézséggel küzdenek - például hiperaktívak vagy autisták. Ők nagyobb közösségben nem oktathatók, mert speciális fejlesztő oktatásra van szükségük.

A probléma több mint 1100 gyereket, és mintegy kéttucatnyi iskolát érint. Mivel a fővárosi önkormányzatnak kötelessége gondoskodni a sni-snek nevezett gyerekek megfelelő oktatásáról, ezt évek óta úgy oldotta meg, hogy közszolgáltatási szerződést kötött alapítványi iskolákkal, amelyek ellátták ezt a feladatot. Az iskolák a gyerekek után eddig havi 40 ezer forintos kiegészítő támogatást kaptak.

Tarlósnak kell megtalálnia a pénzt

A Fővárosi Közgyűlés június 22-ei ülésén azonban úgy döntött, hogy az átlagosan 40 ezer forintos támogatást a jövőben átlagosan 25 ezerre csökkenti (az autisták többet, a tanulási zavarral küzdőket nevelő iskolák kevesebbet kapnak). Az előterjesztésben a főváros elismerte, hogy az ilyen gyerekekkel foglalkozó iskolák szolgáltatására szükség van, és megjegyezte, "a működési költségekhez nyújtandó támogatás felére történő csökkentésével az iskolák fennmaradása veszélybe kerülhet".

Az előterjesztés ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az új rendszer reálisabb finanszírozást tesz lehetővé. Ezzel együtt - Pokorni Zoltán fideszes képviselő javaslatára - azt is megszavazta a közgyűlés, hogy "felkéri a főpolgármestert, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy (...) a 40 ezer forintos átlagösszeg (...) a többségi iskolákban, óvodákban nem oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához miképpen biztosítható". Vagyis Tarlós Istvánnak ennek alapján ki kell találnia valamit, hogy az eddigi összeget tudja biztosítani a főváros az érintett iskoláknak.

A megoldás feltehetően nem születik meg a tanévkezdésig, az augusztus 31-i közgyűlés napirendjén ugyanis a kérdés nem szerepelt. "Az iskolaigazgatók még most, pár nappal az iskolakezdés előtt sem tudnak megnyugtató válasszal szolgálni a szülőknek arra a kérdésre, hogy milyen feltételek között kezdhetik meg a gyerekek a tanévet" - olvasható a nyílt levélben.

A közgyűlési döntés értelmében Tarlósnak 90 napja van, hogy megoldást keressen, vagyis egyelőre még nem csúszott ki az időből. A következő közgyűlés azonban csak szeptember 28-án lesz, a 90 nap pedig előtte egy héttel lejár. Az ügyben az [origo] kedden megkereste a főpolgármesteri hivatalt, ahol későbbre ígértek választ a kérdéseire.

Pokorni Zoltán az [origo]-nak szerdán azt mondta, reméli, hogy nem jelent máris működési gondot az iskoláknak, hogy még nem oldódott meg a kérdés. Azt mondta, úgy tudja, hogy eddig is utólagos elszámolással fizette ki a támogatást a főváros.

Pokorni szerint a főváros oktatási főosztálya kiszámolta, hogy mennyibe kerülne a támogatás újbóli megemelése. Ez havonta 18 millió forint lenne, azaz idén több mint 60 millió, jövőre egész évre pedig 200 millió. Pokorni szerint nem a jó szándék hiányzik, hanem forrást kell keresni.

Taníthatók, de nem integrálhatók

Tavasszal a fővárosi önkormányzat átvilágította az összes érintett alapítványi iskolát, hogy megvizsgálja, hogyan hasznosul a 40 ezer forint - mondta az [origo]-nak Galigerné Lebanov Judit, a Heuréka Általános Iskola igazgatója. Szerinte minden iskolában megfelelőnek értékelték a munkát a vizsgálatokat végzők, és a főváros azt ígérte, hogy a vizsgálat eredménye alapján döntik majd el, hogy a továbbiakban hogyan finanszírozzák az sni-s gyerekek oktatását. A júniusi, az elvonásról szóló döntés óta azonban az igazgatónő szerint a főváros nem reagált a kérdéseikre, és nem biztatta az iskolát semmivel.

Az alapítványi iskolába 110 gyerek jár, közülük csak négyen nem sni-s gyerekek. A főváros eddig az iskola költségvetésének a felét adta, a megvonással viszont az igazgatónő szerint a finanszírozásuk negyedétől elbúcsúzhatnak. Szerinte így nem lehet tovább működtetni az iskolát. "Vagy nem fogunk működni, vagy nem ingyenesen" - mondta az igazgatónő, de hozzátette: kérhetnek ugyan tandíjat, de ebben az esetben nem köthetnek szerződést az önkormányzattal az sni-s gyerekek oktatására, vagyis a tandíj nem megoldás. A tanévet elindítják ugyan szeptemberben, ahogy eddig, de nem tudják, mi lesz velük - tette hozzá.

A 25 százalékos elvonás Galigerné szerint azt jelentené, hogy nem tudják kifizetni a béreket. Pedig az sni-s gyerekeknek - akiknek problémái már nem a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartoznak, mert annál súlyosabbak - szükségük van a speciális oktatásra. Attól függően, hogy a számukra egy szakértői bizottság mit ír elő, például logopédusra, fejlesztő pedagógusra, mozgásterapeutára és kiscsoportos oktatásra. Ez legfeljebb tízfős osztályokat jelent, és ennek vannak költségei - magyarázta az igazgatónő. "Ezek a gyerekek súlyos magatartási vagy tanulási problémákkal küzdenek, a tizedük autista, és ez az arány egyre nő. Viszont az intellektusuk megfelelő, vagyis jól taníthatók, de nem integrálhatók" - fogalmazott.

Ha az alapítványi iskolák nem tudnák tovább ellátni a feladatot, az sni-s gyerekek egy része - azok, akiknek szülei nem tudnak magántanárt fogadni - visszakerülne a normál közoktatásba, ahol valószínűleg nem tudna fejlődni, és akadályozná osztálytársai oktatását is - írja közleményében a két szervezet.