"Ez nem bolhapiac" - Így lobbizott Magyarország az ENSZ BT-tagságért

A legerősebb nagyhatalmaktól a világvégi törpeállamokig minden országot megpróbált megnyerni magának Magyarország, hogy pénteken beválasszák az ENSZ legnagyobb hatalommal rendelkező szervébe. A lobbi során főleg a New York-i magyar diplomaták koptatták a kilincseket, de Schmitt Pál köztársasági elnök is bedobta magát, néhány megbízott pedig egészen különleges konferenciákon környékezte meg az egzotikus országok vezetőit. Így próbálta Magyarország megszerettetni magát az egész világgal.

Pénteken szavaz New Yorkban a világ 193 országa arról, hogy bekerüljön-e Magyarország az ENSZ legbefolyásosabb döntéshozó szervébe, a Biztonsági Tanácsba, és ezzel két évre közvetlen beleszólása legyen-e a világpolitika legfontosabb kérdéseibe. Az ENSZ közgyűlésén a magyaroknak az ENSZ-tagállamok kétharmadát kell maguk mögé állítaniuk, de a nem állandó tagságért Szlovénia és Azerbajdzsán is verseng. A magyar diplomácia ezért az elmúlt hónapokban világvégi országok képviselőinél is keményen lobbizott, hogy elnyerje a támogatásukat a pénteki titkos szavazáson.

Bár Martonyi János külügyminiszter júniusban még azzal hűtötte a kedélyeket, hogy a BT-tagság elnyerése nem a magyar külpolitika központi prioritása, a siker jól megfogható előnyökkel járna. Ha beválasztják a testületbe, úgy 2012-ben és 2013-ban Magyarország szavazati jogot kap a mindössze öt állandó és tíz nem állandó tagból álló tanácsban, amely az egész világra kötelező érvényű határozatokat hoz. A BT a világban zajló háborús konfliktusok és békefolyamatok mellett olyan nem hagyományos biztonsági kihívásokkal is foglalkozik, mint a klímaváltozás, a humanitárius válságok és szankciók, vagy a nemzetközi terrorizmus, amelyek a külügy szerint Magyarország számára is fontosak lehetnek, és amelyekben így Magyarország nem csak a döntések végrehajtója, de megalkotója is lehetne.

Titok, hogy mennyien támogatnak minket

A szavazásig már csak pár nap van hátra, de még mindig nem lehet tudni, hogy a három vetélytárs közül ki a legesélyesebb a regionális alapon Kelet-Európának járó BT-helyre. A bizonytalanság abból ered, hogy a versengő jelöltek egymás elől is titkolják, pontosan kikkel sikerült megállapodniuk, a világ mely országait tudják maguk mögött. A BT-lobbi ráadásul azért is ingoványos terep, mert a végső szavazáson minden ENSZ-tagállam név nélkül szavaz, és akár meg is szegheti a Magyarországnak, Szlovéniának vagy Azerbajdzsánnak tett ígéretét.

A magyarok vetélytársai ugyanakkor nem rejtik véka alá az önbizalmukat, és az elmúlt fél évben el-elejtettek néhány utalást: a szlovén és az azerbajdzsáni kormány többször kérkedett már azzal, hogy magát tartja a legesélyesebbnek a győzelemre, az ő országa tudja magáénak a legtöbb támogató ígéretet. "Azerbajdzsán esélyei kifejezetten jók, az Arab Liga és az Iszlám Konferencia szervezete is a támogatásáról biztosította" - írta például a Vesztyikavkaza című kaukázusi orosz lap október elején.

Ekkor Oroszország is nyíltan beállt az azeriak mögé, amely enyhén EU-ellenes retorikával kampányolt a harmadik világban, és azt hirdette, hogy nincs szükség még egy EU-tagállamra a BT-ben. Ezzel szemben Szlovénia épp uniós kapcsolataira és transzatlanti szövetségeire alapozott: a szlovének jóval Magyarország előtt kezdték meg kampányukat, külügyminiszterük pedig már júniusban arról beszélt, hogy nekik van a legnagyobb támogatásuk. A szlovén külügyminiszter szerint az EU tagállamainak kétharmada őket támogatja, de az unión kívül is sok támogatót szereztek. Ebben a helyzetben a magyar BT-kampány kénytelen volt globálisabbá válni, és megpróbálni az EU-n kívül legyőzni Szlovéniát.

Magyarország ugyanakkor egyáltalán nem nyilatkozik saját támogatóiról és esélyeiről: "Tisztelettel fogadjuk a versenytársaink közléseit, és sok sikert kívánunk nekik, Magyarország támogatói ígéreteiről azonban a szavazásig nem beszélünk" - mondta az [origo]-nak Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ-nagykövete, aki oroszlánrészt vállalt a BT-lobbi lebonyolításában.

