Feltárt egy régi fideszes titkot Orbán

Orbán Viktor szerint csak "történeti és jogtiszteleti okokból" nem tért át Magyarország 2010-ben a prezidenciális rendszerre, pedig jó indok lett volna rá. Egy keddi rendezvényen beszélt erről a kormányfő, aki korábban soha nem adta jelét annak, hogy ilyen dilemmái voltak, és más fideszes politikusok sem beszéltek nyíltan a politikai berendezkedés esetleges átalakításáról.

A 2010-es választások után "számos érv szólt amellett, hogy inkább a prezidenciális, elnöki rendszer felé mozduljunk" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) keddi ülésén. A kormányfő, aki a Fidesz 2010-es győzelmének hatásairól beszélt a bíróknak, azt mondta: az új parlament megalakulásakor 2010-ben választ kellett adni arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. "Nemcsak az volt a kérdés, hogy szükség van-e új alaptörvényre, hanem az is, milyen legyen az ország közjogi berendezkedése" - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint "végül történeti és jogtiszteleti okokból" döntöttek amellett, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. "Ehhez értünk, ezt ismerjük" - tette hozzá. Szerinte ugyanis Magyarországon "nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat". Épp egy nappal Schmitt Pál lemondása után beszélt minderről Orbán, de gondolatmenetét nem kötötte össze a köztársasági elnök távozásával.

Orbánnak ezek a mondatai némileg meglepőek voltak, korábban ugyanis nem jelezte, hogy komoly dilemma volt számára a jelenlegi politikai berendezkedés megtartása. Ilyen vélemények legfeljebb a párthoz informálisan kötődő emberektől hangzottak el.

Az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszteri posztot betöltő Stumpf István egy 2008-as interjúban beszélt a köztársasági elnöki szerep esetleges erősítéséről, de fideszes politikusok nyíltan nem közölték, hogy komolyan fontolgatnának egy ilyen változtatást.

Orbán Viktor mostani kijelentése szerint két évvel ezelőtt kérdés volt, maradjon-e a parlamentáris rendszer, vagy Magyarország - például az Egyesült Államokhoz hasonlóan - inkább a prezidenciális vagyis az elnöki rendszert válassza. A prezidenciális rendszer lényege, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül választják, és erősebb jogosítványokkal rendelkezik, mint a parlamentáris rendszerben. Az Egyesült Államokban például az elnök a végrehajtó hatalom feje, vagyis a kormány nem a törvényhozásnak, hanem az elnöknek felelős.

A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után a médiában több cikk is foglalkozott azzal, megváltoztatja-e a Fidesz Magyarország közjogi berendezkedését, bővíti-e majd a köztársasági elnök jogosítványait. A fideszes vezetők több interjúban is kijelentették, hogy semmiképp nem akarják az elnöki rendszer felé tolni az ország berendezkedését. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egy Népszavának adott interjúban kijelentette: "A köztársasági elnöki intézmény alapvetően jól működik (...) sem gyengíteni, sem félprezidenciális, prezidenciális irányba eltolni nem akarjuk." Orbán Viktor pedig egy 2010. júliusi ATV-nek adott interjújában azt mondta: azért nem akar népszavazást majd az új alaptörvényről, mert akkor "megindulunk az elnöki rendszer felé, és én ezt nem szeretném".