Kártérítési perben hallgatták ki Kocsis István volt MVM-vezért

Egy több éve zajló kártérítési perben tett tanúvallomást pénteken a Magyar Villamos Művek volt vezetője, aki vallomásában azt mondta, egy idő után semmit sem tudott az úgynevezett nádprojekt körüli döntésekről. Kocsis Istvánt többször is figyelmeztette a bíró a hamis tanúzás büntethetőségére, és százezer forintra büntették, mert nem tett eleget egy korábbi idézésnek.

Fordulatot hozott pénteken a A Nád MPS-H Kft. és a Magyar Villamos Művek (MVM) között folyó perben Kocsis István tanúvallomása, akinek az MVM korábbi vezérigazgatójaként volt róla tudomása, hogy a helyettese "befektetést eszközölt" a nádprojektbe: az MVM jogi képviselete számára azonban továbbra is kérdéses, ki finanszírozta az elakadt beruházást.

A bíróság 100 ezer forintra bírságolta Kocsist, mert az előző tárgyaláson a szabályos idézés ellenére nem jelent meg, és nem is mentette ki magát. A pénteki meghallgatáson elmondta, hogy még 2007-ben kért igazgatósági előterjesztést az energianád-programról, mivel az jól illeszkedett az MVM stratégiájába. Ekkor akartak ugyanis egy black-start erőművet építeni arra az esetre, ha az országos villamosenergia-rendszer összeomlik: az erőmű biomassza-tüzeléssel segített volna a rendszer újraindításában.

Az MVM igazgatósága akkor úgy döntött, hogy átadja a feladatot az irányítása alá tartozó Paksi Atomerőműnek. Így a továbbiakban a közelmúltban elhunyt Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes, valamint Kovács József kereskedelmi vezérigazgató-helyettes intézte ezeket az ügyeket - állította Kocsis István, aki erre hivatkozva elhárított a nádprojekttel összefüggő döntésről szóló minden kérdést.

A Fővárosi Bíróságon több éve zajló polgári perben a Nád Kft. 9,6 milliárd forintos kártérítést követel a MVM-től egy Bátonyterenyén félmilliárd forintos ráfordítás után négy éve félbemaradt csarnoksor építésével kapcsolatban. Az épület a tervek szerint alapanyag-szaporító bázisa lett volna egy országos energianád-termeltetői rendszernek, de a félbemaradt finanszírozás miatt leállt a projekt. A perben kell kiderülnie egyebek közt annak, ki finanszírozta a beruházást: a Nád Kft. képviselője szerint az MVM, az MVM jogi képviselői szerint nem.

Kocsis István tanúvallomásában kijelentette, nincs tudomása arról, hogy a Nád Kft., valamint az MVM, illetve a Paksi Atomerőmű között bármiféle szerződés született volna a kezdeti egyeztetések után. Beszámolt ugyanakkor egy, az MVM, a bécsi Meinl Bank, valamint az Aquifex Ltd. között létrejött megállapodásról. Ennek értelmében az MVM 6,350 millió eurót helyezett letéti számlára (az még tisztázásra vár, hogy az átutalt összeg miért nem szerepelt az MVM könyvelésében). Ennek felhasználásával az Aquifex az áramtársaság terjeszkedési stratégiáját volt hivatott elősegíteni, minimum 10 százalékos hozamot biztosító befektetési lehetőségeket felkutatva. Kocsis beszámolója szerint az Aquifex ezzel kapcsolatos lépéseit Molnár László felügyelte, így az ő jóváhagyásával fektettek be a nádprojektbe is, ami beleillett az MVM stratégiájába.

Mivel a volt vezérigazgató számos esetben úgy válaszolt a kérdésekre, hogy nem emlékszik a történtekre, a bíró többször is figyelmeztette arra, hogy a hamis tanúzást a törvény bünteti.