Ez úgy tűnik, hogy ugrott - felvételizők az új keretszámokról

Van, akinek az álmait zúzta szét, és lemond a tervezett szakról, más munkával próbálja majd előteremteni a tandíjra valót, és akad, aki több szakot is megjelöl a jelentkezési lapján, hogy biztosan felvegyék. A kormány januárban csökkentette drasztikusan az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyeket. Az [origo] által kérdezett diákokat lelombozta az utolsó pillanatban bejelentett változtatás, de sokan akkor is ragaszkodnak az évekkel ezelőtt kinézett pályához, ha fizetni kell a képzésért.

"Ez úgy tűnik, hogy ugrott" - mondta az [origo]-nak egy felvételiző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának csütörtöki nyílt napján. Mede Dávid igazgatásszervező szakra szeretett volna jelentkezni, de a januárban bejelentett új felsőoktatási keretszámok szerint a szak a Pázmányon csak költségtérítéses formában indul. "Nem tudom, hogy anyagilag mennyire engedhetem ezt meg magamnak" - mondta a fiú. Tavaly nem vették fel, kihagyott egy évet, közben letette az angol emelt szintű érettségit, úgy számolt, így elég pontja lesz ahhoz, hogy felvegyék államilag finanszírozott képzésre. "Füstbe ment a terv" - mondta.

Múlt pénteken hozták nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, ebből derült ki az államilag finanszírozott férőhelyek intézmények közötti felosztása és a költségtérítéses képzések ára. Tavaly még tudományterületenként és nem szakonként adták meg, hány hallgató tanulhat ingyen vagy kedvezményesen, és azt is csak nagyságrendileg lehetett tudni, mennyibe kerül majd az önköltséges képzés.

A felvételizők körében eddig legnépszerűbb gazdasági képzés az egyik olyan terület, amelynek leginkább visszavette az állami finanszírozását a felsőoktatási reform, az eddigi közel ötezer ingyenes helyből 250 maradt országszerte. Nagy a változás a jogászképzésben is: a felvételizők körében hagyományosan népszerű szakon az eddigi nyolcszáz helyett mindössze száz államilag finanszírozott hely marad, ezeket két intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között fele-fele arányban osztják szét. Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig ezentúl csak önköltséges formában marad fenn a jogászképzés, 165 és 237 ezer forint közötti összeget kérnek majd az egyetemek egy félévért.

Diákok a felvételi ponthatárok júliusi kihirdetésekor tartott partin a Millenáris Parkban

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint itt volt az ideje átállni egy olyan rendszerre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak azok a hallgatók, akik befektetésként vesznek részt valamilyen képzésben. Az [origo] kérdésére Hoffmann korábban azt mondta: "ad abszurdum előfordulhat, hogy egy-egy szak megszűnik egy-egy helyen". Az államtitkár szerint bizonyos képzések túlburjánzottak, és akár húsz helyen is tanítják ugyanazt. Ezeknek az intézményeknek szerinte át kell állniuk más keresettebb vagy versenyképesebb szakok oktatására. "Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az évben nem fog változtatni, de azt nem zárom ki, hogy akinek idén nem sikerül a felvételi, és nem akar diákhitelt felvenni, egy évet az életéből arra szán, hogy természettudományos tárgyakat tanuljon" - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az Eduline.hu-nak. "Az emberi elme azért eléggé univerzális, nem nagyon hiszek abban, hogy a tehetség csak egyoldalú, sokan átmehetnek másik pályára" - mondta az államtitkár, hozzátéve azt, hogy "az ember racionális lény, aki mérlegel".

Rengeteg pluszmunka szakadna a nyakakba

"Ez egy kicsit lelombozó, úgyhogy át kell még gondolnom" - mondta az [origo]-nak az idén érettségiző Noémi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyílt napjáról kifelé jövet. Akkor tudta meg, hogy a Pázmányon nem indul államilag finanszírozott igazgatásszervező képzés. Arra a kérdésre, hogy lesz-e lehetősége költségtérítéses formában elvégezni a szakot, a közelben álló édesanyjára sandított, és annyit mondott, "ez nem tőlem függ".

Száz államilag finanszírozott hely marad a jogon

"Valahogy csak tudok majd egyetem mellett dolgozni" - mondta Bence, aki jogra akar járni, és az államilag finanszírozott mellett költségtérítéses képzésre is jelentkezik majd. A mellette álló Hanna azt mondta, még fontolóra veszi a fizetős képzést. "Ha nem vesznek fel államilag támogatottra, lehet, hogy inkább külföldre megyek egy évre nyelvet tanulni" - tette hozzá.

