"Nem másokhoz kell méricskélni a magyar kormány lépéseit, hanem a magyar érdekek szempontjából kell megvizsgálni, hogy egy adott lépés jó lesz-e az országnak vagy sem" - mondta Orbán Viktor a közszolgálati televízió 1-es csatornájának adott interjújában. A miniszterelnök az interjút készítő Betlen János azon kérdésére válaszolt, hogy mi okozta a zavart a magyar álláspont körül.
A csütörtöki brüsszeli munkavacsora közben hajnalban ugyanis az terjedt el, hogy Magyarország nemet mondott az euróválságból való kilábalást célzó megállapodásra, csak péntek hajnalban pontosított a kormányfő, hogy nem nemről van szó, hanem arról, hogy az ország szuverenitását érintő kérdésről előzetesen ki kell kérnie a magyar parlament véleményét.
(Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek péntek délután befejeződött, csaknem húszórás brüsszeli találkozóján arról született döntés, hogy új kormányközi szerződést készít az euróövezet 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében. Ebben Nagy-Britannia kivételével a zónán kívüli európai uniós tagállamok is készek részt venni, ha nemzeti törvényhozásuk felhatalmazza őket erre.)
"Mi azt szeretnénk, ha az euróövezethez tartozók megoldanák ezt a problémát, úgy, hogy a magyar embereknek ne kelljen többet fizetniük, az unió ne gyengüljön és a magyar kormánynak ne kelljen feladnia gazdasági önállóságát" - tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor megerősítette a már az uniós csúcs végén is kifejtett álláspontját, miszerint amíg a magyar parlament nem mond véleményt a megállapodásról, addig a kormány sem mondhat se igent, se nemet.
"Még van időnk a döntésre"
Korábbi kijelentésével ellentétben ugyanakkor, miszerint gyors döntést szeretne és nem akar várni a magyar állásponttal a megállapodás márciusi életbe lépéséig, az interjúban már azt mondta a kormányfő, hogy mivel az egyezség pontos szövege márciusig készül el, Magyarországnak van elég ideje a döntésre.
Orbán Viktor szerint már csak azért sem szabad Magyarországot "meggondolatlanul belevinni egy ilyen megállapodásba", mert még nem ismerni pontosan az egyezség részleteit, így azt sem, hogy az euróövezethez nem tartozó államokra mikortól vonatkoznának a mindenki által betartandó kötelezettségek, akkortól-e, amikor aláírta az ország a megállapodást vagy csak akkortól, amikor csatlakozik az eurózónához.
Arra a felvetésre, hogy a pénzpiacokon jelentős forintgyengülést okozott, amikor elterjedt, hogy Magyarország nem írta alá a megállapodást, Orbán Viktor azt mondta: "olyan időket élünk, amikor Európában nagy a bizonytalanság és a bizalmatlanság. "Valóban, most az idegesség az úr, de ilyenkor a csigavér a fő szabály. Nekünk a saját fejünk szerint kell gondolkodni és magunk szempontjából kell vizsgálni a lehetőségeket, ez az a hüvelykujjszabály, amitől a kormány nem térhet el" - tette hozzá.
"Esernyő, sőt viharkabát is kell"
A kormány Valutaalaphoz (IMF) való viszonyában bekövetkezett fordulatról a miniszterelnök azt mondta: előre meghatározott forgatókönyv szerint történt az újbóli kapcsolatfelvétel. Ennek részleteit ugyanakkor nem fejtette ki, csak annyit válaszolt a feltevésre, hogy "a kormánynak az a dolga, hogy az ország ügyeit világos forgatókönyv szerint intézze".
"Magyarország 2010-ben a csőd szélén tántorgó ország volt, a kormány a választások után nekilátott az örökölt hibák kijavításának. Erre készített tervet és eszerint halad most is, de van egy különbség: tavaly még jó oka volt feltételezni, hogy napsütés lesz, de közben beütött egy euróválság, ami hatással van Magyarországra is, vagyis a programunkat nem napsütésben kell végrehajtani, hanem kell esernyő, sőt, ha jól látom, viharkabát is" - érvelt a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az eurózónához tartozó országok rosszabb teljesítménye miatt át kell írni a hazai növekedési kilátásokat, amelynek a plafonja, a kormányfő szerint legfeljebb 0,5 százalék lehet a korábban várt 1,5 százalék helyett, és a forint időközben bekövetkezett jelentős gyengülése miatt át kell írni a költségvetés fő számait is. "Muszáj a költségvetést hozzáigazítani az időközben kialakult állapothoz és csak reménykedhetünk, hogy év közben nem kell hozzányúlni" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a költségvetés fő számaiban, illetve a növekedésben várható korrekció miatt hány száz milliárd forint hiány keletkezik majd és azt a kormány milyen intézkedésekkel tervezi előteremteni, Orbán Viktor azt mondta: "a dolog nem olyan vészes", mert az eredetileg elfogadott költségvetés-tervezetben szándékosan nagy, 300 milliárd forintos tartalékot hagytak. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a tartalékot szeretné megtartani, ezért "kell találni valamilyen megoldást" a lyuk betömésére. Erről állítása szerint a szombaton felvett interjú után konzultált Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel.
2013 "az elrugaszkodásé" lesz
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma sok vita és konfliktus van Magyarországon, de ez szerinte velejárója a nagy átalakításoknak. 2013 viszont meglátása szerint "az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz.". Addig is a kormány az eddig is követett 3 alapelv, a tehermegosztás, a családok és vállalkozások felerősítése, valamint az ország adósságát újratermelő rendszerek ésszerűsítése és átszervezése jegyében folytatja megkezdett munkáját.
"Teljes nyugalommal mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy nincs mitől tartaniuk. Magyarország meg fog állni a lábán, és el fogjuk érni a kitűzött céljainkat" - mondta a kormányfő.
Fellegi úgy menjen, hogy maradjon
A Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter csütörtöki lemondásával kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt mondta: köszöni a miniszternek, hogy eddig végezte a munkáját és méltányolja, hogy a két dolgot (a miniszterséget és az IMF-delegáció vezetését - a szerk.) egyszerre nem tudja felvállalni.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy elfogadja-e a miniszter lemondását vagy nem, a miniszterelnök nem válaszolt egyértelműen, azt mondta: Felleginek bent kell maradnia a kormányban, különben nem tudná a kormány álláspontját megfelelő súllyal képviselni az IMF-delegációban. Az interjúból az is kiderült, hogy a miniszterelnök Matolcsy Györgyhöz hasonlóan a nemzeti fejlesztési miniszterrel is szombaton találkozott.