Elsumákolt díjjal hömpölyög tovább a rádióbotrány

Titokzatos módon csökkentette a médiahatóság a Class FM és a Neo FM által az államnak fizetendő díjat, pedig a rádiók ezekre az összegekre hivatkozva kapták meg a frekvenciákat a 2009-ben nemzetközi vihart is kavaró pályázaton. A hatóság csak a csökkentést ismeri el, de az adók érdekeire hivatkozva nem teszi közzé, pontosan mekkora díjat kell most fizetniük az eredetileg nagyon bőkezű ajánlatot tevő cégeknek.

Heves, személyeskedéstől sem mentes vita zajlott 2009. október 28-án az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ülésén. Aznap volt a döntés az akkor még a Sláger és a Danubius rádiók által használt frekvenciákra kiírt pályázatról, és az ülés jegyzőkönyve szerint a tagok között komoly nézeteltérés alakult ki egyes jelentkezők alkalmasságáról. Összesen öt pályázó volt a két frekvenciára, közülük ketten is azt ígérték, hogy győzelmük esetén a többieknél jóval nagyobb díjat fognak befizetni az államnak. A testület akkori elnöke, Majtényi László azonban vitatta, hogy ez a vállalás teljesíthető lenne. Majtényi végül kisebbségben maradt, és a feltűnően nagy összeget kínáló cégek nyerték el a frekvenciát, majd néhány héttel később Class FM és Neo FM néven el is indították az új rádiókat.

A két cég pályázati anyagában konkrétan az szerepelt, hogy az első szűk két évben fix összegű díjat fizetnek, majd 2011. július elsejétől az előre meghatározott 200 millió forintos alapdíj felett befizetik bevételük mintegy felét. A Class FM-et tulajdonló Advenio Zrt. a bevételének 55 százalékát ajánlotta fel, a Neo FM-et elindító FM1 Konzorcium pedig kereken 50 százalékát. Ehhez képest a többi pályázó - a Sláger, a Danubius és a Juventus rádió tulajdonosai - a bevételének jóval kisebb hányadát, mindössze 10-15 százalékát ajánlotta fel, és ennek a látványos különbségnek szerepe volt abban, hogy ezek a cégek alulmaradtak az Advenióval és az FM1-gyel szemben.

Mivel a pályázatokban megszabott 2011. július elsejei határidő rég letelt, már javában működnie kellene annak a rendszernek, amelyben a rádiók üzemeltetői a bevételük után fizetik a műsor-szolgáltatási díjat, ez azonban végül nem következett be. Az időközben az ORTT helyére lépett Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) kapott információkból és az áttekintett hivatalos dokumentumokból ugyanis az derült ki, hogy a díjfizetési rendszert jelentősen átalakították a pályázatban szerepeltetett feltételekhez képest, a két rádió üzemeltetői által fizetendő díjat pedig mérsékelték.

Megváltozott a törvény

A változásokban az első lépés az volt, hogy a kormányváltás után a kétharmados fideszes többségű parlament az ellenzék és számos civil szervezet tiltakozása ellenére elfogadta a média szabályozásáról szóló új törvényeket. Az egyik törvény kitért a tévék és rádiók által fizetendő úgynevezett médiaszolgáltatási díjra is, és kimondta, hogy ennek két részből kell állnia: az alapdíjból, valamint az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó cégek által ezen felül vállalt díjrészletből. Az NMHH szerint ennek az új szabályozásnak az eredményeként kellett átalakítani az országos kereskedelmi rádiókra vonatkozó díjszabást, miután "az árbevétel-alapú vállalás már nem volt összhangban a törvényi rendelkezésekkel".

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Majtényi tiltakozott a pályázat ellen

Ez azt jelentette, hogy a 2009 őszén lebonyolított rádiós pályázatok nyerteseinek nagyvonalú ígéretét, hogy bevételük 50-55 százalékát befizetik az államnak, nem kellett valóra váltaniuk. A díjszabást átalakító törvény ugyanis már 2011. január 1-jén, vagyis a rádiók által vállalt júliusi határidő előtt életbe lépett. Így tehát nem is volt lehetőség arra, hogy kiderüljön, kinek volt igaza a rádiós pályázatok elbírálásakor kirobbant vitában. Az ORTT-t akkor vezető Majtényi László volt az, aki a leghangosabban érvelt amellett, hogy a pályázók által ígért 50-55 százalékos befizetés teljesíthetetlen. A pályázati döntéshez fűzött különvéleményében a saját irodájának munkatársai, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértői által készített szakvéleményekre hivatkozva megállapította, hogy a végül nyertesnek nyilvánított pályázatok "teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon" alapulnak. "Megítélésünk szerint semmi remény nincs arra, hogy a pályázók elérjék az üzleti és pénzügyi terveikben feltüntetett eredményeket, azaz hogy valóban befizessék a megajánlott műsor-szolgáltatási díjakat a jogosultság egészének ideje alatt" - mondta ki a Majtényi által idézett Corvinus-tanulmány.