"Jobban örülnék, ha megmaradna a zsebemben az a 225 ezer forint félévente" - mondta Regina, aki két barátnőjével együtt abban bízik, felveszik államilag támogatott képzésre. Szerinte valamikor a jövőben biztosan lesz majd haszna a keretszám-csökkentésnek, de annak nem örül, hogy "pont előttem vágták el az egyetlen utat, hogy tudjak tanulni". A költségtérítés kifizetéséhez ugyanis dolgoznia kellene, vagyis szerinte a tanulás mellett rengeteg pluszmunka szakadna a nyakába.

Egyesek akarják a mentőövet, mások nem

A diákhitelről több felvételiző is azt mondta, hogy nem szeretne élni vele, mert túl sokáig kell törleszteni. "45 éves koromig fizethetném, amikor már családom kéne hogy legyen, és a lakáshitelen kéne törnöm a fejemet" - mondta Regina. Egy másik lány arra számít, hogy az első félév után a jó teljesítménye miatt átsorolják a költségtérítésesből az államilag finanszírozott képzési formába. Azt is hozzátette, hogy ha ez mégsem sikerülne, a diákhitel akkor sem jöhetne nála szóba, inkább más megoldást keresne.

A megkérdezett diákok közül sokan elgondolkodtak azon is, hogy egyáltalán hová adják be a jelentkezésüket. "Most már nyilván nem jelölöm meg a Károlit államilag finanszírozottan" - mondta az érettségi előtt álló Tímea, aki eddig be akarta írni ezt az intézményt is a jelentkezési lapjára, de most letett róla. Dávid és Noémi extra szakokat is beír majd, ezek ugyan nem szerepeltek eredeti terveikben, de úgy gondolják, ezekre könnyebben be tudnak kerülni államilag támogatott formában.

"Az ember azért megy egyetemre, hogy azt tanulja, amivel foglalkozni szeretne" - mondta a Pázmány nyílt napján az [origo]-nak Kitti, aki szerint nem jó ötlet "mentőövnek" beírni olyan szakot, amivel amúgy nem szeretne foglalkozni. "Ott állok majd 28 évesen, és egy olyan munkát végzek, amit abszolút nem élvezek" - tette hozzá.

Nem rohanták meg az előkészítőket

A diákok többsége azt mondta, többet fog készülni az érettségire, de az [origo] által megkérdezett felvételi előkészítőket szervező irodáknál azt mondták, egyelőre nem keresi őket a megszokottnál több diák, bár reménykedtek abban, hogy a felvételi keretszámok alakulása miatt emelkedni fog a jelentkezők száma. "Ez csak jövő őszre futja ki magát a felvételizőknél, akkorra realizálják a hallgatók, hogy magasabb teljesítményt kell nyújtaniuk" - mondta az [origo]-nak Bükkös András, az EFEB érettségi előkészítő tanfolyam vezetője.

A diákhitelt sokan nem szeretnék felvenni

A felvételi előkészítők vezetői azt is megjegyezték, az a benyomásuk, hogy a diákok nem örülnek a változtatásnak, de még nem tudják, hogy az átalakítások milyen hatással lesznek a tanfolyamokra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyílt napján egyébként a hallgatói önkormányzat több képviselője is azt mondta az [origo] érdeklődésére, hogy sokkal több felvételiző keresi meg őket, leginkább a majdani ponthatárokról érdeklődnek. Az önkormányzat képviselőinek tapasztalata szerint a diákok még mindig alapvetően úgy gondolják, be fognak kerülni a kinézett helyekre.

"Találkoztunk olyanokkal, akik kénytelenek voltak lemondani a jogról" - mondta az [origo]-nak Kerényi Edmond, az ELTE ÁJK Felvételi Előkészítő Bizottságának elnöke. Kerényi Edmond szerint ők másik szak után néznek majd, amelyre szintén az addig tanult magyar és történelem a felvételi tárgy. Az előkészítő bizottság elnöke arra számít, hogy a diákok mostantól sokkal komolyabban veszik majd az emelt szintű érettségit, a kevesebb ingyenes hely miatt pedig a kevésbé tehetősek a felkészülésnél csak arra a szakra fognak koncentrálni, ahová nagyobb esélyük van bejutni. "A bejutáson lesz a hangsúly, kevésbé a pályaválasztáson" - mondta.