Kevesli a magyar ígéreteket a Velencei Bizottság

Az Európa Tanács októberben dönt arról, indít-e ellenőrző-megfigyelő eljárást Magyarország ellen. Ilyet eddig régebbi tagok esetén nem rendeltek el.

A Velencei Bizottság megítélése szerint jobb lenne, ha azokat a jogköröket, amelyeket Magyarországon most az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke egyszemélyi felelősséggel gyakorol, pluralista testület kezébe adnák - mondta csütörtökön Brüsszelben Thomas Markert, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, alkotmányjogi szakértői testület titkára, amely magyar jogszabályokat vizsgált.

Markert csütörtökön az Európai Unió tisztviselőivel folytatott megbeszélést Brüsszelben, és ezt megelőzően nyilatkozott újságíróknak. Elmondta, hogy júniusban várhatólag további magyar törvényeket - így például az alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a család- és a kisebbségvédelemről, az információkhoz való hozzáférésről, illetve az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló törvényt - véleményezi a Velencei Bizottság.

Közölte azt is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tervek szerint az októberi ülésszakon dönt arról, monitoring eljárást indítson-e az ET Magyarország ellen. Markert tudomása szerint ilyen eljárást a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő Európa Tanács eddig csupán a keleti kibővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított, mégpedig a csatlakozás időpontjával egyszerre. Arra e szerint még nem volt példa, hogy egy korábban ET-taggá fogadott országgal szemben utólag léptettek volna érvénybe ilyen ellenőrző-megfigyelő, helyszíni monitoring intézkedést.

A Velencei Bizottság titkára elmondta: a magyar kormány a bírói függetlenséggel kapcsolatos bizottsági észrevételek ismeretében bizonyos törvénymódosítási szándékokról adott tájékoztatást. Ezeket üdvözlendőnek mondta, de megjegyezte, hogy pontos törvénymódosítási szövegtervezet még nem áll rendelkezésükre. A magyar féltől kapott tájékoztatás alapján azonban az OBH-elnök jogállásával kapcsolatban megállapította: a tervezett változtatások csak csekély mértékben szűkítik a tisztség betöltőjénél összpontosuló jogköröket, és ugyancsak csekély mértékben növelik az illető személy parlament előtti felelősségét. Eközben érintetlenül hagyják a hosszú - kilencéves - hivatali időt, fenntartva azt a lehetőséget is, hogy parlamenti egyharmad birtokában meg lehet akadályozni új személy megválasztását.

Thomas Markert szerint a Velencei Bizottság úgy véli, helyesebb lenne pluralista testület kezébe adni a most egyetlen személy kezébe helyezett jogköröket, és ebben a testületben nem csupán bíráknak, hanem másoknak - így a civil társadalom képviselőinek is - helyet kellene kapniuk.