Nem kér az atomenergiából a magyarok többsége

Sem új atomerőművet, sem a paksi élettartamának meghosszabbítását nem támogatja a magyarok közel kétharmada - derül ki a Mediánnak az [origo] számára készített felméréséből. A megkérdezettek elsöprő többsége a megújuló energiaforrásokra esküszik, a kormány azonban eltökélt a paksi bővítés mellett, amelyről szinte teljes politikai egyetértésben döntöttek még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban.

A lakosság nagy többsége elutasítja a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, vagy egy újabb atomerőmű építését - derül ki Medián által az [origo] számára készített közvélemény-kutatásból. A felmérés szerint a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi az élettartam meghosszabbítását, míg egy új atomerőmű építését 36 százalék támogatja, 58 százalék ellenzi. Összességében a lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi.

Forrás: Medián

A Medián szerint a Paksi Atomerőmű megítélésére hatással volt a márciusi fukusimai atombaleset, de az atomenergiával szembeni ellenérzések feltehetően ettől függetlenül is éltek a magyar lakosságban. A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka rendkívül veszélyesnek tartja a nukleáris hulladékot, és csak egy százalék gondolja úgy, hogy az veszélytelen. Az atomerőműveket 34 százalék tartja rendkívül veszélyesnek, a Paksi Atomerőművet pedig a megkérdezettek 29 százaléka.

Forrás: Medián

Az atomenergiának az állam által legkevésbé támogatott energiaforrásnak kellene lennie. A megkérdezettek 51 százaléka szerint legkevésbé ezt a fajta energiatermelést kellene támogatnia az államnak, és csak 7 százalék gondolja úgy, hogy leginkább az atomenergia terjedését kell segítenie az államnak. Az elsöprő többség, a megkérdezettek 80 százaléka leginkább a megújuló energiaforrásokat támogatná.

Nagykoalíciós egység az atom mellett

A Paksi Atomerőmű bővítését - ami valószínűleg két új, egyenként ezer megawattos blokk felépítését jelentené - még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban hagyta jóvá a parlament. Az előkészítésre felhatalmazást adó országgyűlési határozatot nagy többséggel (6 ellenszavazattal és 10 tartózkodással) fogadták el, az akkor ellenzéki Fidesz és KDNP képviselőinek döntő többsége is igennel voksolt. A második Orbán-kormány is elkötelezett támogatója a Paksi Atomerőmű bővítésének, és már javában zajlik ennek az előkészítése.

A kabinet álláspontján nem változtatott a Japánban, a fukusimai erőműben a márciusi földrengés és szökőár miatt bekövetkezett súlyos baleset sem, pedig emiatt több ország is az atomerőművek fokozatos leállításáról döntött (Olaszországban például több mint 90 százalékos többséggel söpörte el egy népszavazás a kormány atomenergia bővítéséről szóló terveit, a német kormány pedig bejelentette, hogy tíz éven belül leállítják a jelenleg működő atomerőműveket). "Azoknak a pártján állok, akik szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az atomenergiát kiiktassa az energiarendszeréből [...] Az atomenergia felhasználásának van jövője Magyarországon" - jelentette ki júniusban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki azt ígérte, a bővítésről ősszel lesz végső kormánydöntés.

Forrás: MTI/Simó Endre

A kormány eltökéltsége köszön vissza a nemzeti energiastratégia tervezetéből is, amelyet a kormány júliusban hagyott jóvá. "A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását minden forgatókönyv tartalmazza" - írja a stratégia, amely eldöntött kérdésként kezeli, hogy a 2009-es országgyűlési határozat alapján Pakson felépül egy vagy két újabb blokk. A tervezet emellett megfontolásra ajánlja, hogy a jelenlegi blokkok leállítása után, a 2030-as években épüljön még egy atomerőmű egy másik telephelyen.

Félrevezető győzelmi jelentések
A 2009-es döntés előtt is készültek közvélemény-kutatások az atomenergiáról, amelyekből szintén az derült ki, hogy a magyarok többsége nem rajong az atomenergiáért. A paksi bővítésről döntő országgyűlési határozati javaslat indoklása szerint "a magyar lakosság mintegy háromnegyede (73 százaléka) egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik", ez a megfogalmazás azonban félrevezető, hiszen nehéz lenne tagadni a Paksi Atomerőmű létezését, másrészt csak részben ismerteti a kutatások eredményeit.

Az országgyűlési határozati javaslat előtt a kormány számára készült egy részletesebb előterjesztés. Ebben a - korábban az [origo] birtokába került - dokumentumban már árnyaltabb képet festenek az atomenergia támogatottságáról: 74 százalék egyetért az atomerőmű működésével, viszont egy új atomerőmű felépítését, egy nem meghatározott telephelyen már csak a lakosság 37 százaléka támogatta. Ha a paksi telephelyet is megemlítették, akkor a megkérdezettek 50,7 százaléka támogatta a bővítést.

A négyes metró többszöröse

Fellegi egy ellenzéki képviselő kérdésére adott parlamenti válaszában korábban azt írta: már tavaly szakmai konzultációkat tartottak a szóba jöhető francia, orosz, amerikai és dél-koreai gyártó cégekkel, amelyek bemutatták saját blokkjaikat. A miniszter januárban személyesen találkozott Szergej Kirijenkóval, az orosz Roszatom vezérigazgatójával, márciusban pedig Kovács Pál helyettes államtitkár tárgyalt Jean-Hugues Perreard-ral, a francia Areva elnökhelyettesével a tervezett bővítésről.

Az atomerőmű-építések esetében - nemcsak Magyarországon, de mindenütt a világon - a finanszírozás okozza a legtöbb nehézséget. Egy új atomerőmű költsége ugyanis eurómilliárdokban mérhető: a paksi bővítés esetében például a Magyar Villamos Művek korábbi megvalósíthatósági tanulmánya szerint a kétszer ezer megawattos erőmű 5,1-5,9 milliárd euróba kerülhet (mintegy 1400-1600 milliárd forint) vagyis többszöröse a budapesti négyes metró becsült költségeinek.

A tanulmány egyértelműen kimondta, hogy az MVM ezt az összeget nem tudja előteremteni, még akkor sem, ha az állam nem vonja el osztalékként a nyereségét (az állami cégcsoport 2009-ben 36 milliárd, 2010-ben pedig 12,5 milliárd forint osztalékot fizetett), és a lehető legnagyobb mértékben eladósodik. A tanulmány különböző forgatókönyveket sorol fel: az egyik szerint az MVM részvénykibocsátással jutna pénzhez, ezzel 75 vagy 51 százalékra is csökkenhet az állam tulajdoni hányada. Egy másik lehetőség, hogy projekttársaságot hoz létre, amelynek 49 százalékát értékesítenék a befektetőknek.

Az MVM és a Paksi Atomerőmű is 20 éve folyamatosan méri az atomenergia elfogadottságát, ezek a felmérések pedig a Medián kutatásától eltérő eredményt mutatnak - reagált cikkünk megjelenése után Felkai György, az MVM kommunikációs igazgatója. Szerinte a fukusimai baleset után érezhetően csökkent az atomenergia elfogadottsága, de még így is jelentős: legutóbb augusztusban készített felmérést a TNS Hoffmann, amely szerint a megkérdezettek 73 százaléka elfogadja az atomerőművet, az üzemidő-hosszabbítás támogatottsága 60, a bővítésé pedig 50 százalék fölött van. Az [origo] szerette volna elkérni a kutatást, de Felkai szerint annak egyes részei nem lehetnek nyilvánosak.