Csak a küzdelem látszik

Bár a végeredmény megjósolhatatlan, a vetélkedés intenzitása és módszerei jól kirajzolódtak az elmúlt hónapokban, az [origo]-nak nyilatkozó külügyminisztériumi források szerint pedig Magyarország "keményen küzd" az utolsó pillanatig. "Mostanra nem csak a világ összes országát sikerült megszólítanunk, de a legtöbb országhoz többször is eljutottunk" - mondta az [origo]-nak Kőrösi Csaba.

Schmitt Pál delegációvezetőkkel tárgyal New Yorkban

A diplomata szerint a magyar BT-tagságért folytatott kampánynak sok szintje és formája volt, és az egész magyar diplomáciai apparátusnak munkát adott. A háttérben szakértők azonosították a magyar és külföldi érdekeket, a világ országaival fennálló kapcsolódási pontokat, illetve konkrét megállapodási lehetőségeket, amelyekkel szavazatokat biztosíthattak Magyarországnak. A kidolgozott alternatívákról ezután politikai döntések születtek, majd egy-egy vezető diplomata megkötötte a megállapodásokat a néha valóban a Föld másik oldalán található országokkal.

"A kommunikáció legnagyobb része a New York-i ENSZ-képviseleten folyt" - magyarázta Kőrösi. Ennek azért van jelentősége, mert New York-ban gyakorlatilag egy helyszínen megtalálható a világ minden országának külképviselete, ráadásul a tapasztalat szerint az országok jelentős része a New York-i ENSZ-nagykövetére bízza, hogy a szavazáson melyik országot támogassa. A New York-i munka mellett azonban Magyarország a közelmúlt összes magas szintű politikai és tárcaközi tárgyalását is felhasználta, hogy a BT-tagságunk támogatásáért lobbizzon.

Kőrösi szerint minden külföldre utazó magyar delegáció vitte magával a BT-lobbi üzenetét, és idén rengeteg olyan csúcsértekezletre is elmentek a magyar diplomaták megfigyelőként, ahol egyébként egyáltalán nem magától értetődő a jelenlétünk. A köztársasági elnök különmegbízottjaként Habsburg György például a Csendes-óceáni Fejlesztési Csúcson, Hóvári János, a külügyminisztérium helyettes államtitkára pedig többek közt az Iszlám Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján és az el nem kötelezett országok mozgalmának csúcsértekezletén tárgyalt távoli országokkal. A BT-tagság ügyét Schmitt Pál államfő is zászlajára tűzte, ő New York-ban folytatott kétoldalú tárgyalásokat Magyarorszűágról egzotikusnak tűnő országok államfőivel (erről itt talál részleteket).

"Nem bolhapiac"

A Külügyminisztérium nem csinált titkot abból, hogy a szavazatokért lobbizó Magyarország igyekszik minden távoli országnak ígérni valamit a támogatásért cserébe. Szavazatot az [origo]-nak nyilatkozó külügyi szakértők szerint ugyanis három módon lehet szerezni, és ezek közül csak egy szól arról, hogy meggyőzzük az adott országot: a három jelölt közül Magyarország a legalkalmasabb arra, hogy globálisan gondolkodjon, és tartalmilag hozzájáruljon az ENSZ BT munkájához. A másik két kampánymódszer inkább a kölcsönös érdekekre épül. Egyrészt Magyarország kétoldalú megállapodásokat köthet arról, hogy a BT-tagság támogatásáért mit nyújt cserébe, másrészt olyan "BT-profilt" alakít ki, amelyben felvállalja, hogy a tanács tagjaként az adott ország számára fontos problémákat prioritásként kezeli majd.

A tárgyalások a külügy szerint tehát nem arról szólnak, hogy mindenféle országoktól azt tudakoljuk, mit kérnek a szavazatukért cserébe. "Ennél sokkal profibban kell működni, ez nem egy bolhapiac, ahol a vevők válogatnak a gyöngyeink között" - magyarázta Kőrösi Csaba. Ehelyett az ország által felépített profilban jelezzük, hogy milyen képességei vannak Magyarországnak, mire érzékeny, miben kíván látható szerepet játszani, és ezeken a területeken találja meg az együttműködési pontokat.

"Magyarország népétől" - hirdeti a felirat egy afgán téglagyáron. Ez is a BT-kampány része

A magyar profil Kőrösi szerint többek között arra alapoz, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság elhúzódik, és komoly kihívásokat, társadalmi változásokat okoz majd a világ országaiban. A két évtizede rendszerváltáson átment Magyarországnak vannak társadalmi átmenetekről szóló tapasztalatai, ezért a társadalmi stabilitásra ható kérdéseket szeretné képviselni- magyarázta a nagykövet. "Részben tehát a tapasztalatunkkal lobbizunk" - mondta. A magyar BT-jelöltségről szóló kiadvány ugyanakkor Magyarország megbízhatóságát, elkötelezettségét, aktív nemzetközi szerepvállalását is az ország érdemei között sorolja.

