Ötoldalas tájékoztatóban hadakozik bírálóival Hoffmann

Ötoldalas, a kormánypárti frakciótagoknak kiküldött ismertetőben próbálja cáfolni a köznevelési törvénnyel kapcsolatos "tévhiteket és szándékos tévinformációkat" a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság. Az [origo] birtokába jutott dokumentum újabb állomása annak a csörtének, amely a köznevelési törvény körül alakult ki  a Fidesz oktatási kabinetjét vezető Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa, illetve tágabb értelemben a Fidesz és a KDNP képviselői között.

Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban címmel küldött szét a kormánypárti frakciók tagjainak egy ötoldalas ismertetőt az oktatási államtitkárság. Az [origo] birtokába került dokumentum, amelynek kommentárjaként az államtitkárság azt is feltüntette, hogy az "nem tartalmazza a Fidesz oktatási kabinetjének álláspontját", tizennégy pontban sorolja a köznevelési törvénnyel kapcsolatban elterjedt "tévhiteket és szándékos tévinformációkat".

A felsorolás szerint nem igaz például, hogy az oktatási intézmények fenntartói jogának átvételével a kormány célja a központosítás. A valódi cél az államtitkárság szerint ezzel szemben az "állami felelősség és a hozzá tartozó jogkörök megbillent egyensúlyának helyreállítása". Egy másik pontban azt írja a dokumentum, nem igaz, hogy az állam elveszi az önkormányzatoktól a fenntartói jogokat, illetve hogy az új munkaidő-számítás fokozza a pedagógusok túlterheltségét. A törvénytervezetből szó szerint ugyan valóban nem olvasható ki ilyen, de a részletszabályokból ez következik.

"Nem igaz, hogy a kormány és az Oktatásért Felelős Államtitkárság százával iskolákat akar bezárni, és pedagógusok ezreit akarja elbocsátani" - írja az ötödik pontban az államtitkárság anyaga, annak ellenére, hogy két héttel ezelőtt a teljes magyar sajtót bejárta annak az Ecostat által készített, az [origo]-hoz is eljutott kockázatelemzésnek a híre, amely a köznevelési törvény tervezetének mellékleteként a jogszabály költségvetési vonzatait és társadalmi veszélyeit foglalta össze. A tanulmány egyebek mellett 633 iskola bezárásával, több mint tízezer pedagógus elbocsátásával és a képzettség nélküli fiatalok arányának megugrásával kalkulál. Erről szóló, részletes cikkünket itt olvashatja.

Tagadja az oktatási államtitkárság azt is, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása fiatalok ezreit lökné ki az oktatási rendszerből. A kockázatokat soroló, a jogszabálytervezet mellékleteként készült tanulmány ezzel szemben azt írja a 73,2 milliárd forintos megtakarítást hozó intézkedésről, hogy "a látszólag magas költségmegtakarítás magában rejtheti az oktatási rendszerből képzettség nélkül kihulló fiatalok későbbi ellátásával járó többletterheket is".

"Nem igaz, hogy a pedagógusok többsége elutasítja az új törvényben megfogalmazott változásokat" - írja az ismertető, annak ellenére, hogy számos pedagógus érdekképviselet és szakmai szervezet elfogadhatatlannak nevezete az államtitkárság terveit, és a javaslat visszavonását követelte.

Megalapozni minden gyerek jövőjét

A dokumentum egy rövid okfejtéssel zárul: "Magyarország sikere múlik azon, hogy milyen alapokat adunk gyermekeinknek. Az oktatás, a nevelés ügye elválaszthatatlan kötelékkel fonódik össze a magyar nemzet sikerességének sorskérdéseivel. Magyarország megújítása nem lehet teljes az oktatási rendszer - legyen szó köz- vagy felsőoktatásról - gyökeres újjászervezése nélkül" - írja az államtitkárság, hozzátéve, hogy "a kormány eltökélt, hogy a köznevelési rendszert olyan irányban építsük újjá, hogy az minden egyes magyar gyermek számára megadja a valódi lehetőséget az igényes oktatáshoz", illetve hogy "a törvénytervezet kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a magyar társadalom hosszú távú fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése".

Az államtitkárság tájékoztatója, amely november 8-i keltezésű, de információink szerint a múlt pénteken küldték ki a frakciótagoknak, beleillik abba a küzdelembe, amelyet a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusai, illetve Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa között még tavaly év végén kezdődött a közoktatási törvény tervezetéről.

Pokorni és Hoffmann között a múlt év ősze óta tart az adok-kapok. A fideszes oktatáspolitikus bírálatai miatt nyár elején Hoffmann etikai eljárást is kezdeményezett Pokorni ellen, de a Fidesz illetékes testülete megalapozatlannak minősítette kezdeményezését, a kettejük közti feszültséget pedig "normális szakmai vita medrébe tartozónak" nevezte. Hoffmann ezután a lemondását is kilátásba helyezte.

A különböző intenzitású, de folyamatos Pokorni-Hoffmann vita kisebb szünet után a múlt hét végén lángolt fel ismét élesebben, amikor Pokorni bírálataira utalva az államtitkár egy pénteki konferencián azt mondta, hogy aki az átalakítást ellenzi, a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját támogatja. Pokorni erre azzal vágott vissza az MTV vasárnap esti műsorában, hogy "az ilyen erős kifejezések mindig a gyengeségre utalnak", illetve hogy "hallottunk már ilyen mondatot: aki nincs velünk, az ellenünk van. Ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van." (Az előbbi jelmondatot Rákosi Mátyás használta, az utóbbit Kádár János 1961-ben.)

Pokorni és Hoffmann között újabb szóváltás volt az oktatási bizottság hétfői ülésén is, amelynek hosszú, személyeskedő vitájában a bizottságot vezető Pokorni azt vágta az államtitkár fejéhez, hogy "csak a miniszterelnök iránti lojalitása miatt szavaz arra, hogy a bizottság minősítse általános vitára alkalmasnak a tervezetet".

Orbán is felhúzta magát

A kormánypártok frakcióülésén Orbán Viktor miniszterelnök éles hangnemben olvasott be a Fidesz oktatási kabinetjében ülő képviselőknek, akik pénteken felvetették, hogy a frakció minősítse általános vitára alkalmatlannak a szerintük több sebből vérző köznevelési javaslatot. Orbán az [origo]-t tájékoztató képviselők szerint bizalmi kérdésként állította be a javaslattal kapcsolatban felvetődött kritikát. Egy tárca vagy egy államtitkárság benyújtott tervezete mögött érvelése szerint ugyanis a kormány, végső soron pedig ő áll, vagyis aki egy kormánytervezetet minősít alkalmatlannak, az a teljes testületet, végső soron pedig őt magát tekinti annak, amit - ahogy fogalmazott - az együttműködés felmondásának tekint és kikér magának.

Bár az [origo] információi alapján a frakcióülésen történteket több más lap megerősítette, a Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy KDNP-sek szivárogtatták ki szándékosan eltorzítva a miniszterelnök szavait, aki igazából nem is fogalmazott meg olyan komoly kritikát. Az elhangzottakat az [origo]-nak szerdán ismét több képviselő megerősítette, a megkérdezettek között nem voltak KDNP-sek.