Évek óta meglehetősen egyhangúan zajlanak a Közgép Zrt. közgyűlései. A tulajdonosok közül mindig csak Németh Miklós vezérigazgató jelenik meg, akinek az elmúlt négy évben mindössze 0,03-0,04 százalékos részesedése volt a cégben. Bár a társaság alapszabályában benne van a kitétel, hogy a közgyűlés elvileg csak akkor határozatképes, ha a szavazatok legalább felét képviselő részvényesek jelen vannak, ezek az összejövetelek a csekély tulajdonosi jelenlét ellenére rendszerint eredményesen és szabályosan lezajlottak, és megszülettek a cég működtetéséhez szükséges döntések.
Ezt az tette lehetővé, hogy az alapszabályban a határozatképességről szóló részhez kapcsolódik egy feloldó rendelkezés, amely szerint ha "a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést" legalább három napon belül megtartják, akkor az a jelenlévők létszámára tekintet nélkül határozatképes. A Közgép közgyűlései az elmúlt több mint négy évben mindig ennek a feloldó szabálynak az alkalmazásával zajlottak. Rendszerint az történt, hogy meghirdették a közgyűlést egy délelőtt 11 órás időpontra, majd miután rögzítették, hogy azon egyedül csak a vezérigazgató jelent meg, újra összehívták 12 órára. Ekkor ismét csak Németh Miklós jelent meg, de a feloldó rendelkezés értelmében a ekkor már a létszámtól függetlenül is határozatképes volt a közgyűlés.
Rejtegetett részvénykönyv
Ennek a gyakorlatnak a jelentőségét az adja, hogy az eljárási mód miatt nem ismerhetők meg az ország egyik legnagyobb, az elmúlt években számos nagy értékű állami megbízást elnyert építőipari vállalat tulajdonosai. Ha a részvényesek - legalább a határozatképességhez szükséges részük - megjelennének, a nevüket fel kellene tüntetni a jelenléti íven, így bárki számára megismerhetők lennének a cégbíróságon. A Közgép esetében a közgyűlési gyakorlat miatt erre nincs lehetőség, és a cég nem enged hozzáférést az úgynevezett részvénykönyvéhez sem. A gazdasági társaságokról szóló törvény előírja ugyan, hogy a zártkörű részvénytársaságok - amilyen a Közgép is - kötelesek részvénykönyvet vezetni a tulajdonosokról, és a jogszabályban az is szerepel, hogy ebbe külső személy betekinthet, a cég az erre vonatkozó korábbi kérésünkre nem reagált.
A Közgép tehát gondosan ügyel arra, hogy ne derüljön ki, kik állnak mögötte. Az [origo] azonban rátalált egy olyan információra, amely részben megvilágítja a cég közelmúltjának tulajdonosi hátterét. Egy közel tíz éve működő, az alapítása óta a most kormányzó politikai erőkhöz közel álló cég, a Pro Aurum Vagyonkezelő Zrt. éves üzleti beszámolóit olvasva bukkantunk rá arra, hogy a cég 2008-tól kezdve évről évre feltüntette, tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Közgép Zrt.-ben. Mindhárom rendelkezésre álló beszámolóban - 2008, 2009 és 2010 - az áll, hogy a Pro Aurum birtokolja az építőipari óriáscég részvényeinek 23,27 százalékát. A jogszabályok szerint a tavalyi évről szóló beszámolót május végéig kell leadniuk a cégeknek, így az csak hónapok múlva derül ki, hogy a cég a 2011-es üzleti évben is az érdekeltségei között tartotta-e számon a Közgép Zrt.-t. Megkerestük a Közgépet és a Pro Aurumot is, de egyikük sem válaszolt az arra vonatkozó kérdésünkre, hogy továbbra is fennáll-e köztük a tulajdonosi kapcsolat.
A Simicska-szál
A 2003 végén alapított Pro Aurum 2004 óta tulajdoni részesedéssel rendelkezik a most kormányzó politikai erőkkel általában szimpatizáló Magyar Nemzetet és Hír Tv-t működtető cégekben, vezérigazgatója pedig egészen a közelmúltig Töröcskei István bankár, az Államadósság Kezelő Központ jelenlegi vezetője volt. Ő több interjúban is beszélt arról, hogy évtizedes baráti viszonyt ápol Simicska Lajos üzletemberrel. Simicska a kilencvenes évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatója volt, de a párt több politikusa szerint továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számít. Simicskát gyerekkori barátság fűzi Orbán Viktor miniszterelnökhöz, aki egy, az Indexnek 2007-ben adott interjúban úgy fogalmazott róla, "vele is jó viszonyt ápolok".
