Mi is Attila unokái vagyunk - mit keres a Jobbik Törökországban?

Oroszország mellett Törökország lehetne a Jobbik szerint egyik fő szövetségesünk, miután Magyarország kiléptett az Európai Unióból. A törökökkel a közös eredetre hivatkozva keresi velük a kapcsolatot a párt, és Attila nevére sokan ott is felkapják a fejüket. Vona Gábort, miután múlt héten arról beszélt, hogy pártja nem demokrata párt, lelkes török hazafiak biztatták a Facebookon.

Néhány nap alatt tucatnyi török felhasználó írt hosszabb-rövidebb üzenetet a Jobbik elnöke, Vona Gábor Facebook-oldalának üzenőfalára. "Gábor! Teljesen hű vagy nemes véredhez. Üdvözlet Ankarából!" - írta angolul egy török kommentelő. "Támogatunk és mindig támogatni fogunk téged" - üzente egy másik Isztambulból, "Turán szívéből". Az üzenetek visszatérő motívuma, hogy a magyarokat a törökök rokonainak tartják, mert mindkét nép "Attila unokája".

A hirtelen megnövekedett török érdeklődés előzménye, hogy a török sajtó, például a BBC török nyelvű honlapja is beszámolt Vona Gábor múlt szombati beszédéről, kiemelve, hogy a Jobbik elnöke szorosabb együttműködést szeretne Oroszországgal és Törökországgal. "Attila unokái vagyunk, és nem félünk semmitől!" - mondta beszéde végén Vona. A facebookos hozzászólások alapján ez váltotta ki a reakciókat.

Török-magyar két jó barát

"Török nacionalista vagyok, és turanista. Egy török honlapon volt szó Vona Gáborról, ez nagyon tetszett nekem, mert mi is Attila leszármazottai vagyunk" - írta az [origo] érdeklődésére Ugur Basgül, aki a napokban a Facebookon is üzent a Jobbik elnökének. Egy másik felhasználó, Samet Semih is ezt emelte ki: "Vona Gáborról azt hallottuk, hogy közös ősünkre, Attilára tekintettel a törökök és a magyarok összefogásáról beszélt."

"Bár a törökök többsége szimpátiával tekint a magyarokra, nem hiszem, hogy valóban mélyebb kapcsolatokban gondolkodnának. A legtöbben semmit nem tudnak Magyarországról" - árnyalta a helyzetet Nizam Önen, a szíriai határ melletti Antakyában működő Mustafa Kemal Egyetem oktatója, aki a magyar turanista mozgalomról írta disszertációját. Bár az Atatürk-féle hivatalos nacionalizmusban nem kapott szerepet a turáni gondolat, szerinte a népi nacionalizmusban az iszlám mellett ez is feltűnik.

Jobbikos demonstráció a budapesti török követség előtt tavaly nyáron

Turáni nemzetközösség

A Jobbik kritikus az Európai Unióval szemben, vitát, majd népszavazást is szeretne tartani Magyarország kilépéséről. Ezzel párhuzamosan a keleti nyitást szorgalmazza, a mainál szorosabb együttműködést Oroszországgal, Iránnal, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal és Törökországgal részben ideológiai alapon, részben gazdasági előnyök reményében. Ez az ötlet már a párt 2010-es választási kampányában és programjában is szerepelt.

"A magyaroknak kettős identitásuk van" - mondta az [origo]-nak Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. Szerinte az európai identitás mellett vannak keleti gyökereink is, amit szerinte a népművészet és a mondavilág bizonyít.

"Minden ország külpolitikai prioritásait első helyen a kulturális rokonság határozza meg" - mondta Gyöngyösi, utalva a hagyományosan erős brit-amerikai együttműködésre. Szerinte a magyarok sincsenek egyedül, mert a "több százmilliós turáni nemzetközösség" részei vagyunk. A turáni Gyöngyösi szerint gyűjtőfogalom, a belső-ázsiai eredetű népeket jelöli (a szó különböző értelmezéseiről lásd keretes írásunkat), ide tartoznak többek között a kazahok, az azeriek és a törökök is.

A turáni eszme

A turán ősi iráni szó, eredetileg a Perzsiától északra lévő területet jelölte - írja a Szegedi tudományegyetem altajisztika tanszékén oktató Kincses Nagy Éva A turáni gondolat című tanulmányában. A modern időkben először nyelvészeti fogalomként kezdték használni. Max Müller német nyelvész turáni nyelvcsaládnak nevezte el Eurázsia összes nem indoeurópai vagy sémi nyelvét. Magyarországon a 20. század elején a magyarokat is a turáni népek közé sorolták.

1910-ben alakult meg a Turáni Társaság, amely eredetileg keletkutatásra szerveződött. 1913-ban viszont Teleki Pál már azt írta: "Keletre magyar! Nemzeti, tudományos és gazdasági téren keletre!" Az I. világháború után vita alakult ki a turáni fogalom értelmezéséről. Teleki és társai tájfogalomként használták a kifejezést, mások viszont faji értelemben kezdték használni. 1920-ban meg is alakult a Magyarországi Turán Szövetség, amelynek célja "fajiságunk tudatának kifejlesztésével a magyarság erkölcsi és anyagi alapjának megerősítése" volt.

A Turáni Társaság folyamatosan kereste a kapcsolatokat Törökországgal is, 1921-ben például kétszáz török fiatal tanulhatott Magyarországon. Törökországban a 20. század elején szintén népszerű lett a turáni gondolat, de Turán ott mást jelentett, mint nálunk: a török népek feltételezett őshazáját. Bár a Török Köztársaságot megalapító Musztafa Kemal és követői nem tették a hivatalos nacionalizmus részévé a turanizmust, a közgondolkodásban ugyanúgy megmaradt, ahogyan a török-magyar rokonság is.

