WikiLeaks: Akadékoskodónak tartották Sólyomot az amerikaiak

Sem ellenségnek, sem barátnak nem tartották az amerikai diplomaták Sólyom László egykori államfőt, arról azonban beszámolnak, hogy többször is akadályozta őket a céljaik elérésében. A WikiLeaks által kiszivárogtatott követségi táviratok szerint az amerikaiak megosztó személyiségnek találták Sólyomot, aki Gyurcsány iránti ellenszenve miatt képtelen volt politikai kompromisszumok elősegítésére.

"Bár liberálisnak és konzervatívnak is mondják, Sólyom elsősorban jogász, aki gyakran rövidlátó és politikailag botfülű" - írja Sólyom László volt köztársasági elnökről a WikiLeaks által kiszivárogtatott, "bizalmas" besorolású amerikai távirat. Az értékelést 2008 végén írták, és lényegében jellemzés Sólyomról, amelyben az amerikaiak kitérnek az akkori köztársasági elnököt ért kritikákra is, valamint azt is elmondják, hogy miért vannak konfliktusban Sólyom nézetei és az amerikai érdekek.

A 2005-ben az akkori ellenzék szavazataival és a kormánykoalícióban részt vevő SZDSZ támogatásával megválasztott Sólyom a távirat szerint "megosztó erőként" foglalt el egy olyan pozíciót, amely leginkább ceremoniális jellegű. Az amerikaiak szerint Sólyomról azt tartják a támogatói, hogy apolitikus személyiség, aki "nem olyan, mint mások", kritikusai viszont azt mondják, hogy ő is csak politikus, "csupán nagyon alkalmatlan fajta".

"Sólyom segített meghatározni az elnökséget, amikor alkotmánybíró volt... és most megpróbál kitörni abból a dobozból, amelyet épített" - mondta a távirat szerint Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök, hozzátéve azt is, hogy szerinte "legnagyobb hibáik egyike", hogy a pártja támogatta Sólyom megválasztását. A 2005-ös elnökválasztás rendkívül szoros volt, a Védegylet nevű szervezet által jelölt, de a Fidesz és az MDF által is támogatott Sólyom mindössze három szavazattal előzte meg Szili Katalint, a szocialisták jelöltjét. Az SZDSZ-ből 17-en nem szavaztak, hárman azonban a frakciótilalom ellenére voksoltak a titkos szavazáson.

A távirat szerint a nagykövetség szocialista forrásai attól féltek, hogy Sólyom az MSZP-t fogja hátráltatni a hatalmával, egy szocialista képviselő pedig azt mondta az amerikaiaknak, hogy "Sólyom kritikái mindig elvhűek", de "úgy tűnik, hogy az ő elvei jobbra billennek". Az amerikaiak által megkérdezett akkori ellenzéki politikusok a távirat szerint csalódottak voltak amiatt, hogy szerintük Sólyom nem használta fel 2006-ban a tekintélyét arra, hogy sokkal világosabban felszólítsa Gyurcsány Ferencet a lemondásra.

Megnehezítette az amerikaiak dolgát

Az egyesek által "elvhűnek", mások által "fontoskodónak" nevezett Sólyom a diplomáciai távirat szerint "feszegette a határait" az elnöki pozíciónak, és az amerikaiak egyes törekvéseit is megnehezítette. A távirat szerint Sólyom "jogi beállítottsága" és "a látszólagosan ellentmondásos hozzáállása az USA-hoz" bonyolultabbá tette a Magyarországgal való közös munkát.

Egyesek "elvhűnek", mások "fontoskodónak" nevezik

Mindezek ellenére a nagykövetség nem tartotta a volt elnököt kifejezetten Amerika-ellenesnek, de Amerika-barátnak sem. Ugyanakkor több olyan esetet is megemlít, amelynek során Sólyom az USA-t vagy az USA-hoz köthető intézkedéseket kritizálta. Negatívan írnak például arról, amikor Sólyom egy lapinterjúban kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg ehhez ujjlenyomatot kell adnia.

Az amerikai beutazási szabályokat később is kritizálta a volt államfő. 2008-ban például megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az amerikai vízummentességi programhoz kapcsolódó, a bűnügyi adatcseréről szóló megállapodást kihirdető törvényt azért, mert szerinte az amerikaiak olyan emberek ujjlenyomataihoz is hozzáférhetnének, akiket soha nem vádoltak bűncselekmény elkövetésével. A táviratban szerepel a Tubesre tervezett NATO-radar megépítése is, amely miatt az amerikaiak szerint szintén összekülönböztek a környezetvédelmet fontosnak tartó magyar államfővel.

Sólyom ugyanakkor nem a tubesi helyszínt kifogásolta, azt ugyanis környezetvédelmi szempontból elfogadhatónak tartotta. A korábbi tervek alapján azonban a NATO-radar a Zengőn épült volna meg, és Sólyom korábban a Védegylet környezetvédő civil szervezet tagjaként ellenezte, hogy természetvédelmi területen épüljön lokátor.

"A magyar politikáról sem akarnak hallani"

A távirat többször is hivatkozik arra, hogy Sólyom nem tartja sokra Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, sőt a szövegben több helyen is szerepel, hogy a Gyurcsány iránti "gyűlölete" megakadályozta abban, hogy képes legyen elősegíteni politikai kompromisszumokat.

