Hiába mondja Pintér, nem Orbán titka a Barroso-levél

Orbán Viktor legfeljebb akkor titkolhatná el a José Manuel Barrosótól kapott üzenetét, ha a közös partizásaikat kommentálná - mondta az [origo]-nak egy adatvédelemmel foglalkozó jogász. A belügyminiszter múlt héten azt állította egy írásbeli válaszában, hogy munkatársunk bűncselekményt követett el, amikor nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság elnökének a magyar kormányfőhöz írt levelét, mivel megsértette a levéltitkot.

Tévedett Pintér Sándor, amikor azt írta: az [origo] újságírója bűncselekményt követett el azzal, hogy nyilvánosságra hozta José Manuel Barroso Orbán Viktornak írt levelét - állította az [origo]-nak több adatvédelemmel foglalkozó jogász. A belügyminiszter Kocsis Máté fideszes képviselő írásbeli kérdésére válaszolt, a képviselő arról érdeklődött Pintérnél, hogyan juthatott el az Európai Bizottság elnökének levele az [origo] újságírójához.

A kérdést azt követően tette fel Kocsis, hogy az [origo] megírta, az Európai Bizottság elnöke személyes hangvételű levélben szólította fel a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. (A levélre Orbán Viktor elutasító választ adott, erről itt olvashat részletesen.) Kollégánk, Mong Attila ezután a teljes levelet is hozzáférhetővé tette blogján.

Pintér Sándor azt válaszolta Kocsis Máténak, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állítható, hogy a Barroso-levél "Magyarországról került volna illetéktelen személyhez", a levél külföldről érkezett, ami erősíti azt a feltételezést, hogy "sajnálatos kiszivárgása nem hazánkban történt". A belügyminiszter szerint egyértelműen jogszabálysértő, hogy a levél illetéktelenekhez került, de a levéltitok megsértését csak magánindítvány esetében lehet büntetni.

A levél nyilvánosságra kerülése után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is azt mondta, szerinte Mong Attila levéltitkot sértett, amikor nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság elnökének üzenetét, mert "Barroso úr Orbán Viktornak írta a levelet (...) nem tudom, hogy a címzettek között Mong Attila rajta volt-e a levélen". A levéltitoksértést egyébként a büntető törvénykönyv szerint legfeljebb három év börtönnel lehet büntetni.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság frissen kinevezett vezetője az [origo] megkeresésére azt mondta, a hivatal költözése és felállása miatt egyelőre nem tud ilyen súlyú ügyben állást foglalni. Jóri András korábbi adatvédelmi ombudsman viszont kijelentette, biztos benne, hogy nem történt levéltitoksértés, szerinte Orbán és Barroso hivatalos ügyben folytatott levelezése közérdekű adat. Legfeljebb államtitoksértés történhetett volna, ha az Európai Bizottság elnökének levelét előzetesen annak minősítik.

Magánembereknek jár a levéltitok

"Sokan csak annyit hallanak ki ebből a történetből, hogy volt egy levél, ami nyilvánosságra került, tehát biztos levéltitoksértés történt. De az Európai Bizottság elnöke nem arról írt Orbán Viktornak, hogy milyen jót partiztak együtt, ezért ez nem magánlevél" - mondta Balogh Zsolt György, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense.

A szakértő szerint Pintér Sándor válasza is árulkodó, mert megemlíti, hogy a levéltitoksértést magánindítványra rendeli büntetni a törvény, azaz ebben az esetben Orbán Viktor vagy José Manuel Barroso feljelentése alapján indulhatna rendőrségi eljárás. "A levéltitok személyiségi jogi intézmény, a magánszemélyek jogát védi, ez következik abból is, hogy magánindítványra büntetik" - mondta. A magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke azonban nem magánemberként, hanem közfeladatuk ellátása közben, közügyekről levelezett, így az üzenet nem magán-, hanem diplomáciai levél - tette hozzá a pécsi egyetem informatikai és kommunikációs jogi tanszékének vezetője.

Egy diplomáciai levél nyilvánosságra hozatala akkor lehet bűncselekmény, ha valaki jogosultlanul szerzi azt meg. Az oktató szerint ennek egyik fontos feltétele az, hogy a levél szabályosan minősített - titkossá vagy bizalmassá nyilvánított - irat legyen. A nem minősített diplomáciai levelek viszont elméletileg közérdekű adatok, a közfeladatot ellátó szervek kezelésében lévő adatokat pedig bárki megismerheti. "Elfordulhat, hogy a miniszterelnök olyan diplomáciai levelet kap, amelyet nincs idő, mód, érdek hivatalosan is minősíteni, mégsem szeretnék, hogy nyilvánosságra kerüjön. Ha egy ilyen irat kiszivárog, eljut a nyilvánossághoz, csak annyit lehet mondani, tetszettek volna rá jobban vigyázni. Magukra vessenek, ha nem sikerül" - mondta Balogh Zsolt György.

Ha nem volt lezárva, nem titokos

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint Orbán Viktor és José Manuel Barroso levelezése nem feltétlenül nyilvános adat: ha magánszemélyként leveleznek, hivatkozhat a kormány levéltitokra. Ha azonban Barroso az Európai Bizottság elnökeként ír levelet a magyar miniszterelnöknek, akkor a levél közérdekből nyilvános adat - mondta az [origo]-nak Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője, aki szerint ezért az sem sérthetett levéltitkot, aki eljutatta Mong Attilához a levelet.

A büntető törvénykönyv ráadásul a levéltitoksértés feltételeként határozza meg, hogy zárt küldeményről legyen szó, azaz ha a levél nem volt mondjuk borítékban lezárva, amikor az újságíróhoz került, nem történt bűncselekmény - mondta Hüttl. Egy ilyen levél az ikatótól, levéltártól kezdve a jogi osztályig "ezer helyre" elkerülhet úgy, hogy nincs lezárva - tette hozzá.

A TASZ szerint akkor sem lehetne levéltitoksértésről beszélni, ha esetleg a levél kiszivárogtatója a José Manuel Barroso vagy Orbán Viktor asztalán fekvő, lezárt levelet szerezte meg, mert a büntető törvénykönyv a magántitokhoz fűződő személyiségi jogot védi. "Barroso és Orbán viszont közfeladatot ellátó emberek, és ha köztük egy jogszabály értelmezéséről van vita, az nem személyes titok, hanem közügy" - mondta Hüttl.