A Jobbik külpolitikai törekvései az Országgyűlésben működő Interparlamentáris Unióban is egyértelműek. A magyar-török tagozat tíz tagjából hatan jobbikosok, köztük az elnök, Hegedűs Tamás. A magyar-azerbajdzsáni és a magyar-perzsa tagozatot Gyöngyösi Márton vezeti, ennek 28 tagjából 17 jobbikos. A magyar-kazah tagozatban a jobbikos Sneider Tamás alelnök, és a tagok harmada a Jobbik képviselője.

Gesztusok a törököknek

Tavaly áprilisban török újságok is beszámoltak arról, hogy a Jobbik Ankarának kedves témákat tárgyaltatott volna meg az Országgyűléssel. A párt határozati javaslatot nyújtott be a magyar parlamentben A hegyi-karabahi örmény agresszió elítéléséről címmel. A vitatott hovatartozású, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de a valóságban örmény fennhatóság alatt álló Karabah helyzete közvetlenül ugyan nem érinti Törökországot, de Ankara régóta nagyon rossz viszonyban van Örményországgal. A Hürriyet című török napilap akkori cikkében azt írta: az örmény diplomácia fellépett a javaslat elfogadása ellen.

A parlament külügyi bizottságának ülésén Hegedűs Tamás akkor azt mondta: tisztában vannak vele, hogy a térség nemzetiségi viszonyai bonyolultak, de az azeri nép tragédiája mintha feledésbe merült volna Európában. Gyöngyösi Márton szerint a konfliktus egyben humanitárius katasztrófa is, hiszen Hegyi-Karabahból és környékéről közel egymillió embernek kellett elmenekülnie. A kormány és a Fidesz nem támogatta a javaslatot, így azt tárgysorozatba sem vette a parlament.

Ugyanezen a bizottsági ülésen utasították el a kormánypártok a Jobbik másik határozati javaslatát, amely a török ciprióta közösség politikai és gazdasági elszigeteltségének feloldásáról szólt. Ebben azt javasolták, hogy a magyar kormány vegye fel a kapcsolatot a kizárólag a török kormány által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság kormányával, és létesítsen ott kereskedelmi kirendeltséget. A párt azt is szorgalmazta, hogy az akkor az Európai Tanács soros elnökségét ellátó magyar kormány vegye napirendre az Észak-Ciprussal való kereskedelmi kapcsolatok rendezéséről szóló 2004-es javaslatot.

Nyitott sebek

Gyöngyösi Márton az [origo]-nak azt mondta: nem azért léptek fel Karabah vagy Ciprus ügyében, hogy kivívják a törökök szimpátiáját, hanem mert úgy látják, ezek olyan "nyitott sebek a nemzetközi közösség testén", amelyeket mindenképpen kezelni kellene. A képviselő azt mondta: ő ismeri a török és az azeri történelmet, így látja, hol vannak az érzékeny pontok, amelyek a két népnek ugyanolyan fájóak, mint a magyaroknak Trianon.

A képviselő szerint a mostanihoz hasonló, kiélezett nemzetközi helyzetben Magyarország számára nagy segítség lenne, ha olyan erős szövetségese lehetne, mint Törökország, ezért Törökország 1987 óta húzódó EU-csatlakozását is támogatná, bár nem tartja valószínűnek, hogy az valóvá válik, mivel szerinte Európában erős ellenérzések vannak a törökökkel szemben, és ők maguk is kezdik elunni a várakozást.

A Jobbik keresi a kapcsolatot a lehetséges török partnerekkel. A jobbikos vezetésű Tiszavasvári például testvérvárosa lett a török viszonylatban kisvárosnak számító, kétszázezer lakosú Osmaniyével, amelynek vezetői a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) képviselői. Az MHP a Jobbikhoz hasonlóan a harmadik legnagyobb párt a török parlamentben, a 2011-es választásokon 13 százaléknyi voksot gyűjtött be, összesen 5,5 millióan szavaztak jelöltjeikre, ez 53 képviselői helyre volt elég az 550 tagú parlamentben.

Jó hírüket keltik

Gyöngyösi szerint nemcsak az MHP-vel akarnak jóban lenni, minden török politikai erővel keresik az együttműködést. Még 2010 őszén Hegedűs Tamás a magyar-török IPU-tagozat vezetőjeként járt Ankarában és Isztambulban, egyebek mellett a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a politikusaival találkozott. "A Jobbik számára egyértelműen az AKP volna az ideális partner, mivel ugyanazt képviseli Törökországban, mint amit a Jobbik Magyarországon" - nyilatkozta Hegedűs a látogatás után.

Hegedűs és Gyöngyösi tavaly áprilisban találkozott a Budapestre látogató török külügyminiszterrel, és keresik a kapcsolatokat a török sajtóval is. A Hegyi-Karabah ügyében benyújtott határozati javaslat miatt Gyöngyösit megkeresték azeri újságírók, Hegedűs pedig török riporterekkel találkozott. Az egyik legnagyobb török napilap, a 210 ezer példányban megjelenő Milliyet cikkében pedig Gyöngyösi is megszólalt.

A cikk szerzője a közös származásra utalva idézte Vona Gábor pártelnököt, aki szerint "a magyarok és a törökök gyökere egy, a hunok". Emellett a szerző megjegyezte, hogy más európai szélsőjobboldali pártokkal szemben a Jobbik nem tette kampánytémává a török EU-csatlakozást, sőt Vona szerint Európának is hasznára válna a Törökországhoz való közeledés.