Baka András főbíró szerint elmozdítása nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs hazai fórum, amely ezt kimondhatná. A hatéves mandátumának félideje előtt távozni kényszerülő legfelsőbb bírósági elnök azt állítja, azért kell mennie, mert az elmúlt hónapokban nyilvánosan szót emelt a bíróságok alapvető európai jogelvei és ezen keresztül a jogállamiság védelmében, ám mint az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: számára egy független, alkotmányos intézmény vezetői posztjának betöltése csak addig érték, amíg az megőrizheti függetlenségét, és az alkotmányos, európai normák alapján működhet.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában azt mondta, Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.
Baka András kijelentette: a törvényhozás megpróbált formális alapot teremteni a főbírói poszton végrehajtott személycseréhez, de "kilóg a lóláb, hogy azért változott a cégtábla, hogy lecserélhessék a vezetőt". Mondvacsinált érv, hogy az LB-hez képest a Kúria kiegészül egy új bírói tanáccsal, velük csupán 18 új ügy érkezik a meglévő mintegy 8000-hez. Ezt nem lehet érdemi változásnak tekinteni, különösen annak tükrében, hogy a Kúria bírái és minden egyes dolgozója jogfolytonosan tölti be jövőre is az állását, kivéve az elnököt, illetve a sietve elvégzett jogalkotás során még hozzácsapott elnökhelyettest - hangsúlyozta Baka András.
Szerinte jogi képtelenség, ahogy az LB-ból Kúria lesz. Ha teljesen új szervezet jönne létre új hatáskörökkel és új jogi eszközökkel, akkor nemcsak a szervezetet kellene formalizált eljárásban megszüntetni, hanem minden dolgozó jogviszonyát is, és új jogviszonyokat létrehozni. Ha viszont csak a cégtábla változik, és teljes jogutódlás történt, akkor nem lehet mazsolázni az elődszervezet személyi állományából, hanem mindenkit át kell venni.
A távozó főbíró kiemelte: a parlament választotta meg az LB elnökének, és ebből a tisztségéből az európai jogállamiság és hatalomgyakorlás normái szerint nem mozdítható el. A bírói hatalmi ág szakmai irányítását ellátó legfelsőbb bírósági elnök személyéről a politika a bíráskodás függetlenségének csorbítása nélkül nem hozhat önkényes döntést - jelentette ki Baka András.
A bírói nyugdíjkorhatár gyors és drasztikus csökkentése Baka álláspontja szerint uniós jogelveket sért, diszkriminatív egyetlen év leforgása alatt mintegy 270 nagy tapasztalatú, tekintélyes bíró, a teljes bírói kar 10 százalékának kényszernyugdíjazása, melyhez hasonló nagyságrendű fluktuációra a magyar igazságszolgáltatás történetében egyedül csak az 1950-es évek pártállami gyakorlatából lehet példákat hozni.
A bírói kar efféle önkényes megrostálása szakmailag nem indokolható, ugyanakkor nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy az egzisztenciális fenyegetettség érzésének felkeltésével megfélemlítse a bírói kart, és óhatatlanul felveti a politika harmadik hatalmi ágba való beavatkozásának gyanúját - hangsúlyozta Baka András.
Baka András, a januártól Kúriává alakuló Legfelsőbb Bíróság és a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács utolsó elnöke szerint a kétharmados parlamenti többség számos szükséges politikai lépés megtételéhez jelenthet szilárd bázist, ami indokolt lehet, ha az ország nehéz helyzetben van. Ám az alkotmányos alapintézmények esetében éppen hogy bölcs önmérsékletre, körültekintő és higgadt eljárásra lenne szükség a minősített többséggel bíró politikai hatalom részéről, hogy ezzel is jelezze a jogállam mellett elkötelezett tényezők számára itthon és külföldön egyaránt: tiszteletben tartja ezeknek az intézményeknek - például az LB-nek, a Magyar Nemzeti Banknak, az Alkotmánybíróságnak - a függetlenségét, megadja a törvényes működésükhöz szükséges anyagi forrásokat.
Az ezzel ellentétes gyakorlatot folytató politikai erőknek számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából - mondta Baka András, aki megjegyezte azt is, hogy az utóbbi napokban feltűnően megszaporodtak a Magyarországnak szóló súlyos nemzetközi figyelmeztetések.
Baka Andrást Sólyom László köztársasági elnök 2008-2009-ben több alkalommal is jelölt a főbírói posztra a pártokkal való egyeztetés nélkül. Lomnici Zoltán előző főbíró mandátumának 2008. júniusi lejárta és Baka 2009. júniusi megválasztása között pedig egy éven keresztül nem volt vezetője az LB-nek és az OIT-nak. Baka Andrást a bíróságok szakmai irányításában a Kúria élén Darák Péter, a bírósági igazgatásban az OBH élén Handó Tünde váltja fel január 1-jétől.