Orbán magához vonta a nagy egyetemi megszorítást

Jóval kevesebb diák felsőoktatási tanulmányait fogja teljes egészében kifizetni az állam, mint idén, bár bevezetik az 50 százalékos úgynevezett részösztöndíjat is. Az [origo] birtokába került tervezet szerint drasztikusan visszavágnák többek között az államilag támogatott gazdasági képzési helyeket, de megnövelnék például az informatikai keretszámot. Az arányok azonban még változhatnak, mert információink szerint a kormányfő magához vonta a számokról szóló döntést.

Nemzetstratégiai kérdésnek tekinti, ezért az [origo] információ szerint magához vonta a 2012-es felsőoktatási keretszámok véglegesítésének jogát Orbán Viktor miniszterelnök. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkárságának december elejére összeállított keretszám-tervezetét eredetileg a szerdai kormányülésen kellett volna elfogadni, a kormányfő azonban információink szerint péntek délután még egy szűk körű egyeztetésen akar finomítani az elképzelésen.

Az államtitkárság [origo] birtokába került, véglegesítésre váró javaslata a 2011-es 53500-al szemben 2012-re 45 ezer főben határozza meg az államilag támogatott képzésekre felvehető hallgatók számát. Ez 5000 férőhellyel több annál, mint amennyit a Nefmi szeptemberi javaslata meghatározott. A 45 ezerből a mostani tervek szerint viszont csupán 30 ezer tanuló képzését finanszírozná teljes egészében az állam, 15 ezerét csak 50 százalékban támogatná. Ebbe az utóbbi, részösztöndíjasnak nevezett körbe a tervezet szerint egyes műszaki, informatikai és természettudományos képzések tartoznak.

Kevesebb bölcsész, több informatikus

Bár a keretszám-kalkulációk már említett szeptemberi verziójában az államtitkárság olyan forgatókönyvekkel is számolt, amelyekben a jelentkezési népszerűségi listákat évek óta vezető közgazdász, turizmus-vendéglátás, jogász illetve bölcsészképzéseket állami támogatás nélkül, kizárólag önköltséges formában indíthatták volna el az egyetemek, a mostani változat már nem ilyen drasztikus változtatásokat tartalmaz.

A friss tervezet valamennyi képzési területen hagy államilag támogatott férőhelyeket, igaz, egyesekét így is jelentősen visszanyeste. A különböző gazdasági képzésekre 2011-ben például még összesen 4900 hallgatót vehettek fel államilag támogatott helyekre az egyetemek és főiskolák, jövőre viszont ennek kevesebb mint felét, országosan csupán 2000-et. Annak ellenére hajtják végre ezt, hogy tervezet szöveges indoklásában szerepel, "a felsőoktatási intézmények és a felhasználó oldal (vagyis a munkáltatók) értékelése szerint is az ebbe a típusba tartozó képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét."

Ugyancsak nagy arányban, az idei 4200-ról 2700-ra csökkenti a koncepció a bölcsészettudományi képzések támogatott keretszámát is. Az ez évi 2100-ról emellett kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma, 800 helyett pedig mindössze 450 jogász tanulhat állami finanszírozással. Utóbbi a tervezet szöveges indoklása szerint azt jelenti például, hogy az ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kívül az összes többi intézmény, köztük például a pécsi, szegedi illetve debreceni tudományegyetem összesen 100 támogatott férőhelyen osztozhat.

Az egészségügyi, a pedagógus, illetve a művészeti képzésben nagyjából szinten tartja, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor a korábbi terveknél is jobban megemeli az államilag támogatott helyek arányát az előterjesztés: az informatika területén például a tavalyi 5500-ról 7000-re.

Kérdés, mennyit kell majd fizetni

Bár a konkrét, intézményenként karokra és szakokra lebontott keretszámokat a tervezet szerint a nemzeti erőforrás miniszter később határozza meg, egyfajta útmutatót már most is ad a javaslat a helyek elosztáshoz. A társadalomtudományok területéről például azt írja, hogy "a megmaradt támogatott beiskolázási létszámot a szociális szakokra, illetve informatikus-könyvtáros képzésekre kell koncentrálni", miközben "radikálisan csökkenteni kell a politikatudomány, illetve a társadalomismeret ágába tartozó szakok irányszámát", a jogászképzés támogatott helyeinek megfelezéséhez pedig annyit fűz megjegyzésként, hogy "a népszerű képzés keretszámának csökkenését részben kompenzálják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére megállapított keretszámok." (A 2012-ben induló intézményben közigazgatási, rendészeti és katonai képzés folyik majd, összesen 1017 államilag támogatott és 1115 költségtérítéses hellyel.)

A költségtérítések mértékéről egyébként egyetlen szót sem ír a tervezet, bár a december közepén megjelent Felsőoktatási Tájékoztatónak a férőhelyek karokra és szakokra bontott létszáma mellett ezt is tartalmaznia kellett volna. A dokumentum a nem támogatott képzéseken tanulók által fizetendő összegről mindössze annyit ír, hogy az a jelenlegi szabályozástól eltérően a költségtérítés minimális összegének meghatározása helyett az adott szak képzési ráfordításai alapján végzett önköltségszámítás alapján kerül meghatározásra. (Az egyetemeknek információink szerint november végéig kellett benyújtaniuk saját kalkulációikat arról, hogy a különböző karokon és szakokon mennyibe kerül nekik egy hallgató képzése.)

A keretszám-meghatározás költségvetési hatásait részletezve az előterjesztés úgy számol, hogy a 2011 januári állapothoz képest 37 milliárd forinttal (18 százalékkal) csökken a felsőoktatás költségvetési támogatása, a lépés társadalmi hatásai között pedig arról ír, hogy az előterjesztés növelni fogja a háztartások pénzügyi terheit, miután az állami ösztöndíjasok létszámának csökkenése miatt "a továbbtanulási szándék egy része egyéni befektetés alapján valósulhat meg".