Szalai Annamária ellentámadása

Nem értett egyet ezekkel a megállapításokkal Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja, aki a testület elnökének különvéleményére reagálva kiadott egy párhuzamos indoklást. Ebben közölte, hogy szerinte a bevételen alapuló díjfizetéssel kapcsolatos aggodalmak nem számokra és konkrétumokra alapulnak, és Majtényi "kizárólag a saját meggyőződésének kinyilatkoztatására hagyatkozik". Szalai az Advenio és az FM1 pályázati győzelmét védő írásában több példát is hoz arra, hogy vannak rádiók, amelyek üzemeltetői körülbelül a bevételük felét fizetik be műsor-szolgáltatási díjként.

Majtényi a szerinte szabálytalanul lebonyolított pályázat lezárása után lemondott az ORTT elnöki posztjáról, Szalai pedig a kormányváltás után az ennek helyére felállított Médiatanács (valamint az NMHH) elnöke lett. Az egykori fideszes képviselő ugyan hivatalosan nem vett részt a többek között a rádiók díjfizetését is átalakító új médiaszabályozás kialakításában, de a munka részleteit ismerő források szerint Szalainak és környezetének komoly szerepe volt a törvények előkészítésében. Szalai lett az elnöke az új szabályozási környezetben az NMHH mellett szintén fontos szerepet betöltő Médiatanácsnak is, amely a konkrét döntéseket hozta az országos kereskedelmi rádiók által az államnak befizetendő pénzekről.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Szalai Annamária szerint rendben volt a pályázat

A díjak ügyében csak tavaly nyáron került lépéskényszerbe a Médiatanács, addig ugyanis a két rádió üzemeltetői a működés első bő másfél évére vállalt fix összegeket fizették. Az NMHH-tól kapott tájékoztatás szerint ez a Class FM-et tulajdonló Advenio Zrt. esetében évi nettó 700 millió forint, a Neo FM-et működtető FM1 Zrt. esetében pedig évi nettó 355 millió volt. Ezek az összegek legfeljebb annyiban a változtak időközben, hogy a hatóság szerint a díjaknak követniük kellett az inflációt.

2011 nyarán aztán elérkezett az a határidő, amikor az eredeti pályázati vállalásnak megfelelően át kellett volna állni a bevételalapú díjfizetésre. Mivel a Médiatanács úgy ítélte meg, hogy ez nem fér össze az új médiaszabályozással, így ezt nem vezették be, hanem a testület a tavaly június 29-i ülésén határozott arról, hogy a következő egy évben továbbra is előre meghatározott, fix összeget kell fizetniük a rádióknak. A Médiatanács honlapján fellelhető határozatok szerint az Advenio esetében az éves díjat nettó 1,5 milliárd forintban, a nála gyengébb üzleti eredményekkel rendelkező és már a pályázatban is kevesebbet ajánló FM1 esetében nettó 771 millió forintban határozták meg. Megkérdeztük az NMHH-t, hogy milyen alapon számolták ki ezeket az összegeket, de egyelőre nem válaszoltak a kérdésekre. A két rádiót üzemeltető cég 2010-es üzleti eredményei alapján ugyanakkor a díjak nagyjából igazodnak a bevételekhez, az Advenióhoz ugyanis 2,4 milliárd forint folyt be, míg az FM1-hez 1,1 milliárd.

Felülvizsgált díjak

Ezek az egy évre előre - 2012. június 30-ig - meghatározott összegek tehát még mindig nem jelentettek komoly változást az eredetileg meghatározott feltételekhez képest, közben azonban a médiahatóság elkezdte a műsor-szolgáltatási díjak felülvizsgálatát. Az NMHH szerint ez nemcsak a két nagy országos kereskedelmi adóra vonatkozott, hanem kisebb rádiókra is, a változtatásra pedig nemcsak a megváltozott szabályozási környezet, hanem "a gazdasági válság és a piaci átrendeződések" hatására szánták el magukat. A Class FM és a Neo FM esetében a díjak felülvizsgálata tavaly év végén zárult le, amikor a Médiatanács módosította a két rádió üzemeltetőivel kötött szerződéseket. Ez egyrészt formális változást is jelentett, mert a korábban műsor-szolgáltatási szerződésnek hívott megállapodásokat átnevezték hatósági szerződéssé, másrészt módosult a szerződések legfontosabb elemei közé tartozó műsor-szolgáltatási díj is.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A Médiatanács tagjai

Nem világos ugyanakkor, hogy ez a díjváltozás pontosan mit takar. Kérésünkre az NMHH betekintést engedett ugyan a két rádióval kötött szerződésekbe, azokban azonban kitakarták a legfontosabb információkat, a díjak összegét. A médiahatóság közölte, hogy ezt a rádiót működtető cégek kérésére tették, a médiatörvény ugyanis lehetőséget biztosít számukra, hogy megjelöljenek olyan adatokat, amelyeket "üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra hivatkozással" nem akarnak nyilvánosságra hozni.