A cégbíróságon megtalálható legfrissebb adatok szerint a Pro Aurum közvetetten Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik, a tavaly júniusi közgyűlésről szóló iratok szerint ugyanis a cég közel fele két olyan vagyonkezelő kft.-nek (ezek neve Pro A és Pro B) a tulajdonában van, amelyeket többségében az üzletember és felesége által birtokolt, Neo-Met Kft. nevű cég tulajdonol. Simicska és felesége azonban csak tavaly áprilisban vásárolta meg ezt a társaságot, így akkor még nem volt az övék, amikor a Közgép-részesedésről szóló Pro Aurum-beszámolók készültek. Az [origo] a múlt héten több kérdést is eljuttatott Simicskának az általa vezetett Mahir Zrt. titkárságán keresztül, de ezekre nem érkezett válasz.
Simicskáék megjelenése előtt egy sajátos és nehezen követhető körforgás jellemezte az érintett társaságoknak a cégbírósági iratokból megismerhető tulajdoni viszonyait: a Pro Aurum közel felét birtokló két vagyonkezelő, a Pro A és a Pro B többségi tulajdonosa a Neo-Met Kft. volt, amelyet azonban többségében épp maga a Pro Aurum tulajdonolt. Így tehát egy zárt kör működött, amelynek részletes hátterét a cégbíróságon hozzáférhető iratokból nem lehet kihámozni.
A Közgép-érdekeltség szempontjából fontos időszakban a Pro Aurum Zrt. vezérigazgatója végig Töröcskei István volt, aki az után távozott a posztról, hogy novemberben kinevezték az Államadósság Kezelő Központ élére. A cikk megjelenése után telefonon elértük Töröcskei Istvánt, aki megerősítette, hogy a Pro Aurumnak volt tulajdonrésze a Közgépben. Azt mondta, arról nem tud pontos információt adni, hogy a tulajdonosi kapcsolat fennállt-e 2011-ben is, azt pedig nem tudja, hogy kik a Közgép további tulajdonosai. Töröcskei távozása után a Pro Aurum Zrt. vezérigazgatója az a Tóth Marianna lett, aki az Opten cégadatbázis szerint több olyan cégben is betöltött tisztségeket, amelyekben - igaz, nem mindig azonos időben - Simicska Lajos is feltűnt tisztviselőként. Tóth Mariannát nem tudtuk elérni, egy munkatársa szerint külföldön van, írásban feltett kérdéseinkre egyelőre nem válaszolt.
Titkolózás az átláthatóság ellenében
Így továbbra sem teljesen világos, hogy jelenleg kik tulajdonolják a Közgép Zrt.-t, amely az utóbbi néhány évben a magyar ipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Korábban elsősorban út- és hídépítési beruházásokban vett részt, mostanra azonban már vasúti felújításokban, környezeti kárelhárítási munkákban is részt vesz, az E-OS cégcsoport révén pedig érdekelt az energetikai piacon is. A legutóbbi, 2010-es évről szóló mérlegében több mint 44 milliárd forintos bevételről beszámoló, többek között a Margit híd felújításán is dolgozó Közgép tavaly is sorban nyerte a nagy értékű állami megbízásokat: konzorciumok tagjaként megbízást kapott például két, összesen 114 milliárd forintos vasúti fejlesztésre, de győztesként került ki hídfelújításokra és környezeti kármentesítésre vonatkozó, milliárdos értékű pályázatokból is.
Az óriáscég elnöki pozícióját tavaly június óta a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt tölti be, akinek volt egy Simicskával közös cége Svájcban, illetve jelenleg is közös érdekeltségükbe tartozik a magyar közterületi reklámpiac egyik legnagyobb szereplője, a Publimont plakátcég.
Ahogy az [origo] egy korábbi, a Közgép történetét bemutató cikkben beszámolt róla, Nyerges már a hivatalos szerepvállalás előtt is részt vett a cég irányításában, és egy vállalkozása révén rövid időre tulajdonosként is megjelent a vállalatban. Ez azonban még az ezredforduló környékén történt, amikor a Közgép egy gyenge lábakon álló, a hazai iparban alig jegyzett cég volt. A vállalat megerősödése 2006 környékén kezdődött, ezzel párhuzamosan vált egyre titokzatosabbá a tulajdonosi háttere. Ez annak ellenére jellemzi még ma is a céget, hogy épp a hozzá közel álló kormányoldal kezdeményezésére elfogadott, 2012. január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény mondja ki, "a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható".