WikiLeaks: Tisztes távolból figyelte az USA a Magyar Gárda felemelkedését

Elvből nem keresett kapcsolatot a Jobbikkal, mégis nagy érdeklődéssel követte a párt parlamentbe kerülését és a Magyar Gárda megerősödését az USA budapesti nagykövetsége. A 2006 és 2010 között született, a WikiLeaks által kiszivárogtatott nagykövetségi jelentések szerint az Egyesült Államok "növekvő magyar hordának" látta a Gárdát, amely szerinte Vona Gábor Jobbik-elnök  médiaszereplésének eszköze volt, de akár a pártelnökön is túlnőhette volna magát.

"Jobbról érkező, növekvő horda" - így jellemezte a Magyar Gárdát 2008-as jelentésének címében az USA budapesti nagykövetsége, amely a Gárda Hősök terén tartott avatási rendezvényéről tudósított. A követség WikiLeaks által kiszivárogtatott jelentéseiből egy távolságtartó, ámde annál érdeklődőbb amerikai nézőpont rajzolódik ki, amely a Jobbik térnyerésével többször kikérte a radikálisokról a magyar politika vezető alakjainak véleményét is.

"Fenntartjuk azt a régóta fennálló politikánkat, hogy nem lépünk semmilyen kapcsolatba a Jobbikkal, de közelről fogjuk figyelni a tavasszal kibontakozó kampányt - áll egy másik, April Foley nagykövet által aláírt jelentésben. 2009 februárjában, az európai parlamenti választás kampányának kezdete előtt a nagykövet jelentéseiben már megjelent, hogy az előrejelzések szerint a Jobbik legalább egy képviselői helyet nyer majd az EP-ben (végül hármat is szerzett). A WikiLeaks-akták ezt a térnyerést jelentős mértékben a Magyar Gárda szereplésének tudták be.

"Gyurcsány által szított lángok"

"A Magyar Gárda képes magára vonzani a társadalom figyelmét, és egy kis mértékű támogatást is tud gyűjteni, ez a folyamat pedig folytatódni látszik" - írták a 2008-as avatási ceremóniáról az amerikai diplomaták. Az nagykövetség jelentéseiben rendre megemlítette, hogy a Gárda nagy szereplési lehetőséget biztosít Vona Gábor pártelnöknek: 2009-ben a Gárda feloszlatásáról és továbbéléséről szólva azt írják, hogy "Vona jelentős sajtófigyelmet vonz, amikor a Magyar Gárda törvényességéért szembeszáll a hatóságokkal". Egy másik, Vona Gábor profilját bemutató irat úgy fogalmaz, hogy "a Gárda megadja Vonának a szükséges médiafigyelmet", 2008-ban pedig azt írják, hogy a szervezet még a nyári "politikai uborkaszezonban" is a hírekben tudja tartani a Jobbik elnökét.

A Jobbik és a Magyar Gárda körüli felhajtást a nagykövetség kérésére több elemző és politikus is kommentálta. 2007 szeptemberében Martonyi János, a Fidesz korábbi és jelenlegi külügyminisztere azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szélsőségesek elleni "hisztériakeltése" hajtja a Jobbik malmára a vizet. Az őszödi beszéd után túlélésért küzdő miniszterelnök Martonyi szerint "felbecsülhetetlen értékű hírverést biztosított a Gárdának", amikor "kijátszotta a fasiszta kártyát". Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök a nagykövetségnek szintén azt mondta, hogy a Magyar Gárda ügye kapóra jön Gyurcsánynak: Pokorni szerint "a Gárda kísértete" menthette meg Gyurcsányt. "Ez egy politikai csapda, amelybe belesétáltunk, és a lehető leggyorsabban ki kell másznunk belőle" - mondta.

Varga Mihály akkori Fidesz-alelnök ugyanekkor csupán "szerencsétlen kezdeményezésként" írta le a Gárdát, amelynek szerinte nagyon kicsi volt a támogatottsága, és így nem jelentett fenyegetést a társadalomra - áll a 2009-es iratban. Varga állítólag azt mondta, hogy a Fidesz megkereste a Jobbik alapítóit, és megkérte őket, hogy "ne csinálják ezt", de nem járt sikerrel. A politikus ennek ellenére ekkor még barátként beszélt a Jobbikról, és azt mondta, néha könnyebb az ellenségeddel harcolni, mint barátokat tartani" - idézte a jelentés.
Ezzel ellentmondott Orbán Viktor Fidesz-elnök pár nappal későbbi nyilatkozata, aki egy másik WikiLeaks-akta szerint keményen kiosztotta a Gárdát. A dokumentum szerint Orbán egy nagyköveti találkozón kijelentette, hogy a Gárda "egy hülye válasz" [a problémákra], a radikális jobboldal pedig "veszélyt jelent a társadalomra".

Oroszország és Szlovákia miatt is figyeltek Vonára

A budapesti amerikai nagykövetség sosem beszélgetett a Jobbik vagy a Magyar Gárda vezetőivel, helyette politikai elemzőktől és a sajtóból tájékozódott róla. A párt ideológiájáról a legrészletesebben egy olyan online interjú alapján számolt be, amelyet Várkonyi Zsolt, a Jobbik külpolitikai kabinetjének tagja adott egy közelebbről nem megnevezett brit riporternek. A nagykövetség ekkor, 2009 májusában egy saját legitimációjáért dolgozó pártot látott, amelynek csupán két ismert arca volt, Vona Gábor pártelnök és Morvai Krisztina. A nagykövetség kettejük nyilatkozatai alapján azt sejtette, hogy belső ellentét is feszül a két politikus között.

Vona a Gárda zászlójával

Vonáról 2009 elején részletes portrét írtak, amelyben különböző magyarországi elemzők, többek között a Political Capital és a Progresszív intézet véleménye alapján mutatták be a pártelnököt. Az így kialakult kép szerint Vona a Jobbik élén háborút vívott a többi magyar szélsőjobboldali szervezettel, hogy megszerezze a radikálisok közötti dominanciát, majd a "cigánybűnözés" jelszava köré szervezte meg politikai programját, amelyet a "minden-ellenesség" dominál. Vona Gábor Jobbikja cigányellenes, EU-ellenes, Amerika-ellenes, zsidóellenes, erősen kritizálja az IMF és a Világbank által biztosított mentőcsomagot, és a magyar föld eladását is - sorolták.

Külpolitikai szempontból az amerikaiaknak szemet szúrt Vona Gábor 2009-es moszkvai látogatása, és a pártelnök Oroszországra vonatkozó nyilatkozatait is részletesen idézték a jelentésekben. Vona ekkor arról beszélt, hogy egy Jobbik-kormány Oroszországot Magyarország stratégiai partnerévé tenné, "Európának pedig nincs jövője Oroszország nélkül". Szintén több jelentésben előkerül, hogy a radikálisok jelentősen hozzájárultak a magyar-szlovák viszony romlásához.

A figyelem ellenére az amerikai diplomaták nem tartották nagyra Vona képességeit, 2009 elején például arról írtak, hogy a politikus nem elég karizmatikus, és nem is túl inspiráló szónok. A jelentésben még azt is elképzelhetőnek tartották, hogy az általa életre hívott Magyar Gárda egyszer túlnő rajta: "A Magyar Gárda növekvő népszerűsége kihívást jelent Vona viszonylag gyenge nyilvánosság előtti személyiségének" - írták.