A cukorbetegség és Puskás Ferenc is segít

A demokratikus átalakulásban szerzett tapasztalatokat Magyarország például akkor kamatoztatja, amikor egy-egy ország segítséget kér bizonyos intézmények felállításában, közigazgatási vagy egészségügyi szerv, parlamenti háttérintézmény megszervezésében - magyarázta Kőrösi Csaba. A diplomata szerint az elmúlt egy évben több ilyen kérés is érkezett például a forrongó arab országokból, Egyiptomból és Tunéziából: az ilyen projektekben a budapesti székhelyű Demokratikus Átalakulás Intézet is aktív részt vállal (erről a busásan támogatott civil szervezetről itt olvashat bővebben).

Kiemelt helyet kapott a BT-kampányban ezen kívül néhány egészségügyi rendszer fejlesztésében szerzett tudás átadása is, mivel ezekben Magyarországnak nagy tapasztalata van. A magyar szakemberek felmérték, hogy világszerte jelentős problémát jelent a cukorbetegség, amely a Csendes-óceáni térségben például már a lakosság közel 40 százalékát érinti, de hasonló fenyegetés sok kis országnak a rákos betegségek terjedése is. Magyarország a külügy szerint élen jár a nemzeti rákkontroll-rendszer és diabéteszkotroll-rendszer kiépítésében, és ennek a nagyon kifinomult tudásnak az átadásával viszonylag kis költségen nagy segítséget tud nyújtani sok országnak. Schmitt Pál szeptemberben New Yorkban többek között a karibi szigetországoknak, valamint több afrikai és óceániai államnak, például Nauru elnökének ajánlotta fel a magyar segítséget a nem fertőző betegségek, köztük a cukorbetegség elleni harcban.

Szintén a magyar szakértelem átadásáról szóltak azok az ígéretek, amikor Schmitt Mauritius vízgazdálkodásáról, Etiópia infrastrukturális fejlesztéséről, valamint bolíviai, etiópiai és egyéb harmadik világbeli ország diákjainak nyújtott magyar ösztöndíjak újraindításáról tárgyalt. Egy a BT-tagságról szóló külügyminisztériumi háttérbeszélgetésen Hóvári János helyettes államtitkár már júniusban jelezte, hogy szeretnék újra felfuttatni a harmadik világból érkező hallgatók ösztöndíj-rendszerét, amely 1996-ig több mint 20 000 külföldi hallgató magyarországi tanulmányait segítette. Persze vannak olyan tényezők is, amelyek a magyar BT-profiltól teljesen függetlenül Magyarország mellé állítanak egyes országokat: az [origo] információi szerint volt olyan harmadik világbeli ország is, amelynek vezetői Puskás Ferenc és a magyar labdarúgás iránti rajongásuk miatt állnak be mögénk a BT-szavazáson.

Magyar szó a Fehér-Nílus partján

Magyarország barátaira és jóakaróira a BT-kampány tudatosan is épített, Kőrösi Csaba szerint már a kampány elején feltérképezték, hogy melyik országban, kinek van magyar kötődése, magyar érdekeltsége vagy korábbi magyar kapcsolata, amire számítani lehet. A csendes-óceániai Tonga királyáról például kiderült, hogy magyar udvari festőjének köszönhetően rajong Magyarországért, és ezért szívesen segített a magyar törekvések népszerűsítésében, amiért augusztus végén Schmitt Pál magas állami kitüntetésben is részesítette. De nem ő volt az egyetlen: Hóvári János szerint rengeteg harmadik világbeli állam vezetésében vannak olyan szakemberek, akik korábban Magyarországon tanultak. Ő a dél-szudáni parlament felsőházának elnökével például idén magyarul beszélgetett a Fehér-Nílus partján.

V. George Tuopu tongai király is részt vett a BT-lobbiban

A magyar külügyi vezetők nem győzik hangsúlyozni, hogy a BT-kampány mindenképpen pozitív eredményekkel jár, akkor is, ha végül nem Magyarországot választják be a Biztonsági Tanácsba. "A BT-tagság nem a cél, hanem az eszköz" - magyarázta az [origo]-nak Kőrösi Csaba, aki szerint a most felvett kapcsolatokkal és azonosított érdekekkel hosszú távon is sikerülhet pozícionálni Magyarországot a világban.

A magyar külpolitika a korábbi években szinte kizárólag az európai ügyekről szólt, de a Külügyminisztérium a mostani kampánnyal globálissá akarta tenni azt, hogy a világméretű kihívásokban partnere lehessen a világ bármely országának. Ez, és a magyar államapparátusnak a BT-kampány során szerzett rutinja Kőrösi szerint mindenképpen ki fog fizetődni hosszú távon.