"Magyarország alaptörvénye szerint, amelyet magam láttam el kézjegyemmel, az államfő kifejezi a nemzet egységét. Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem nemzetemet inkább megosztja, mint egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak" - ezekkel a mondatokkal jelentette be Schmitt Pál köztársasági elnök, hogy lemond posztjáról.
Schmitt ezzel látványos fordulatot hajtott végre, az elmúlt néhány napban ugyanis dacos nyilatkozatokban utasította vissza azokat a felszólításokat, hogy mondjon le az államfői tisztségről doktori címének visszavonása miatt. Pénteken például még arról beszélt, hogy szerinte nincs összefüggés a doktori címe körül kialakult ügy és az államfői pozíciója között.
Schmitt hétfőn bejelentette a lemondását
Schmitt hétfőn a parlamentben mondott napirend előtti felszólalásában jelentette be távozását. A mintegy negyedórás beszéd nagy részében Schmitt ismét azt hangoztatta, hogy nem követett el semmilyen tisztességtelenséget a doktori cím megszerzésekor. A lemondási szándékát mindössze az utolsó néhány mondatban közölte, majd a kormánypárti képviselők vélhetően a tiszteletük jeléül felállva megtapsolták. Schmitt ez után távozott a teremből, nem várva meg a különböző frakciók hozzászólását.
"Szinte semmi sem szent"
Beszédét azzal kezdte, fontosnak tartja, hogy a személye körül kialakult vita kapcsán tájékoztatást adjon. Megjegyezte, hogy minden képviselő megtapasztalhatta az ellene indított támadásokat, és az ő személyes tapasztalata az, hogy "szinte semmi sem szent". Schmitt szerint támadások érik a rokonságot, az ifjúkori tetteket, amit ő megdöbbentőnek és elszomorítónak tart.
Nézze meg Schmitt beszédét!
Múlt hét kedden készült el annak a tényfeltáró bizottságnak a jelentése, amely Schmitt Pál kisdoktori dolgozatát vizsgálta. A jelentés megerősítette azokat az elsőként a Hvg.hu által közölt állításokat, amelyek szerint az 1992-ben leadott dolgozat túlnyomó része forrásmegjelölés nélküli másolat. A jelentés ugyan Schmittet nem marasztalta el, de a Semmelweis Egyetem vezető testülete, a szenátus csütörtökön megvonta az államfőtől a doktori címet.
Schmitt erre a parlamenti beszédben úgy reagált, hogy "egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolt, túl sokat idéztem mások műveiből". (A névtelen blogger megfogalmazással arra utalt, hogy a Hvg.hu nem közölte a plágiumvádról szóló eredeti cikk szerzőjének kilétét.) Hozzátette, "még meg sem indult a tényfeltárás, az itt ülő képviselők közül jó néhányan lemondásomat követelték". Schmitt szerint az állítások megjelenése után "felröppent hír, hogy az elnök lop csal, hazudik", és "gondoskodtak róla, hogy a hír külföldre is kijusson", és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál is igyekeztek aláásni a hírnevét. Azt nem közölte, hogy kikre utal a többes szám harmadik személlyel.
"Figyelmeztetést nem kaptam"
Schmitt beszélt arról is, hogy szerinte nem korrekt bánásmódban volt része, és közölte, hogy ugyan "az ártatlanság védelme (helyesen vélelme - a szerk.) mindenkit megillet", számára ez nem volt adott. A doktori értékezésével kapcsolatban az elmúlt napok interjúi után megismételte, hogy szabályszerűen járt el. Azt mondta, hogy az opponense és a konzulense is egyetértett a források feltüntetésének módjával, vagyis azzal, hogy csak a dolgozat végén tüntette fel, kiknek a munkáit használta fel az értekezéshez. "Volt egy pillanat, amikor a konzulens vagy az opponens figyelmeztethetett volna. Ilyen figyelmeztetést nem kaptam" - fogalmazott Schmitt, hozzátéve, hogy jó érzéssel emlékszik vissza kisdoktori munkájára, amellyel szerinte "újszerű és hasznos ismereteket tártam fel".
Schmitt a parlament folyosóján
Schmitt vitatta a doktori címének megvonását is, amelyről az után döntött a Semmelweis Egyetem szenátusa, hogy az intézmény által felállított tényfeltáró bizottság megerősítette a plágiumról szóló állításokat. Schmitt szerint helytelen volt az eljárás, mert a nemzeti erőforrás miniszternek lett volna joga arra, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára bíróságnál kezdeményezze a doktori cím megvonását. Hozzátette, hogy mivel nem így történt, ezért bírósághoz fordul jogorvoslatért. (Az egyetem szenátusa az után döntött saját hatáskörben a doktori címről, hogy Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter bontatlanul visszaküldte a tényfeltáró bizottság jelentését.)
Schmitt eddig védekezett
Schmitt előbb egy pénteki, majd egy vasárnapi interjúban közölte, hogy nem áll szándékában lemondani az államfői posztról. Vasárnap a Kossuth Rádiónak azt mondta, méltatlannak tartja, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és "az ország rossz hírét keltik", miközben szerinte a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához.
Schmittet 2003-ban választották meg a Fidesz alelnökévé, és előbb a párt európai parlamenti képviselője, majd 2010 tavaszán országgyűlési képviselője lett. A parlamenti mandátumról az után mondott le, hogy 2010 nyarán a parlament fideszes többsége megválasztotta köztársasági elnöknek.
A Fidesz frakciója ugyan kedden azt közölte, hogy tényfeltáró bizottság jelentésével lezártnak tekinti az ügyet, a párt több politikusa nem hivatalos megszólalásokban beszélt arról, hogy szerintük tarthatatlanná vált Schmitt helyzete. Bírálta az elnököt és távozására szólított fel több olyan lap és szervezet is, amely általában szimpatizál a Fidesszel és a kormánnyal.