Ez valóban szerepel ugyan a jogszabályban, de az kimondja azt is, hogy a lehetőség nem vonatkozik "a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető" adatokra. A polgári törvénykönyv szintén kimondja azt, hogy "nem minősül üzleti titoknak (...) az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat". Az [origo] megkérdezte az NMHH-t, hogy ezeknek a törvényi kitételeknek a fényében is helyesnek tartja-e, hogy nem ismerhető meg az állam - vagyis az adófizetők - tulajdonában álló frekvenciák használatáért kapott díj, de erre a felvetésünkre nem reagáltak.

"A felek csökkenthetik"

A titkolózás ellenére is kiderült annyi, hogy a tavaly év végén lezárult hatósági felülvizsgálat a díjak csökkenését eredményezte a két országos kereskedelmi rádió számára. Mindkét szerződésben szerepel ugyanis, hogy a cégek a médiatörvénynek egy olyan szakaszára hivatkozva kérték a díjak felülvizsgálatát, amely kifejezetten a díjcsökkentés lehetőségét tartalmazza. A törvénynek ebben a szakaszában szerepel például az, hogy ha a díj mértéke "a médiaszolgáltató hatékony működését veszélyezteti vagy a piaci versenytársak műsor-szolgáltatási díjához képest (...) aránytalanságot mutat", akkor "az eredeti műsor-szolgáltatási szerződésben rögzített műsor-szolgáltatási díj mértékét a felek csökkenthetik". Nemcsak a szerződésekből lehet azonban következtetni a díjcsökkentésre, az NMHH is megerősítette ennek a tényét az egyik kérdésünkre adott válaszában, és a döntést azzal indokolta, hogy "jelentősen megváltozott az a piaci környezet, a versenytársak által fizetendő díj, amely mellett a két országos rádió működik".

Megkerestük a rádiókat üzemeltető cégeket is, de az Advenio Zrt. vezérigazgatói titkárságán közölték, hogy továbbra is tartják magukat a díjról szóló információk bizalmas kezeléséhez, az FM1 Zrt. részéről pedig nem válaszoltak a vezérigazgatónak írásban elküldött kérdéseinkre. A hozzáférhető üzleti információk szerint főleg az utóbbi cég számára jelent nagy könnyebbséget a díjcsökkentés, az FM1 ugyanis a fő forrásnak számító reklámbevételeket nézve jelentősen elmaradt a rivális rádiót üzemeltető vállalkozástól, és többször fordult a médiahatósághoz is egyebek mellett részletfizetési kérelemmel.

Politikai szálak

A Class FM-et működtető Advenio többségi tulajdonosa a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt üzletember, aki az utóbbi hónapokban egyéb üzleti - például építőipari és mezőgazdasági - érdekeltségei és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban pozíciót kapó testvére miatt szerepelt a hírekben. A Neo FM-nek is vannak politikai kötődései, a rádiót üzemeltető cégnek áttételesen az egyik tulajdonosa az a Székely Gábor, aki a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok alatt a hirdetési és szponzorációs tevékenysége miatt politikai szempontból mindig kiemelten fontos Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója volt.

Bár Székely csak a kormányváltás után szállt be a rádiós cégbe, már a 2009 októberi pályáztatást végigkísérték azok a hangok, amelyek szerint valójában a két nagy párt közötti alkunak megfelelően dől el a rádiófrekvenciák sorsa. Tett ilyen utalásokat az ORTT-t vezető Majtényi László, megfogalmazta aggodalmait Bajnai Gordon akkori kormányfő és Sólyom László akkori köztársasági elnök, továbbá érkeztek kifogások a pályázat tisztaságával illetően külföldi diplomatáktól is.

Majtényi a rádiófrekvenciákról szóló döntés napján azzal is jelezte nemtetszését, hogy miután egyértelművé vált, hogy nem tudja megállítani a pályázati folyamatot, tüntetőleg kivonult az ORTT üléséről. A levezető elnöki szerepet akkor a jegyzőkönyv szerint Szalai Annamária vette át, és gyorsan le is bonyolította a szavazást, amelynek eredményeként az Advenio és az FM1 lett a nyertes. Aznap délután az MTI-nek adott nyilatkozatában védelmébe vette a sokat támadott pályázatokat, és kijelentette, hogy az egyetlen szempont a döntésnél a cégek által vállalt díj volt. Megfelelő garanciájú szerződéseket is ígért Szalai, akinek magabiztos nyilatkozataiban nem volt utalás arra a mostanra megvalósult forgatókönyvre, hogy alig két évvel később akár csökkenthetik is a pályázati döntésnél állítólag kulcstényezőnek számító díjakat.