Fokozódik a romaellenes hangulat Magyarországon - állapították meg 2009-ben a budapesti amerikai nagykövetség munkatársai közvélemény-kutatások eredményét, közszereplők romaellenes megjegyzéseit ismertetve, illetve a Jobbik népszerűség-növekedését szemlélve. Ez is azokból az amerikai táviratokból derül ki, amelyeket a WikiLeaks szivárogtatott ki. (A Magyarországgal kapcsolatos kiszivárogtatott iratokról bővebben itt olvashat, a WikiLeaksről szóló összes cikkünket pedig itt találja.)
Egy 2009 májusában keletkezett, érzékeny tartalmúnak nyilvánított nagyköveti távirat szerint a magyar lakosság nagy része ellenséges érzelmeket táplál a romákkal szemben, amire két közvélemény-kutató - a Médián és a Publicus Intézet - akkoriban készült felmérései is utaltak.
Aggasztó nyilatkozatok
A jelenséget jól mutatták a távirat szerint ismert közszereplők romaellenes kijelentései, amelyekre csak mérsékelt elutasító reakció érkezett a társadalom részéről. Feljegyezték Pásztor Albert miskolci rendőrfőkapitány megjegyzését, aki azt mondta, hogy a Miskolcon elkövetett utcai rablások mindegyike cigány elkövető számlájára írható. Idéztek egy, a Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-publikációt, és Orbán Viktor egy márciusi megjegyzését, amely arról szólt, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetői között egyre több a cigány, és aki erről hallgat, az csak ront a helyzeten, illetve Szabó Máté ombudsman utóbb jogvédők által hevesen kritizált, majd visszavont, a "cigánybűnözés profiljáról" szóló nyilatkozatát.
A nagykövetség pozitívan értékelte Bajnai Gordon akkori miniszterelnök, illetve kormánya több tagjának a hátrányos megkülönböztetést, a romák ellen végrehajtott támadásokat elítélő, illetve a roma közösség melletti megszólalásait, de megjegyezték, hogy ennek ellenére is romló trend figyelhető meg, amihez hozzátartozik a szélsőjobboldali Jobbik megerősödése. A távirathoz fűzött kommentár szerint a közelgő európai parlamenti választások jobban megmutatják majd, hogy "mennyire tolerálja az intoleranciát a magyar közvélemény".
Politikai súly
Egy, három évvel korábban, a 2006-os választások előtt írt táviratban a romák politikai súlyát mérlegelik, illetve a roma politikusok, a roma pártok választási esélyeit latolgatták.
A távirat szerint hiába él 600-800 ezer roma Magyarországon, sokan nem tekintik őket életképes politikai erőnek, amihez hozzájárul társadalmi kirekesztettségük, szegénységük, vezetőik rövid távú politikai céljai, illetve a közöttük feszülő ellentétek.
Rövid elemzést közölnek négy, általuk kulcsfontosságúnak nevezett roma vezetőről. Az MSZP színeiben induló Teleki Lászlóról megjegyzik, hogy Amerika-barát, aki sokat köszönhet különböző amerikai programoknak, de sok roma nem tartja hatékonynak a tevékenységét. A Fidesz-szövetséges Farkas Flóriánról azt írták, hogy Telekivel együtt úgynevezett "díszcigány" (token roma), aki inkább pártja irányvonalát követi, hogy megtarthassa pozícióját.
A gyanús és az önzetlen
Kolompár Orbánról megjegyzik, hogy hat osztályt végzett, és hogy politikai sikerei mögött sokan visszaéléseket sejtenek, és megemlítik azokat a vádakat, amelyek szerint Kolompár a saját embereivel megtöltött roma kisebbségi önkormányzat forrásait használta fel politikai céljaira.
Egy roma kormányzati tisztviselőre hivatkozva Horváth Aladárt nevezik az összes érintett közül a legönzetlenebbnek, de megjegyzik róla, hogy nehéz vele együtt dolgozni, mivel nehezen hajlik a kompromisszumra, és túlságosan eltökélt céljai mellett.
Választási visszaélések
A táviratban az MCF-Roma Összefogás Párt, a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP romaprogramját, illetve romákhoz való viszonyát ismertetik nagy vonalakban, valamint az esélyeket is latolgatják.
A romákat a magyarországi politika fásultnak, könnyen manipulálhatónak tekinti, akiknek nincs politikai jelentőségük - írják, megjegyezve, hogy minden általuk megkérdezett - roma és nem roma egyaránt - egyetértett abban, hogy a romák gyakran részesei választási visszaéléseknek.