Miért szállt be mégis az új uniós paktumba Orbán?

Orbán Viktor először még parlamenti tárgyalás nélkül nem akarta aláírni az Európai Unión belül létrejövő új együttműködést, hétfőn mégis csatlakozott az erről szóló megállapodáshoz. Mit jelent a formálódó szerződés Magyarország számára, és miért gondolta meg magát a magyar miniszterelnök?

"Hova akarnak belépni? Milyen kalandba akarják önök belerántani az országot?" - így reagált Orbán Viktor miniszterelnök december elején a parlamentben azokra az ellenzéki hozzászólásokra, amelyek szerint hiba volt Magyarország részéről, hogy nem kötelezte el magát az új uniós együttműködés, a költségvetési unió mellett. Orbán akkor azzal érvelt, hogy addig nem csatlakozik Magyarország az erről szóló szerződéshez, amíg a magyar parlament nem tárgyal róla.

A britek és a csehek maradtak ki

Ez végül nem történt meg, a miniszterelnök hétfőn este mégis csatlakozott a költségvetési unióról szóló megállapodáshoz. A tagállamok vállalták, kiemelt jogszabályban rögzítik, hogy egyensúlyban tartják államháztartásukat, és tudomásul vették az ezzel járó szankciókat. A szerződést hivatalosan a soron következő márciusi csúcson írják majd alá. A megállapodásból egyedül a költségvetési uniót a kezdetektől ellenző britek és a többek között belpolitikai akadályokra hivatkozó csehek maradtak ki, utóbbiak ugyanakkor jelezték, nem végleges az elutasításuk.

Orbán hétfőn Brüsszelben

A megállapodás válasz az euróválságra, amelyet az váltott ki, hogy az eurót használó országok közül több is vészesen eladósodott. A szerződést szorgalmazó tagállamok - elsősorban a németek - azzal érvelnek, hogy ki kell kényszeríteni a fegyelmezett gazdálkodást annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló krízis. Ez azt is jelenti, hogy a szerződést aláíró országok szuverenitásuknak egy részéről - azon belül költségvetésük alakításáról - lemondanak. Ha ugyanis valaki nem tartja be a megállapodásban foglalt szabályokat, akkor megtámadhatóvá válik az Európai Bíróságon, amely automatikusan pénzbírsággal sújthatja a renitens államot, amelynek a pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmusba kell befizetnie.

"Két vörös vonal volt"

Orbán Viktor a hétfőn este Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást. Így a szerződés jogi következményei az euróövezeten kívüli országokra csak akkor fognak vonatkozni, amikor bevezetik az eurót. Orbán szerint a másik tényező, amely lehetővé tette a magyar csatlakozást, az volt, hogy a megállapodás nem tesz utalást az euró plusz néven emlegetett, tavasszal elfogadott intézkedéscsomagra. Ezt a magyar kormány azért utasította el, mert szerinte versenyhátrányt okozna Magyarországnak, ha az uniós adóharmonizáció keretében hozzá kellene igazítania adópolitikáját a gazdagabb nyugati országokhoz.

Két vörös vonal volt, amelyet nem akart átlépni a magyar fél - mondta az [origo]-nak Hajdú Márton, a brüsszeli magyar képviselet szóvivője. Az egyik az adóharmonizáció kérdése volt, a másik az, hogy a nem eurózóna tagok is csatlakozhassanak a szerződéshez úgy, hogy a kötelezettségek csak akkortól érvényesek rájuk, amikor már az euró tagság előnyeit is élvezhetik - magyarázta a szóvivő, hozzátéve, hogy megállapodáshoz történő csatlakozás tehát egyelőre gyakorlatilag semmilyen, az eddigi uniós joganyagban foglalt kötelezettségeken felüli jogi következménnyel nem jár Magyarországra nézve.

Egy bonyolult kompromisszum

A tárgyalás utolsó szakaszában is voltak viták a tagállamok vezetői között. Nicolas Sarkozy francia elnök például azt szerette volna, ha a megállapodás által előírt évi két csúcstalálkozón csak az eurozóna 17 tagállama vehet részt, míg Donald Tusk lengyel kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy azok az országok is helyet kaphassanak ezeken, amelyek még nem használják az eurót, de aláírják a szerződést.

Végül egy bonyolult kompromisszum született, amelynek lényege, hogy különböző típusú találkozók lesznek. Lesz olyan, amelyen csak az eurózóna tagjai vehetnek majd részt - ezeken a sürgős válságelhárító intézkedésekről esik majd szó -, és lesznek olyanok évente egyszer, amelyeken a hétfőn jóváhagyott megállapodást ratifikáló 25 ország is ott lehet, amikor áttekintik a fejleményeket, illetve az eurozónát érintő stratégiai kérdések, valamint a közös piac ügyét érintő témák vannak napirenden.

Egy, az uniós ügyekre rálátó brüsszeli forrás szerint a magyar fél számára nem volt kiemelt fontosságú kérdés, de támogatták a lengyelek felvetését. Magyarországnak egyelőre nem kötelezettségeket, inkább lehetőségeket jelent a megállapodás - jegyezte meg a forrás, aki szetrint a magyarok részt vehetnek például az eurozóna tagjainak egyes csúcstalálkozóin, és elmondhatják, hogy "ott ülünk az asztalnál, tudjuk, hogy mi a helyzet első körben".