Új adóval mentenék meg a BKV-t

Egy olyan javaslat is szerepel a BKV-probléma megoldására kidolgozott tervben, amely adót vetne ki azokra a cégekre, amelyek telkei alatt közművezetékek futnak. A kormány is tárgyalt már a tervezetről, amely 15 milliárdos bevétellel számol ebből az adóból, döntés azonban egyelőre nem született. A Századvég Gazdaságkutató által kidolgozott koncepció emellett a dugódíj 2013-as bevezetésével és a BKV-jegyek áfájának csökkentésével is számol. A tervekkel a főváros sem ért maradéktalanul egyet.

Adót vetne ki a cégekre a tulajdonukban lévő területek alatt futó gáz-, áram-, távhő- és egyéb vezetékek után a BKV finanszírozási gondjainak megoldására készült koncepció, amelyet a Századvég Gazdaságkutató állított össze a főváros és Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakértőivel - értesült az [origo].

A közműadóra keresztelt új köztehertől a koncepciót ismerő források szerint nagyjából évi 15 milliárd forint bevételt remél a tervezet, amely végső soron a közlekedési cég kasszájába folyna be. A lehetőségről február végén már a kormány is tárgyalt - erősítette meg az [origo]-nak az ülés egyik résztvevője, döntés azonban egyelőre nem született. Nem világos, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot, a nemzetgazdasági tárca ugyanis egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. A tervezetet kidolgozó Századvég Gazdaságkutató sem kívánt nyilatkozni.

Áfacsökkentés és dugódíj is tervben

A közlekedési vállalat működésének ésszerűsítését ígérő koncepciót a kormány többszöri felszólítása után, február 21-én küldte meg a főváros a főpolgármesterrel korábban tárgyaló Varga Mihály államtitkárnak, Fellegi Tamás IMF-ügyekért felelős miniszternek, valamint Naszvadi Györgynek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának.

Bár az anyagban a budapesti önkormányzat és a BKK néhány korábbi javaslata is szerepel, a koncepció legtöbb fejezete információink szerint a Századvég által kidolgozott elképzeléseket tükrözi.

A tervezet az újfajta adó mellett a jegyek és bérletek áfájának csökkentésétől, illetve a 2013 második félévétől bevezetendő dugódíjtól is remél egyaránt 10 milliárd forintos bevételt. Az előbbi megoldást azonban információink szerint élesen ellenzi az NGM. A jegyvásárlást ösztönző lépés ugyanis csak a közlekedési cég számára lenne kedvező, az áfa mértékének csökkenése a központi költségvetésnek tetemes bevételkiesést jelentene.

A dugódíj 2013-as bevezetését és az abból remélt bevételeket információink szerint a főváros vezetése tartja irreálisnak. Szerintük ugyanis az intézkedésnek előbb a technikai feltételeit kellene megteremteni, ami nemcsak nagyobb egyszeri kiadást jelentene, mint amennyit a bevezetésétől remél a tervezet, de a megvalósítására is több idő kellene.

Nem életképes

Az NGM kiegészítései után a kormány elé terjesztendő koncepció további lépéseket információink szerint nem sorol fel a közlekedési társaság bevételeinek növelésére. Ehelyett strukturális átalakításoktól - a cég szerkezetének és működésének átszervezésétől illetve a "belső hatékonyság növelésétől" - vár megtakarítást, anélkül azonban, hogy ezek mikéntjére konkrét javaslatot tenne.

Tarlós István környezetében információink szerint erősen sérelmezik, hogy a koncepció készítői nem építették be a tervezetbe a főváros korábbi bevételnövelő javaslatait - például az iparűzési adó mintáját követő 1 százalékos közlekedési adó bevezetését, vagy a kerületek és a főváros közötti forrásmegosztás módosítását. Az [origo]-nak nyilatkozó fővárosi források használhatatlannak nevezték a Századvég terveit amiatt is, hogy szerintük az anyag nemcsak túlzóan kalkulálja az intézkedésektől várt bevételételeket, nem számol azzal sem, hogy a kormány két hete megjelent határozatában a 2013-as hiánycél tartása érdekében a BKV támogatásának csökkentését rendelte el. Vagyis ennek értelmében még több külső forrás kell a társaság működtetésére. Ezenkívül a főváros és az NGM tárgyalásainak egyik ismerője szerint "már csak hab a tortán" , hogy a múlt héten benyújtott személyszállítási törvény a társaságnak járó eddigi fogyasztói árkiegészítést is megszünteti. (Ezzel a fővárosi és vidéki közlekedési vállalatoknak is járó kiegészítéssel kompenzálja az állam a társaságonak azt a bevételkiesést, amelyet a különböző állami utazási kedvezmények miatt szenvednek el.)

Cikkünk megjelenése után Szűcs-Somlyó Mária a főpolgármester sajtófőnöke azt a kiegészítést kérte a leírtakhoz, hogy Tarlós István főpolgármester soha, semmilyen fórumon nem nevezte használhatatlannak a Századvég koncepcióját. A főpolgármester ugyanakkor több alkalommal is hangsúlyozta, hogy valamilyen külső forrás bevonását mindenképpen szükségesnek tartja a BKV finanszírozási problémáinak megoldásához - tette hozzá a sajtófőnök.

De mi lesz 2013-tól?

A közlekedési cég finanszírozásáról november óta tart a vita a kormány és a főváros között. Tarlós István főpolgármester több alkalommal a BKV csődjét, a járatok leállását vizionálta arra az esetre, ha a kormány rövid időn nem ad segítséget a cégnek és nem oldja fel a társaság 32 milliárd forintos normatív támogatásának zárolását. A kormány, illetve személyesen Orbán Viktor miniszterelnök azonban több alkalommal világossá tette, hogy csak akkor segít, ha a főváros életképes javaslatot tesz le arra vonatkozóan, hogy a folytonos állami segítségkérés helyett hogyan állhatna a saját lábára a társaság.

A finanszírozásról szóló megállapodás a fővárosnak azért is egyre sürgetőbb, mert április végén lejár a közlekedési cég egy korábbi hitelének 40 milliárdos törlesztőrészlete, és esedékessé válik több kisebb, néhány milliárdos tétel visszafizetése is. Bár a hitelek átütemezéséről hónapok óta tárgyal Budapest vezetése az érintett bankok vezetőivel, minden pénzintézet a kormány garanciáját kéri ehhez. Ahogy az egyik fővárosi forrás fogalmazott, "ismerve a kormány BKV-támogatást csökkentő terveit, a második kérdésben mindenhol azt firtatják, hogy oké, de mi lesz 2013-tól?"