WikiLeaks: Parlamenti korrupciót látott az USA a Sláger Rádió kisakkozásában

"Nyilvánvaló", hogy politikai befolyás alatt született döntés a Sláger Rádió és a Danubius Rádió frekvenciáinak elvételéről - írta kiszivárgott jelentéseiben az USA budapesti nagykövetsége. A WikiLeaks-akták szerint az amerikai diplomaták rendszeresen Bajnai Gordon miniszterelnök szemére hányták a 2009-es rádiótendert, de a kormányfő is a munkájára mért csapásnak tartotta az ügyet. Bajnai azt állította, hogy "nincs hatalma" a politikusok felett, ezért nem tudta megakadályozni a visszaéléseket.

A magyar politikai korrupció példaképének tartották az amerikai diplomaták a Sláger Rádió és a Danubius Rádió 2009-ben elvett frekvenciájának ügyét - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott nagykövetségi iratokból. A rádiótendert az akták szerint többször felhánytorgatták Bajnai Gordon miniszterelnöknek is, aki azonban a bizalmas iratok szerint tehetetlennek bizonyult az ügyben.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége egy 2009 október 29-én kelt bizalmas jelentésben számolt be arról, hogy az amerikai tulajdonú Sláger Rádió és a brit tulajdonú Danubius Rádió elvesztette a több mint egy évtizeden át használt magyarországi rádiófrekvenciáját. A nagykövetség azt írta, hogy a pályázatok győztesei a két legnagyobb politikai párt, a Fidesz és az MSZP támogatását élvezték, és megjegyezte, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) MSZP-s és fideszes tagjainak egyhangú szavazatával nyertek. A nagykövetségi beszámoló az eljárás végeredményét "nyilvánvalóan politikailag manipulált döntésnek" nevezte, és többször utalt arra, hogy forrásai szerint korrupció állhatott az ügy mögött.

A tender során a nagykövetség ügyvezetője és kereskedelmi tisztviselői "intenzív erőfeszítéseket tettek", hogy rábírják az érintett testületeket egy "nyitott, átlátható és tisztességes kiválasztási folyamat" lefolytatására - írták. A jelentés szerint azonban nem csak a nagykövetség érezte úgy, hogy ez nem járt sikerrel. Azt írják, hogy a két győztes pályázat bejelentése előtt Bajnai Gordon akkori kormányfő külpolitikai tanácsadója, Korányi Dávid is levelet írt a követségnek, hogy tájékoztassa "a miniszterelnök saját sikertelen erőfeszítéseiről, amelyekkel tisztességes tendert próbált biztosítani".

Bajnai sarkára jártak miatta

Bajnai a kudarcot azzal magyarázta, hogy nem volt jogi eszköze, amellyel beleszólhatott volna a kormánytól független ORTT döntésébe. A nagykövetség mégis "csalódást keltőnek" nevezte, hogy Bajnai képtelen volt megakadályozni a tender vélhetően politikailag befolyásolt kimenetelét, és azt írták, hogy Bajnainak az ügyről kiadott nyilvános közleménye is visszafogottabb volt, mint amire számítottak.

Későbbi WikiLeaks-akták azt mutatják, hogy az ügyet sokáig felhánytorgatták az akkori miniszterelnöknek, és szinte minden fontos diplomáciai találkozón szóba hozták. A Sláger Rádió elveszett frekvenciáját az amerikai diplomaták rendre a korrupció elleni harc fontosságával kapcsolták össze. Egy 2009. novemberi jelentés szerint például Gary Locke amerikai kereskedelmi miniszter és Bajnai októberi találkozóján a miniszter a rádiót emlegetve azt mondta, "reméli, hogy Bajnai folytatja erőfeszítéseit az átláthatóság és a korrupció elleni harcban".

Forrás: MTI/Sándor Katalin

Boros Lajos és Bochkor Gábor műsorvezetők

Valószínűleg szóba került az ügy Bajnai és Joe Biden amerikai alelnök találkozóján is, az alelnöknek írt 2009. november 25-i anyag ugyanis azt javasolja, hogy Biden ezt is hozza szóba. A diplomáciai kábel úgy fogalmaz, hogy "az amerikai tulajdonú régi befektető, a Sláger Rádió ellen a közelmúltban hozott, nyilvánvalóan politikai befolyás alatt megszületett pályázati döntés rávilágított a magyarországi korrupció problémájára". A nagykövetség azt javasolta Bidennek, hogy fejezze ki csalódottságát a tender átláthatatlansága miatt, és kérje Bajnait, tegyen meg mindent a korrupció ellen.

Parlamenti képviselőket gyanúsítottak

Egy másik kábel szerint Bajnai november 23-án találkozott kilenc Magyarországra akkreditált nagykövetség vezetőjével, és zárt ajtók mögött azt mondta nekik, hogy őt is nagyon zavarják a Sláger Rádió sorsához hasonló ügyek. A kormányfő a jelentés szerint megköszönte a nagyköveteknek, hogy nyílt levelet írtak az ügyről, és ezzel is segítettek megvilágítani a problémát. Hozzátette ugyanakkor, hogy neki "nincs hatalma az MSZP frakciója fölött, hogy megfékezze a visszaéléseket".

Bajnai a találkozó után adott nyilatkozatában is azt mondta, hogy a nagykövetek nem a kormányt, hanem a pártokat hibáztatják a befektetői bizalmat romboló ügy miatt (a rádiótendert az MSZP és a Fidesz delegáltjai teljes egyetértésben hagyták jóvá az ORTT-ben). 2010 januárjában pedig egy WikiLeaks-akta szerint Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet bemutatkozó látogatásán még élesebb kritikát fogalmazott meg: azt mondta, hogy a Magyarország iránti bizalom visszaállításáért folytatott erőfeszítései nagy csapást szenvedtek a Sláger-ügy miatt.

Forrás: MTI/Sándor Katalin

Cipő, a Republic énbekese a Sláger Rádióért tartott tilakozáson

A 2009. októer 29-i diplomáciai jelentés arra is utal, hogy az állítólagos korrupciós ügyben parlamenti képviselők voltak érintettek. Akkor az USA budapesti nagykövetsége beszámolt a Sláger Rádió tulajdonosának, az Emmis Communications vállalatnak a meglátásairól is. A cég magyarországi képviselője, Barbara Brill állítólag közölte a nagykövetséggel, hogy nem riadnának vissza az ügyben részt vevő korrupt politikusok nevének nyilvánosságra hozatalától sem, a politikusok ugyanis "üzleteket" ajánlottak a Sláger Rádiónak azért, hogy biztosítva legyen a frekvenciahasználati jog meghosszabbítása.

A jelentés alapján a vesztegetési próbálkozásban érintett politikusok parlamenti képviselők lehettek, mivel Brill azt mondta, hogy a nevüket egyelőre nem érdemes publikálni, hiszen úgyis védi őket a parlamenti mentelmi joguk.