"A külföldi utazásai például sokszor úgy vannak időzítve, hogy elkerülhesse az olyan hivatalos eseményeket, ahol ő és Gyurcsány egyébiránt együtt lennének" - áll a táviratban. Az amerikaiak szerint az ezekhez hasonló súrlódások csak erősítették azt a távolságtartást, amely "az elnöki hivatal és a bürokrácia kapcsolatára" volt jellemző. A nagykövetség meg nem nevezett minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Sólyom folyamatosan visszautasította a felajánlott segítséget még olyan, elsősorban a gazdaságot, illetve a külpolitikát érintő ügyekben is, amelyekben egyébként kevés tapasztalata volt.

Sólyom a beiktatását követően többször is egyeztetett Gyurcsánnyal, és a kormány által készített gazdasági jelentéseket is fogadta, azonban ez a viszony végül megromlott. Sólyom egyik munkatársa 2010-ben azt mondta az [origo]-nak, hogy Sólyom többször is egyeztetett gazdasági szakértőkkel, és "ezekből a beszélgetésekből az derült ki a számára, hogy a kormánytól kapott dokumentum nem állított igazat". Ez a felismerés megrontotta a már kezdettől fogva hűvös viszonyt a miniszterelnökkel, és gyakorlatilag vége is szakadt a havi rendszerességgel tartott találkozóknak.

A távirat szerint egy magyar külügyi hivatalnok egyszer a nagykövetségnek azzal viccelődött, miután Sólyom stábja egy szerbiai látogatása előtt visszautasította a koszovói helyzetről szóló amerikai tájékoztatást, hogy "ne érezzétek magatokat rosszul - a magyar politikai irányvonalról sem akarnak hallani". Mindezek miatt az amerikaiak szerint Sólyom külföldi útjai, főleg amikor határon túli magyar közösségeket keresett fel, különleges feszültséget okoztak a Gyurcsány-kormánynak.

A szlovákiai és romániai konfliktusáról is beszámoltak

Sólyomnak több konfliktusa is akadt amiatt, hogy határon túli magyar közösségeket keresett fel. Több esetben a fogadó ország utalásokat tett arra, hogy nem látják szívesen. Az amerikaiak két ilyen jellegű külföldi útjáról is készítettek részletes jelentést. Az államfő 2009-ben a március 15-ei ünnepség miatt utazott volna Erdélybe repülőgéppel, de a román légügyi hatóságok visszavonták a gép leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. Sólyom végül gépkocsival ment az ünnepség helyszínére, de az incidens diplomáciai feszültséget okozott a két ország között.

Az amerikaiak részletesebben foglalkoztak azzal, hogy Sólyom révkomáromi látogatását 2009 augusztusában nemkívánatosnak minősítette a szlovák kormányfő. Robert Fico akkor bejelentette, hogy Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt. Sólyom úgy döntött, a határ magyar oldalán marad, és nem megy át Szlovákiába, de példátlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte kitiltását.

Sólyom László 2009-ben a szlovák-magyar határon

Egy akkori pozsonyi távirat szerint a szlovákok kétségbeesettnek tűntek Sólyom tervezett látogatása miatt. Miroslaw Lajcák külügyminiszter a távirat szerint még Sólyom látogatása előtt tájékoztatta a szlovák álláspontról a külföldi diplomatákat. Az ott elhangzottak szerint a szlovák kormány többször is megpróbált nyomás gyakorolni a magyar kormányra, hogy halasszák el az államfő látogatását, sőt Lajcák szerint erre más EU-tagországok is megkérték Sólyomot, de nem jártak eredménnyel.

Az amerikaiak benyomása szerint a szlovákok "kétségbeesetten" remélték, hogy Sólyom végül meggondolja magát, és azelőtt lemondja a látogatását, mielőtt "nagyon nehéz döntéseket" kellene meghozniuk. A tájékoztatón megjelent diplomaták szerint viszont a szlovákok által felemlegetett uniós szabály, amellyel elvileg bizonyos esetekben korlátozható a schengeni államok közötti szabad mozgás, és amellyel a szlovákok Sólyom látogatását kívánták megakadályozni, "huligánok és bűnözők ellen való, nem pedig államfők ellen". Az amerikaiak szerint sok más magyar-szlovák konfliktushoz hasonlóan itt is elveszítették az események feletti irányítást a felek.

"Szégyenlős vezető"

Az April H. Foley egykori amerikai nagykövet által jegyzett távirat úgy jellemzi Sólyom személyiségét, hogy az államfőt "frusztrálják" saját szerepének a szabályai, az iránt pedig, hogy saját hivatalát felhasználva közvetítsen politikai kompromisszumok létrehozásában, az amerikaiak szerint gyakran közömbös. Egy másik, a pozsonyi nagykövetség által jegyzett, és a budapestinél három évvel korábban keletkezett táviratban szintén írnak Sólyomról pár mondatot. Abban a táviratban a Sólyommal beszélgető diplomata úgy jellemezte a volt magyar államfőt, hogy ő "a legszégyenlősebb vezető", akivel valaha találkozott.